Brüsszelből cáfolták Márki-Zayt: senki sem hagyta jóvá neki, hogy feles többséggel alkotmányozzon
Márki-Zay Péter és Fleck Zoltán az Európai Bizottság állásfoglalása alapján a magyar emberek arcába hazudtak, ugyanis állításukkal szemben senki nem adott engedélyt nekik arra Brüsszelben, hogy feles többséggel való alkotmányozáshoz készüljenek. A testület illetékese a PestiSrácok.hu-nak küldött rövid levelében több kérdésünket is megválaszolatlanul hagyta, ugyanakkor érdemben cáfolta azt, hogy a jogállamisági biztosok rábólintottak volna Márki-Zay az Alaptörvényen átlépő tervezetére. Ezek szerint tehát a baloldali miniszterelnök-jelölt mindenféle jogi érv és támogatás nélkül készül átlépni a magyar alkotmányos rend határait, vagyis Márki-Zay immáron nemcsak az alkotmány, de a büntető törvénykönyv határait is feszegeti. Igaz, utóbbi átírása vélhetően nem jelentene nagyobb akadályt, mint az Alaptörvény alkotmányellenes módosítása.
Brüsszeli körútját követően Márki-Zay Péter telekürtölte a magyar közéletet: akkora a diktatúra, hogy még az uniós jogállamisági biztosok, Věra Jourová és Didier Reynders is jóváhagyták, hogy az ellenzék kétharmad helyett feles többséggel alkotmányozzon. Fleck Zoltán a 444-nek azt fejtegette néhány napja, hogy az Európai Bizottságban is megértő fülekre talált a gondolat, ő pedig szorgalmas kisdiákként már meg is oldotta a házi feladatot az alkotmány átlépésének előkészítése érdekében.
Aztán szembejött a valóság. A PestiSrácok.hu ugyanis megkereste a testület jogállamiságért felelős osztályának képviselőit, akik pusztán egy rövid válaszra méltatták kérdéseinket, ugyanakkor Márki-Zayt és csapatának kampányát egy mondattal is cáfolni tudták. Arra az egyszerű kérdésre ugyanis, hogy valóban engedélyt adott-e Reynders vagy Jourová a baloldal miniszterelnök-jelöltjének a feles többséggel való alkotmányozáshoz, valamint az ezzel való kampányoláshoz, viszonylag egyértelmű válasz érkezett.
A Bizottságnak nem szokása véleményezni a jogalkotási elképzeléseket vagy tervezeteket, különösen azokat, amelyek a nemzeti választási kampányokkal összefüggésben készültek
– olvasható a bizottság sajtóosztályának levelében. Ez tehát azt jelenti, hogy még Brüsszelben sem hajlandóak olyan egyértelműen szembemenni a magyar alkotmányossággal és szuverenitással, mint amennyire Márki-Zay Péter.
Bár a Bizottság szűkszavú válaszába természetesen belefér, hogy a megfelelő pillanatban lehetőséget adnak a baloldalnak az Alaptörvény alkotmányellenes módosításra, egyelőre az is világosan kiolvasható a válaszból, hogy a jogállamiságért felelős biztosok nem találtak olyan tényezőt az Alaptörvényben – vagy olyan kiskaput a „jogállamisági elvekben” –, amelynek mentén támogatni tudnák Márki-Zay feles többséggel való alkotmányozásról szóló kampányát. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy sem alkotmányos, sem jogi, sem pedig jogállamisági alapja nincs Márki-Zay feles többséggel való alkotmányozásról szóló elképzeléseinek. Háromból semmi, a Bizottság válaszából pedig kiderül: igazából politikailag is vállalhatatlan az elképzelés, nemcsak jogilag.
Alkotmányos rend elleni szervezkedés?
255. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre vagy vezet, amelynek célja, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott szervezetben részt vesz, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Nem büntethető az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.
Felvetődik a kérdés, hogy ha még a legtágabban vett jogi értelemben is vállalhatatlan Márki-Zay Péter ötlete, akkor vajon az Alaptörvény átlépése nem esik-e büntetőjogi kategóriába. Nos, Márki-Zay Péter határozottan előkészületet tett az Alaptörvény alkotmányellenes módosítására:
- „Közjogi tanácsadói” csapatot hozott létre az alkotmánymódosítás kidolgozására.
- Kampányának központi elemévé tette, hogy a feles többséggel választott kormány által kiírt népszavazáson dőljön el az alkotmány sorsa.
- Tanácsadói állítólagosan már a részletek kidolgozásánál tartanak.
Bár mindez szembemegy az Alaptörvény rendelkezéseivel – amelyben világosan le van írva, hogy alkotmányozásra az Országgyűlés jogosult, elfogadásához pedig kétharmados többség kell –, „csak” a baloldal által sokat hivatkozott jogállamisági elveket sérti Márki-Zay javaslata, a büntető törvénykönyvet nem. Bűncselekményre legfeljebb akkor gyanakodhatnánk a baloldal miniszterelnök-jelöltjének esetében, ha azzal fenyegetőzne, hogy ha számára kedvezőtlenül alakulna a választások eredménye, azt nem fogadná el, mint ahogy erről ebben az interjúban beszél.
Vagyis ha Magyarország olyan „jogállam” lenne, mint amilyet a baloldal vizionál, az analógia alapján már rég eljárás indult volna. Gyurcsány Ferenc Magyarországán Márki-Zay már valószínűleg börtönben ülne. Csakhogy a jogszabály máshogy szól, Magyarország pedig éppen attól jogállam, hogy a hatóságok betartják a törvényt, és nem attól, hogy milyen genderszagú eljárást indít Brüsszel, vagy hogy mivel kampányol a nem meleg, nem korrupt, nagyonkeresztény Márki-Zay Péter.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
