Brüsszel eldöntötte, hogy beavatkozik a jövő évi magyar választásokba – Hidvéghi Balázs videójával

Minden azzal kezdődött, hogy Magyarország nem akarta beengedni az illegális bevándorlókat. Azóta fokoztuk: az LMBTQ-propagandával szemben sem alkalmazzuk a Willkommenskulturt. 2016-ban népszavazást tartottunk a migránsok szétosztásáról, és bár a kvótareferendum érvénytelen volt, beszédes adat, hogy 3 282 723 ember, az érvényesen voksolók 98,33 százaléka nemmel szavazott. A referendum így kvázi véleménynyilvánító népszavazásnak minősült, a magyarok mégis egyértelműen kijelölték a kormány számára, milyen irányt kell képviselnie a migráció terén Brüsszelben és a hazai jogalkotás során.

Hat éve tart a brüsszeli össztűz

Az uniós bürokraták és az Európai Parlament baloldali többsége nem volt hajlandó elfogadni a választók véleményét, és hat éve tartják össztűz alatt hazánkat. Végül már nem volt mihez nyúlniuk, de persze, ahogyan a nagy Sztálin elvtárs is mondta 1943-ben, „Magyarországot példásan meg kell büntetni”, így nem maradt más, mint 2018 szeptemberében elővenni ultima ratióként a 7-es cikk szerinti eljárást. Ezt akkor indítják meg, ha egy tagállam – egyesek megdönthető vélelme alapján –nem tesz eleget az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt alapelveknek, tehát deficit mutatkozik a demokrácia, a jogállamiság, az egyenlőség, a szabadság vagy az emberi jogok tiszteletben tartása terén.

A LIBE-bizottság delegációja látogatásának deklarált célja, hogy „tájékozódjanak a helyi viszonyokról”, illetve megbizonyosodjanak arról, változott-e valamit a magyar jogállamiság helyzete a három éve velünk szemben megindított 7-es cikk szerinti eljárás kezdete óta. A valóság azonban az, hogy pontosan tudják: a magyar demokráciával semmi baj nincs – azt leszámítva, amikor a szocialisták szavazókat fuvaroznak az előválasztásukra, Jakab Péter emberei járókelőket tepernek le, vagy Gyurcsány földönfutóvá tétellel fenyeget –, és ennek megfelelően nem is fogunk változtatni semmin.

Előre megírt végeredmény

A delegáció háromnapos magyarországi turnéja a 2022-es országgyűlési választások közeledtével erősen valószínűsíthető, hogy a jogállamiság érvényre juttatása helyett az európai baloldal kampánycéljait szolgálja.

Tekintve, hogy az első két témában ideológiai különbség van köztünk, az utóbbiak terén pedig megmásíthatatlan a prekoncepciójuk, szinte biztosan állíthatjuk, hogy a bizottság kiküldött tagjai arra az előre megírt és valótlan megállapításra jutnak, hogy hazánkban megszűnt a demokrácia, az alapvető jogok érvényesülése pedig csak nyomokban észrevehető. Ez alapot adna a globalista baloldal európai uniós élharcosainak a még intenzívebb támadásokra és nyomásgyakorlása, amivel Magyarország megbüntetését kívánják elérni a Tanácsnál és a Bizottságnál. Így tehát azt mondhatjuk, hogy a delegáció idejövetele a jövő évi választásokba való európai baloldali intervenció egyik első állomása. Még szerencse, hogy az Európai Parlament 2019. október 10-én elfogadott egy állásfoglalást a választásokba való külföldi beavatkozásról, valamint a nemzeti és európai demokratikus folyamatokban megjelenő dezinformációról, amelynek 3. pontjában leírják, hogy az EP

Hogy miért vetődhet fel joggal az európai uniós baloldal beavatkozása a választásokba, és miért gondoljuk, hogy ez a látogatás, illetve az azt követően publikálandó – már nyilván előre megírt – jelentés csak a Brüsszel által folytatott politikai boszorkányüldözés része? Elég megnézni, kik a delegáció tagjai, valamint, hogy milyen programjaik lesznek és kikkel találkoznak mától péntekkel bezáróan.

Többségben az ellenségek

A küldöttség hét képviselőből áll – a tanácsadók és az adminisztratív személyzet mellett –, akikből öten a magyar kormánnyal ellenséges és kritikus hangnemben, a baloldal narratíváját reprezentálva fognak részt venni a látogatáson, és csak két politikustól, az Európai Konzervatívok és Reformerek, valamint az Identitás és Demokrácia képviselőitől várható hazánkkal szimpatizáló és konstruktív hozzáállás.

A delegáció vezetője

• Gwendoline Delbos-Corfield (alelnök, Zöldek) a gyermekvédelmi törvény kapcsán hazánk uniós szavazati jogának felfüggesztését kérte, néhány hete pedig azt követelte a LIBE bizottsági ülésén, hogy a helyreállítási alapból érkező EU-s pénzek elköltésére vonatkozó helyreállítási tervet a jóváhagyás előtt Magyarország esetében százszor jobban vizsgálják, mint más tagállamoknál. Az alelnök asszony pártja javaslatai között szerepel a migránsok szétosztása is.

Egy követ fúj a delegáció vezetőjével

• Malin Björk, Svédország első nyíltan leszbikus EP-képviselője, A Baloldal nevű szélsőbaloldali frakció tagja. Természetesen ő sem maradhatott ki a hazánkba érkező küldöttségből, hiszen, habár a LIBE-nek csak póttagja, tagja az Európai Parlament LMBTIQ-munkacsoportjának – bizony, ilyen is van... –, a Soros György nevével összeforrt Open Society Foundation rendezvényein rendszeresen részt vesz, erősen migrációpárti, ő javasolta, hogy az EU-ban évente nagyjából kétszáznegyvenezer migránst kéne szétosztani, valamint felszólalásaiban ismétlődő jelleggel támadja Lengyelországot és Magyarországot, így „nyilván” ő az egyik legalkalmasabb ember az Unióban, hogy elkészítsen hazánkról egy újabb, vitriolos, a valóságtól teljesen független, objektíve propaganda jellegű jelentést a jogállamisággal összefüggésben.

Érdemes említést tenni a delegáció tagjai közül a szintén migrációpárti, osztrák

• Bettina Vollath-ról, a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjának EP-képviselőjéről, aki Magyarországot független bíróságok és sajtószabadság nélküli látszatdemokráciának nevezte egy európai parlamenti felszólalásában. A gyermekvédelmi és a felsőoktatási törvényünkkel kapcsolatban is fellépést követelt a huszonhét tagú szupranacionális szervtől, utóbbival kapcsolatban javasolva, hogy ne csak a bíróságokra hagyatkozzanak, hanem „politikailag oldják meg az ügyet”. Véleménye szerint nálunk korlátozzák a nők jogait, bízunk benne, hogy látogatásával legalább ezen elmés gondolatának búcsút int.

Az imént felsoroltakhoz csatlakozik még a hazánkba látogatók közül, ideológiai szinoptikusként, Isabel Wiseler-Lima, aki a magyar jogállamiság témaköréért felel az Európai Néppártban, annak balliberális szárnyához tartozva. Bevándorláspárti álláspontot képvisel, és mily meglepő: támadta a gyermekvédelmi törvényünket. Egészen furcsa, hogy milyen sokan nem értenek egyet a kiskorúak megfelelő testi és szellemi fejlődését biztosító jogszabályokkal.

Na, és Donáth

És végül, de nem utolsó sorban, a magyarellenes delegációhoz csatlakozik még Donáth Anna, a Renew Europe (Megújuló Európa) frakciójának tagja, belevaló hazafi, aki szerint „büszke szlovák lehet minden felvidéki magyar”, aki magyar(országi) politikusként 2019 novemberében egy szlovák pártnak, a Progresszív Szlovákiának kampányolt, és aki azon fáradozik az EP-ben, hogy hazánkat minél többször, minél nagyobb összegre büntessék, és ezáltal a lehető legkevesebb pénz jusson a honfitársainknak. Donáth Anna egyébként egy román képviselő helyett „ugrik be”, de azok után, hogy Fekete-Győr András visszatérő kampánytárs a román pártok oldalán, nem biztos, hogy ez a személyi csere szignifikáns tartalmi változást is jelent a delegáció összetételében.

A felsorolt európai politikusok személye önmagában nyilvánvalóan nem jelent beavatkozást a választásokba. Az viszont, hogy ezen magyarellenes brüsszeliták pont most jelennek meg hazánkban, ráadásul több időt szánnak Budapest főpolgármesterére, mint az igazságügyi miniszterre, vagy a belügyminiszterre, találkoznak az összes sorosista szervezettel – Amnesty International, Helsinki Bizottság, Transparency International, Menedék Migránsokat Segítő Egyesület –, illetve az összes jelentősebb ellenzéki párt vezetőjével. A „jelentős” szó használatáért az LMP és a Párbeszéd esetében utólag is elnézést kérek.

Hiba hiba hátán

Valószínűleg Nyugat-Európában is látják a magyar belpolitikát nyomon követők, hogy a baloldal sorra követ el nagyobbnál nagyobb hibákat. A pandémia kapcsán egyszer abszolút lezárásokat, majd három hét múlva teljes nyitást követelnek. Kilencven napra adnának felhatalmazást, majd amikor a kormány azt hamarabb visszaadja, diktatúrát kiáltanak. Egyikük rendre hazudik a nyelvtudásáról és az oktatási tevékenységéről, a másik mindenről reggel, éjjel meg este, a harmadik mindenkit (is) börtönbe zárna, a negyediknek pedig van egy minden kérdésre betárazott, jól bevált válasza: „nem tudom”.

Nos, egy ilyen erős merítéssel nehéz lesz kormányt váltani – ezt a momentumosokon kívül talán mindenki érzi bel- és külföldön egyaránt. Brüsszelben pedig olyan államokat akarnak, amelyek nem ragaszkodnak foggal-körömmel a szuverenitásukhoz, hanem követik a központi narratívát, és bármikor könnyedén utasíthatók. Ehhez mindenek előtt utasítható politikusokra van szükség, akikkel nem kell ideológiai vitákra számítani. Bár biztosan nem tudhatjuk, az esélye fennáll, hogy a ma érkező delegáció és a később általuk publikálásra kerülő, de talán már hetekkel ezelőtt megfogalmazott jelentés ezeknek a politikai „aktoroknak” készül megágyazni.

Vezető kép, videó: Facebook