A koronavírus-járvány hatásait már az év legelején lehetett látni. Amikor a közép-kínai Vuhanban lévő, úgynevezett “wet marketről”, azaz nedves piacról – ahol a feltételezések szerint denevérhúst lehetett fogyasztani, így jutott állatról emberre a koronavírus – elterjedt a világjárvány, szájtátva nézte mindenki, hogy a kínai vezetés milyen szigorú, korábban soha nem látott szigorító intézkedéseket vezetett be. Emlékezetes volt, amikor a több, mint tízmilliós metropoliszt teljesen lezárták, hátha így sikerül megfékezni a járványt. Ez nem sikerült, és már ekkor sejteni lehetett: ha elterjed a vírus, mindenhol hasonló lépések következhetnek be. Így történt Olaszországban és Spanyolországban is, ahol európai szinten a legtöbb halálos áldozatot követelte a járvány, és hasonló intézkedéseket vezetett be a magyar kormány is az emberi élet fontosságát szem előtt tartva. A svédek nem így tettek: ők teljesen másfajta, sokkal liberálisabb politikát folytattak ez ügyben – meg is lett az eredménye.
Számos oka van annak, hogy Svédország miért jött ki az egyik legrosszabbul a válságból. Az egyik legsúlyosabb, hogy a baloldali-liberális kormány Stefan Löfven vezetésével azt az utat választotta, hogy – csúnyán fogalmazva – szabadon engedik a vírust annak érdekében, hogy a lakosság nagy része átessen rajta és kialakuljon a nyájimmunitás, így relatíve sok áldozattal, de a gazdaság minimális lassulásával túl lehetnek a járványon. Ez nem sikerült, hiszen arányait tekintve nemcsak uniós, de világviszonylatban is rettenetesen magas náluk a halálozási ráta. Ráadásul a gazdaság, amit mindenáron meg akartak menteni, súlyos mínuszokban van: szakértők szerint kétszámjegyű csökkenés várható a skandináv államban.
Az ember a számok mögött
A svéd politikai elit köreiben rendkívül jól fekszik egy Anders Tegnell nevű virológus, epidemiológus, aki nagy hatással van Löfvenre és végső soron az ő döntései miatt álltak ki teljes mellszélességgel a svédek a nyájimmunitás mellett. Tegnell elmélete az volt, hogy amíg a kizárólag az idősekre vonatkozó szabályozásokkal majd féken tudják tartani a halálozást, addig a fiatalabbakban kialakul a védettség és még a gazdaság is stabil marad. Ez nem így lett: lassan rekordmagas a svéd halálozási adat, a szakértők szerint még messze van, hogy kialakuljon a lakosságban a nyájimmunitás és ha ez még nem lenne elég, várhatóan a GDP 10 százalékot fog zuhanni ebben az esztendőben. A legszomorúbb, hogy a liberális stockholmi vezetés még akkor sem kapott észbe, amikor már egész Olaszországot lezárták, hogy megfékezzék a kórokozót. Még akkor is csak “ajánlásokat” tettek közzé, de a gazdaság újra fontosabb volt, mint az emberi élet, és amíg Európa országaiban bezártak a boltok, az iskolák és jött a karantén, a svédek önfeledten korzóztak és fertőződtek meg, ezzel megbetegítve az öregeket, akik most rekordmagas számban halnak meg.
A svéd modell mögött álló alapfelfogás, hogy a vírust nem lehet gyorsan és hatékonyan elfojtani a szigorú korlátozásokkal, ezért a hatalmas gazdasági áldozatokkal járó intézkedéseket nem érdemes meghozni. Úgy gondolkodtak továbbá, hogy a nyájimmunitás megszerzésével védettek lesznek egy második-harmadik-sokadik hullámmal szemben is
– olvasható a svéd modell csődjét bemutató Portfolio-cikkben.
Stockholm, 2020. május 6. Anders Tegnell, a svéd kormány járványügyi szakértője nyilatkozik a koronavírus-járványról tartott naponkénti stockholmi sajtótájékoztatón, 2020. május 6-án. Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Claudio Bresciani
Bár rengeteg olyan kritika érte a svéd kormányt, hogy a nyájimmunitás ára a magas halálozás lesz, kitartottak Tegnell elmélete mellett. A virológus és stábja kijelentette, hogy a svéd társadalom annyira betartja a szabályokat és az utasításokat, hogy nem kellenek szigorú hatósági lépések; elég, ha csak megkérik őket.
Ha a társadalom saját magát korlátozza, akkor a gazdasági kapcsolatokra nézve de facto ugyanaz történik, mintha a kormány rendelt volna el korlátozásokat, és ebben az esetben nyájimmunitás sem alakul ki – azaz a svéd modell értelmét veszíti
– mutat rá a lényegre a cikk. Az egyik legszigorúbbnak mondható döntése a svéd vezetésnek az volt, hogy azt javasolták a lakosságnak, hogy amennyiben megoldható, ne utazzanak külföldre június közepéig.
Hogy meglássuk, mekkora problémát és katasztrófát okozott a Tegnell vezette tudóscsapat, elég megnézni, hogy miket nyilatkozott az epidemiológus korábban. A vitatott szakértelemmel megáldott járványszakértőnek több nagy botrányt generált megszólalása volt már: az egyik emlékezetes eset az volt, amikor kijelentette, hogy szerinte a gyerekek nem is terjesztik a koronavírust, ezért nem zárták be például az általános iskolákat. A maszkokról pedig azt mondta, hogy azok teljesen haszontalanok, így az idősotthonokban az ott dolgozók sokszor nem kapnak semmiféle védőfelszerelést. Ráadásul Tegnell szerint az is teljesen rendben van, hogy egy kórházi vagy idősotthoni alkalmazott még pozitív koronavírus-teszttel is végezheti a hivatását, amennyiben tünetmentes. Csak akkor kérték őket otthonmaradásra, ha panaszaik is voltak, holott nyilvánvaló volt korábban is, hogy a vírust úgy is lehet terjeszteni, ha valaki tünetmentes.
Belátták, hogy ez nem volt jó ötlet
Szerdára jutott el odáig a svéd kormány, hogy beismerjék: baj van. Lena Hallengren egészségügyi miniszter egy sajtótájékoztatón beszélt a járványhelyzetről, és úgy fogalmazott, hogy a Tegnell-féle elképzelés és az általa generált stratégia kudarcot vallott.
Svédország mintegy tízezer egészségügyi dolgozót, köztük segédápolókat, idősgondozókat készül alkalmazni meghatározatlan időre szóló munkaszerződéssel, hogy megoldják az idősekről való gondoskodás terén tapasztalható nehézségeket a jelenlegi koronavírus-válság közepette
– mondta az egészségügyi tárca vezetője, aki elismerte, hogy az idősek védelméről a kormány nem tudott megfelelő mértékben gondoskodni, és az őket ellátó egészségügyi személyzet körében is súlyos hiányosságok vannak.
A Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint Svédországban már 3925-en vesztették életüket a koronavírus-járvány következtében, míg a hivatalosan azonosított fertőzöttek száma eléri lassan a 33 ezret is. Az elhunytak 90 százaléka 70 év fölötti volt; ezeknek több, mint a fele idősotthonokban halt meg. Svédországban több évtizedes csúcs közelébe jutott a havi halálozási mutató áprilisban a koronavírus-járvány miatt a stockholmi statisztikai hivatal tájékoztatása szerint. Utoljára 1993 decemberében haltak meg többen, minden halálokot számításba véve a skandináv országban. Abban az évben az influenza miatt ugrott meg az év végén az elhunytak száma 11 057-re, összevetve a most áprilisi 10 458 halálesettel. Az egész évet tekintve 1993-ban 97 008 svéd hunyt el. Az 1993-as esztendő volt az ország legrosszabb éve ebből a szempontból az 1918-as spanyolnátha-járvány óta.
A napokban megjelent egy tanulmány részeredménye is, amely részletesen kitért arra, hogy már minden ötödik stockholmi szervezete antitestet termel. A svéd egészségügyi hatóságok egy, még folyamatban lévő kutatásából kiderült, hogy a fővárosban, ahol a legnagyobb arányban vannak jelen a fertőzöttek, a vizsgált alanyok ötödének mintájában megtalálták az antitesteket. A jelentések szerint az április végén véletlenszerűen tesztelt ezer stockholmi lakos 7,3 százalékának szervezete termelt antitesteket a koronavírus ellen. Anders Tegnell maga is részt vett a kutatásban, és úgy nyilatkozott ezzel kapcsolatban, hogy a főváros lakosságának valamivel több, mint 20 százaléka fertőződhetett meg a SARS-CoV-2 nevű vírussal. A koronavírus elleni antitestek termelése a 20 és 64 év közöttiek körében volt a leggyakoribb (6,7 százalék), míg a 65 év fölöttieknek mindössze 2,7 százalékánál, a 19 év alattiaknak pedig 4,7 százalékánál mutattak ki antitesteket.
Az állapotokat már a svéd focisták és labdarúgó klubok sem bírják: több élvonalbeli csapat az egészségügyi hatóságokat támadta, amiért kényszerszünetet rendeltek el. A klubok mondjuk pont azt követelik, hogy hadd folytatódhasson a bajnokság, mivel a szünetben nem termelnek profitot, ami súlyosan érinti a büdzséjüket.
A labdarúgók szempontjából kevésbé rizikós a folytatás, a nézőkre gyakorolt hatása miatt viszont mérlegelni kell
– közölte válaszában Anders Tegnell.
A legélesebb kritikát egy professzor, bizonyos Ynge Gustafson fogalmazta meg, aki a Dagens Nyheternek azt mondta, hogy az egészségügyi rendszer romokban van és súlyos orvosi hibákat követnek el egyesek. Elmondása szerint a svéd vezetés annyira lemondott az idősekről, hogy megtagadják tőlük az alapvető életmentő szolgáltatásokat: nehézlégzésre oxigénmaszk helyett morfiumot adnak, ami szerinte nem más, mint aktív eutanázia. Egy Latifa Löfvenberg nevű, idősotthonban dolgozó nővér elmesélte, hogy nem küldhették kórházba az időseket, hiába élhettek volna tovább, ha kapnak rendes ellátást. Úgy fogalmazott, hogy addig fulladoztak a betegek, amíg pánikolva meg nem haltak.
A probléma gyökere nem itt van, hanem sokkal mélyebben
Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára a PestiSrácok.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy Svédország a szabad erkölcs és a szabad gondolatok országa, rendkívül demokratikus állam, és azzal számoltak, hogy az emberek betartják a szabályokat. Mint mondta: a svédek világszerte az egyik leginkább szabálykövetőek, ugyanakkor ezért cserébe némi szabadságot és egyéni döntéshozatali lehetőséget is elvárnak; ez állhat amögött, hogy a stockholmi vezetés engedékenyebb politikát folytatott.
A halálos áldozatok számával és azzal, hogy eleinte nem vezettek be szigorításokat, és most sem rendőri úton tartatják be, hanem csak elvárják azokat, bejött az, ami máshol nem: a fiatalabbak körében is magas a halandóság, a középkorosztályt is támadja a betegség. Ami óvintézkedéseket bevezettek, azok már hasonlítanak azokra, amik Európában vannak, persze sokkal megengedőbbek
– fogalmazott a szakértő, majd azzal folytatta, hogy mindezen elhibázott politikák mellett is túl tudja élni a svéd kormány a helyzetet, nem inog meg alattuk a talaj.
Véleménye szerint a kormányzat tagjai kénytelenek lesznek elfogadni azt, hogy ennek a hibás járványpolitikának lesznek következményei.
A legközelebbi választáson a választópolgárok nyilván ítélni fognak, és ha ennyire megnő a halottak száma és a rossz tendencia tovább folytatódik, miközben azt látják, hogy a többi európai országban már nyitnak az éttermek és a boltok, náluk meg még nem, ezt nyilván figyelembe fogják venni. A nyájimmunitás kialakítása bevett gyakorlat világszerte, de nem egy ilyen rendkívül agresszívan támadó vírussal szemben
– jelentette ki. A svéd gazdaság helyzetével kapcsolatban a szakértő azt mondta, hogy egyelőre nem érinti olyan visszaesés a svéd gazdaságot, mint más európai államokét, hiszen jóformán le sem állították a vállalatokat. Véleménye szerint a kérdés az, hogy érdemes-e a gazdaság miatt elszenvedni a több halálos áldozatot, és ez majd vajon hogyan üt vissza a politikára, mert lehet, hogy egy idő után azt fogják mondani, hogy nem biztos, hogy volt értelme ennyi embernek meghalnia.
Lehet belőle belpolitikai feszültség, különösen akkor, ha semennyire sem tudják megállítani a vírust. Ha néhány hónap múlva megtalálják a védekezés módját, lesz oltóanyag, akkor más lesz a helyzet, de mértékadó források szerint ez még több hónapig el fog tartani. A svéd vezetésnek vagy további szigorításokat kell bevezetnie, vagy azzal kell számolni, hogy magasabb lesz a mortalitás aránya, ami visszaüt a gazdaságra is
– közölte az egyetemi tanár, aki szerint az is előfordulhat, hogy még jól is kijöhet a Stefan Löfven vezette kormány a helyzetből, ha jól tudják kommunikálni azt, hogy megmentik a svéd gazdaságot, már ha ez bekövetkezik és nem lesz súlyos visszaesés.
Politika és statisztika ügyes kombinálásával lehet jó kommunikációt folytatniuk majd, ha bejön az, hogy esetleg jól jön ki a kormány, mert az embereknek nem kellett otthon ülniük hónapokon keresztül és még a munkahelyek zöme is megmaradt
– ismertette. Kis-Benedek József szerint az óvintézkedések egyike továbbá, hogy mivel a Svédországba érkezett migránsok zöme nem tanulja meg a skandináv állam nyelvét, ezért több nyelvre is lefordították, hogy mik a járványellenes ajánlások, hogy így bírják rá a bevándorlókat arra, hogy ők is tartsák be a szabályokat. A szakértő arra a kérdésre, hogy amíg a magyar kormányt éles bírálatok érik a különleges jogrend miatt, addig számíthatnak-e ilyenre a svédek, kijelentette, hogy erre szinte semmi esélyt nem lát.
Mi a fekete bárány kategóriába tartozunk. Mi olyanok vagyunk, mint a kis nyuszi: ha van sapkája, azért, ha nincs, azért kap egyet. Ebben nyilvánvalóan benne van alaposan a politika is: a svédeket nem fogják az elhibázott járványpolitikájuk miatt kritizálni. Már csak azért sem, mert a migránsok befogadása szempontjából Svédország élenjárt, arról nem is beszélve, hogy az Európai Unió kasszájába Svédország vastagon a befizetők közé tartoznak, így Brüsszel óvatosabban bánik a kritikával velük szemben, pláne egy olyan érzékeny időszakban, mint a mostani, amikor el kell fogadni az unió új hétéves költségvetését
– mondta.
Felhasznált források: New York Times, AP, BBC, The Conversation, MTI, Bild, RT, Portfolio, Dagens Nyheter
Facebook
Twitter
YouTube
RSS