“A két legbefolyásosabb, potenciális jelölt, Tyimosenko Julia és Porosenko Petro programjai inkább nacionalista töltetűek, egyértelműen a kisebbségi jogok szűkítésére irányulnak” – nyilatkozta portálunknak Brenzovics László. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke hozzátette: jól jellemzi az Ukrajnát sújtó belpolitikai válságot, hogy a márciusi választásokon induló összes jelölt népszerűsége 10-15 százalék között van összesen, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó több, mint nyolcvan százalék elutasítja őket. Miközben a választópolgárok láthatóan nem bíznak saját politikusaikban sem, a legnépszerűbb jelöltek csak a szélsőséges ukrán nacionalizmus rigmusaival tudják megszólaltatni gyér szavazótáborukat, amelyben Porosenko éppúgy osztozik, mint Timosenko. Mindeközben a magyar többségű körzetet 2012 óta szándékosan osztják két körzetre, mivel a hatalom mindent megtesz azért, hogy ne juthasson be magyar képviselő az ukrán legfelsőbb törvényhozásba. Mire számíthatunk a választások után? Ukrajna megmarad az Európai Unió árokpartján? Marad az államok-közi állóháború?
A március végén közelgő ukrán választásokra közel kilencven jelölt jelentkezett be, mint az elnöki poszt várományosa. Ebből a kisebbfajta tömegből azonban csak 3-5 jelölt lehet valóban esélyes az államelnöki szék elfoglalására; közöttük is a legrátermettebbek mind jobbára kisebbségellenes, nacionalista programmal indulnak. A hadiállapotot bevezető, majd abból kihátráló jelenlegi nacionalista ukrán vezetés egyes vélemények szerint csak az ukrajnai gazdasági és szociális káoszt igyekszik elpalástolni, részben az ukrán-orosz konfliktussal, részben a helyi szinten gerjesztett kisebbségellenes retorikával, amelynek alaptézise, hogy az ukránul megtanulni nem hajlandó, kvázi “buta” magyar kisebbség államellenes, szeparatista álmokat dédelget. Ebből kifolyólag nem az ukrán belviszályok, hanem például a sátáni Magyarország az, amely egyre távolabb taszítja az EU- és NATO-csatlakozás lehetőségétől az amúgy kitűnő kondícióknak örvendő Ukrajnát. Miközben Ukrajna megalakulását követően a magyar állam folyamatos gesztusai tarthatták egyáltalán porondon Ukrajna európai országgá avatását, a nacionalista ukrán vezetés többfrontos diplomáciai háborút indítva kezdett neki a magyar és más kisebbségek oktatási, kulturális és nyelvi ellehetetlenítésének. Alapvető kérdésünk, amelyet Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőjének föltettünk: vajon a választások után reménykedhetünk-e a kárpátaljai magyar, és más kisebbségeket sújtó ellehetetlenítés enyhülésében, vagy megmarad az ukrán nacionalisták által kierőszakolt állóháború?
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke (Fotó: MTI)
Jelen pillanatban közel kilencven jelölt jelentkezett be az ukrán elnöki posztért. Kire érdemes magyar szemmel odafigyelni?
A jelöltek közül eddig huszonnyolcat regisztráltak be, ebből 3-5 jelölt lesz, akik eséllyel pályáznak arra, hogy bekerüljenek a második fordulóba. Jelenleg az látszik, hogy az esélyes jelöltek közül nincs olyan, akit támogatni tudnánk, mivel e jelöltek elképzelései nem vágnak egybe a kisebbségek valós érdekeivel. Tapasztalataink szerint a korábbi jelöltekkel hiába állapodtunk meg a választások előtt, ígéreteiket később nem tartották be, ezért is meglehetősen szkeptikus a kárpátaljai magyarság.
A kampány során megfogalmazódtak már ígéretek a kisebbségeket illetően?
Egyelőre nem sok. Ráadásul teljesen nyilvánvaló, hogy a két legbefolyásosabb, potenciális jelölt, Tyimosenko Julia és Porosenko Petro programjai inkább nacionalista töltetűek, egyértelműen a kisebbségi jogok szűkítésére irányulnak, azon jelöltek pedig, amelyeknek kisebbségi programja elfogadhatóbb, azoknak nincs esélye, hogy a második körbe bejussanak.
Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója korábban rendszeresen kiállt a magyar kisebbség mellett és méltatta Magyarország gesztusait is. Nemrégiben ugyanakkor kiderült, Moszkal a magyarbarátsággal nem vádolható Porosenko mellé szegődött kampánytanácsadónak. Kihatással lehet ez Porosenko kommunikációjára, számíthatunk enyhülésre a magyar kisebbség iránt?
Valószínű volt, hogy Hennagyij Moszkal, mint a megyei adminisztráció vezetője, Porosenkót fogja támogatni, illetve ő lesz kampányának a vezetője. Ez be is következett. Jelenleg változást Porosenko kommunikációjában nem látunk, és nem is képzelhető el, hogy változni fog. Porosenko a kampányát a nyelvi kérdésre, a hadseregre és a pravoszláv hitre építi, amely egy konzervatív, inkább a múltba hátráló program. Ebbe nem férnek bele gesztusok a kárpátaljai magyarság irányába. Moszkal kiállása a magyar kisebbség mellett bizonyos fajta népszerűséget hozott a számára, ezt a népszerűséget igyekszik kihasználni, hogy Porosenko mellett agitálhasson.
Hennagyij Moszkal, Kárpátalja megye kormányzója itt még Bohdan Andrijivvel, Ungvár polgármesterével helyez virágcsokrot az ungvári 1956-os emlékműre (Fotó: MTI)
És ennek lehet bármilyen eredménye?
Végeztek közvéleménykutatást Porosenko támogatottságával kapcsolatban a régióban, amelyből kiderült, hogy a jelenlegi elnök népszerűsége egy százalékon van.
Akkor ki a népszerű?
Senki, és ez igaz egész Ukrajnára nézve is. A legnépszerűbb jelöltek népszerűsége is 10-15 százalék között van összesen, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó több, mint nyolcvan százalék elutasítja őket. Ez a tény is világosan mutatja az Ukrajnát sújtó belpolitikai válságot; a polgárok nem bíznak a politikusaikban.
A 2014-ben induló pártok támogatottsága nem volt túl magas, és több független képviselő is bekerült a parlamentbe. Van esélye ebben a helyzetben egy magyar képviselőnek?
A körzetek kialakításánál a törvény szerint figyelembe kellene venni a nemzetiségi összetételt is, ezt 2014-ben sem tették meg, és mindenfajta levelezés, kérés ellenére vélhetően most sem fogják. Kárpátalján a beregszászi az egyetlen járás Ukrajnában, ahol a magyarság többségben van, ezt az egy járást is 2012 óta szándékosan két körzetre osztják, tehát a hatalom mindent megtesz azért, hogy ne juthasson be magyar képviselő az ukrán legfelsőbb törvényhozásba.
Akkor tehát kevés az esély…
A remény utoljára hal meg.
Porosenko ukrán elnök, a Blokk vezetője éppen szavaz. Vajon kire? (Fotó: MTI)
A nacionalista ukrán vezetés újabb diplomáciai frontot nyitott, amikor nekiment a kárpátaljai magyar kisebbségeknek, annak dacára, hogy Magyarország folyamatosan támogatta Ukrajna törekvéseit. Ön szerint mi kellene ahhoz, hogy a jó viszony újra kialakulhasson a két ország között?
Amikor 1991-ben Ukrajna, mint ország egy népszavazást követően létrejött, az egyik első ország, amely ezt elismerte, Magyarország volt. Ezután megköttetett az ukrán-magyar alapszerződés, amelyben komoly hangsúlyt fektettek a kisebbségi jogok biztosítására. Egy vegyesbizottságot is létrehoztak, amelynek berkein belül évtizedekig megvitatták a kisebbségi kérdéseket. Ezekben a kérdésekben az ukrán nacionalista vezetés utóbb egyoldalú döntéseket hozott, amelyet a magyarországi diplomácia azért is tarthatott barátságtalannak, mert közben a vízummentességgel, az uniós csatlakozás támogatásával Magyarország éppen hogy baráti gesztusokat tett Ukrajna felé. A kárpátaljai magyarság azt is megdöbbenéssel fogadta, hogy Petro Porosenko, akit 2014-ben támogattak, még külön megállapodásban is elkötelezte magát a kisebbségek jogainak védelmét illetően, amelyet később elnöksége alatt felrúgott. Ezekben a kérdésekben tárgyalni kell, bilaterális módon tisztázni a problémákat, de a választásokig a megegyezésre nem sok esély van. Magyar részről megtörténtek az ezirányú lépések, hiszen Szijjártó Péter külügyminiszter átadta az ukrán félnek a kisebbségvédelmi megállapodás tervezetét. Ez lenne az alapja a megegyezésnek. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy továbbra is inkább nyomást igyekeznek gyakorolni a kárpátaljai magyarságra.
A magyar diplomácia újabban azt hangsúlyozza, meg kell várni a választások végét, és az új vezetéssel kell felvenni a tárgyalások folyamát. Van ennek reális esélye, vagy marad az állóháború?
Nyilvánvalóan lesznek változások, új összetétele lesz a parlamentnek, meg kell próbálni kihasználni a lehetőségeket. A jelenlegi felfokozott hangulatban, ahol az esélyes jelöltek zöme nacionalista irányt képvisel, nehéz kompromisszumra jutni. Meg kell várni a választási kampány végét.
A KMKSZ kiégett központi irodája Ungváron. A lengyel pert egy hasonló akció miatt indították (Fotó: MTI)
Időközben megkezdődött a per Lengyelországban a KMKSZ irodájának felgyújtásával vádolt három szélsőséges lengyel fiatal ügyében. Vannak új fejlemények az ügyben?
A KMKSZ is csak a sajtóból értesült a részletekről; bár kikértük a lengyel ügyészségtől a vádiratot, mindezidáig nem kaptuk meg. A KMKSZ részéről senkit nem idéztek be tanúnak sem, egyelőre kihagytak bennünket a perből.
Úgy tűnik, mintha a lengyelek házon belül akarnák rendezni a kérdést…
A vádiratot nem ismerjük, meghívást pedig nem kaptunk.
Forrás: MTI/PestiSrácok.hu; Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS