Vizsgálatot indított az Oxfordi Egyetem annak kiderítésére, hogy ugyanolyan hatásosan védi-e az embereket az, ha a koronavírus oltás első és második dózisát két különféle vakcinából kapják meg. A szakemberek az oltási program ilyen megközelítésével az oltóanyagok szállításában előforduló fennakadásokat akarják kiküszöbölni. Nem tartják kizártnak, hogy az új megközelítés akár jobb védelmet nyújthat, mint ugyanazon oltóanyag bedása két dózisban.
A kutatóknak jó okuk van feltételezni, hogy az oltóanyagok vegyítése előnyös lehet: az ebola elleni oltási programban már alkalmazzák ezt a módszert, hogy javítsanak a védelmen. A brit kormány koronavírus-bizottsága által megrendelt vizsgálatba több, mint nyolcszáz önkéntest vonnak be Angliában, valamennyien ötven év fölöttiek. Az egyik csoport az Oxford–AstraZeneca-oltást kapja meg, majd második dózisban a Pfizer–BioNTech-vakcinát, a másik csoport fordítva – négy vagy tizenkét hét különbséggel. A többi oltóanyagot majd akkor vonhatják be a vizsgálati programba, ha megkapják a gyógyszerfelügyeleti hatóság engedélyét. A kutatók figyelemmel kísérik, hogy milyen mellékhatásai lehetnek a vakcinák vegyítésének, és vérvizsgálatokkal teszteleik, miként reagál az immunrendszer erre a módszerre. Azt is vizsgálni fogják, hogy a vakcinák miként hatnak az új mutációkra. Bár a tanulmány teljes idejét tizenhárom hónapra tervezik, a tudósok azt remélik, hogy már júniusra tudnak számot adni előzetes eredményekről.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
T J
2021-02-04 at 15:11
Nescio Vulgaris
Ha fordítottan arányos a hatékonyság a dózissal, akkor az lenne a leghatékonyabb, ha a dózis 0 lenne. Ebből kettő adag, már nagyon nagyon védetté tenne, nem? 🙂
Kaspar Mauser
2021-02-04 at 13:29
Attól függ, egy árban vannak-e.:-), meg hogy az orvoslátogató melyiket ajánlotta a dokinak.
Nescio Vulgaris
2021-02-04 at 11:17
Egy dokumentumfilmeben az oroszok atomtengeralattjáró programjáról volt szó…Sokkal később, jóval az amerikaiak után kezdték el. Az amerikaiak egy időre megálltak, mert “felmerült a gyanú, hogy ESETLEG szivárog majd a reaktor” a moderátor rudak mellett… az oroszok “nem pöcsöltek”, megcsinálták, természetesen szivárgott a reaktor, kifolyt a primer hűtőkör vize, feltörölték. Hogy mindenkit “igazságosan”, egyformán érjen az elkerülhetetlen sugárzás, keringették a levegőt. Néhány óránként fel kellett a felszínre jönniük, hogy kiszellőztessenek, de még így is állandóan fájt a fejük…”no, de két-három vodkától már egész elviselhetővé vált…” Végül, az orosz tengrealattjárók gyorsabbak lettek, és mélyebbre tudtak merülni, mint az amerikaik…mondták a filmben.
:
Most is valami hasonló történt. Mivel a szervezetünk az adenovírus-vektor fehérjéi ellen IS termel majd ellenanyagot, ezért két, egymástól eltérő adneovírus-vektort (Ad29 és Ad5) használnak az oroszok az 1. és 2. oltásban. Ezzel magyarázható az a tény, hogy miért volt hatásosabb az Astra-Zenaca oltás akkor, ha elsőre csak fele mennyiséget oltottak (90%), szemben azzal, ha elsőre is teljes dózist adtak (60%).
Lárifári
2021-02-04 at 11:04
Első dózis reggeli előtt, második vacsora előtt. Kúraszerűen, hétvégenként. Mindig szilva, soha nem keverni mással. Néha lehet vilmos is, de akkor sem keverni mással.
Torockó
2021-02-04 at 10:28
Befuccsolt az Európai Bizottság két, rengeteg pénzzel (természetesen nem? korrupció) – is – megtámogatott kedvenc cége, a Sanofi (francia) AstraZeneca (brit-svéd). Az egyik képtelen volt kihozni vakcinát, a másik meg máig kínlódik a hatékonysággal és saját hülyeségeikkel.
Az utóbbiak bejelentettek egy, az év végén bemutatandó vakcina kísérleteinek megkezdését. Ezzel is elismerve vakcinájuk szűkebb korosztályokra alkalmasságát… Korábban az oroszokkal akartak együttműködni – hasonló eljárással készül a két vakcina, csak az orosz sokkal jobb.
T J
2021-02-04 at 10:23
Brit tudósok bebizonyították, hogy tíz emberből hat, az négy.
.
Így majd a gyártók mutogathatnak egymásra, ha letagadhatatlanul sok lesz a mellékhatás.