Bütyökből vitathatatlan eljakabpéteresedést váltott ki Mészáros Lőrinc nyílt levele
Zsigeri eljakabpéteresedést okozott kicsinél az, hogy Mészáros Lőrinc nyílt levélben hozta nyilvánosságra ország-világ előtt, miképpen próbált dörgölőzni hozzá, mielőtt megsértődött, és kegyencből kihívóvá delirálta magát. Figyelemre méltó körülmény, hogy Jobbik maradékát is elpárologtató Jakabhoz hasonlóan már a kicsi is naponta egyeztet melósokkal – tessenek megkapaszkodni, még gázszerelővel is! –, miközben gyalog járja az országot. Ha előkerül még a krumpliszsák és a száraztészta, azt hiszem, hátradőlhetünk.
Mészáros Lőrinc hétfőn juttatta el nyílt levelét több szerkesztőségnek, a nagyvállalkozó írását változtatás nélkül közöljük:
Tisztelt Pártelnök Úr!
Az elmúlt egy évben olyan sokszor emlegetett már – bár tulajdonképpen nem is ismerjük egymást, talán egy futó találkozást leszámítva –, hogy úgy éreztem, ideje reagálnom pár megnyilvánulására. Ezt pedig azért ilyen formán teszem, mert nincs közösségi média felületem, aminek az az oka, hogy nekem nincs időm napi több poszt írogatására és arra, hogy fotóztassam magam, ezeket illusztrálva a képeimmel…
Először térjünk rá arra, hogy Ön néhány nappal ezelőtt engem nevezett pökhendinek, agresszívnek és fenyegetőzőnek. Azt, hogy én kit és mivel fenyegettem, azóta sem találom. Agresszió? Pártelnök Úr, hiszen Önnek köztudottan indulatkezelési problémái vannak! Ennek a megállapításához nem kell szakembernek lenni, elég csak megnézni azt a számtalan közösségi médiában terjedő videót, ahogyan Ön reagál, amikor azt hiszi, hogy még nem veszi a kamera vagy Önnek nem tetsző kérdéseket kap a gyűlésein. De akár még a saját kollégáival is. Vagy a magánéletében. Szóval lehet, hogy célszerű lenne elszámolnia tízig, mielőtt pont Ön vádol másokat agresszióval, mert ez így hiteltelen és megmosolyogtató.
Na de haladjunk részletesen:
Látva az Ön és az Ön alá hűségesen dolgozó propaganda lapok velem kapcsolatos tartalmait, néha úgy érzem magam, mint az „50 első randi” című film furcsa átírt változatában. Úgy tűnik, Önökre évről évre, hétről hétre és napról napra az újdonság erejével csap le az a tény, hogy milliárdos vagyok. Szeretnék segíteni, egészen pontosan 2009 óta vagyok milliárdos, amikor még a Fidesz ellenzékben volt. Már tárazhatja a következő hangzatos pufogtatását arról, hogy pökhendi vagyok, de az a helyzet, hogy az, hogy milliárdos vagyok, az egyszerűen tény. Önök mégis újra és újra meglepődnek azon, hogy ennek megfelelő színvonalon élek.
Nagyon sajnálom azt, hogy Önöknek köszönhetően Magyarországon a gázszerelő szakma mára már szitokszó lett. Megsértve ezzel sok százezer embert, aki tisztességes szakmát tanult. Önnel ellentétben, aki egy budapesti értelmiségi családból származik, én egy kis vidéki faluból jöttem. Szüleimnek nem volt lehetősége anyagilag arra, hogy taníttassanak minket, akkoriban ott vidéken nem is tartották ezt fontosnak. Lehet, hogy Önt ez meglepi, de nem mindenkinek adottak a körülményei ahhoz, hogy egyetemre menjen. Már az is nagy szó, ha a teljes nélkülözésből egy szakmát kitanul az ember.
Büszke vagyok arra, hogy gázszerelőnek tanultam, és ebben kezdtem dolgozni! Mivel hamar megnősültem és megszülettek a gyerekeim, akiket el kellett tartanom, mindig az vezetett, hogy minél eredményesebben dolgozhassak. Az elsők közt voltam, aki fővállalkozó lett és közmű hálózatokat épített ki. Ebből kerestem az első millióimat már a 90-es években. Tudja Pártelnök Úr, nem mindenki olyan szerencsés, hogy a felesége hátán kapaszkodva jusson jól fizető állásokhoz éveken keresztül. Mint említettem, nem ismerjük egymást, bár Ön éveken át igyekezett a közelembe kerülni és nálam állást kapni. Ezen próbálkozásai közül a kedvencem, amikor az Opus Global Nyrt.-nél próbált elhelyezkedni és motivációs levelében (igen, ezek az e-mailek még mind megvannak) azt írja, idézem: „Sima jogi munkára nem szívesen váltanék”. Ezek szerint Ön már a gázszerelők mellett a „sima” jogászokat is lenézi. Gratulálok. Ugyanitt azt is írja: „Nagyjából minden voltam a 20 éves pályafutásom alatt csak akasztott ember nem”.
Pártelnök úr, nem kell ilyen borúsan látni a jövőt, nem volt azért ez az időszak annyira rossz, hiszen a fizetési igényében jelzi, hogy az akkori bruttó fizetése 3.3 millió forint plusz prémium és ez alá nem szívesen menne. Nahát! Ezt a levelet 2023 novemberében írta! 2024 februárjában pedig már a Partizánban adott csalódott interjút az ellen a rendszer ellen, amelynek 14 évig aktív részese volt focista feleségként (elnézést, férjként). De tulajdonképpen a felháborodását és a csalódottságát is értem, hisz, ha állást kapott volna nálunk, akkor ma Ön is az oly sokat emlegetett helikopteren és magángépen repkedhetne, hisz a cégvezetőim rendszeresen használják ezeket a gépeket az üzleti útjaikhoz.
Sajnos azonban nem sikerült állást kapnia mert nem érte el azt a szakmai szintet, hogy bekerülhessen hozzánk. Pedig Ön igazán mindent megtett: 2023 decemberében például hosszas levelezéseket és telefonbeszélgetéseket folytatott az MBH bank egyik vezetőjével (ezek az üzenetek is megvannak) arról, hogy a bank karácsonyi rendezvényén minden körülmények között az én asztalomhoz, a lehető legközelebb szeretne ülni. Ez végül sikerült, így, ha jól emlékszem, ekkor tudott hozzám köszönő közelségbe jutni, de ennél több nem történt. Ezen kívül a levelezésben közben többször módosította, hogy melyik partnernőjét hozná a rendezvényre, kiemelve, hogy az ültetőkártyán nehogy egy másik hölgy neve szerepeljen.
Eközben egyébként az MBH bank felügyelő bizottságának tagja is volt 2022 szeptemberétől, ahol az Ön által bevallott 3.3 milliós fizetése mellett, további 1.5 milliós fizetést is felvett. Úgy tűnik tehát, hogy ez a közel 5 millió forintos fizetés – és ez csak az, amiről mi tudtunk – nem volt Önnek elég. Így innen egyenes út vezetett a Partizán című műsor stúdiójába. Remélem most több pénzhez jut Pártelnök Úr, és bejöttek az öncélú számításai!
Tisztelettel: Mészáros Lőrinc
Én valamiért készséggel elhiszem Mészáros Lőrincnek, hogy nem kívánja a közösségi médiára pazarolni az idejét, súlyosítva ezt azzal, hogy naphosszat beállított fotókkal kéne illusztrálnia, milyen menő férfi ő. Megjegyzem, amögött, hogy a gázszerelő, mint foglalkozás szitokszó lett, az a szitokszó generálóinak sokszor visszafelé elsülő csodafegyvere – egyértelműen kitűnik belőle az a szadeszos életérzésből fakadó, indokolatlan gőg, amellyel a szadeszosok és szellemi örököseik igyekeztek/igyekeznek dehumanizálni ellenfeleiket. Esetünkben Mészáros Lőrincet, aki többre vitte, mint a bírálói, így azok utálják, mert több van neki. Ezen az elven alapul kicsi szektája is, tagjai elhiszik, hogy a messiás hazahozza a brüsszeli pénzeket, és majd szétosztja közöttük, a hívek pedig majd vehetnek belőle nagyobb lapostévét, meg új telefont. A hajókázásból, repkedésből, zsíros kamuállásból felmentett Bütyök válasza fél órán belül megérkezett, ezt is változtatás nélkül közöljük:
Tisztelt Elnök-vezérigazgató Úr!
Megtisztelő, hogy oly drága idejét rám vesztegette, hiszen ezen írás megszerkesztése alatt, az ön órabérével számolva, legalább 50 millió forinttól esett el.
Remélem, Várkonyi Andrea kommunikációs csodacége nem számlázott sokat a helyesírási hibáktól hemzsegő levélért.
Megtisztelő, hogy ilyen jól emlékszik a találkozásunkra, bár kicsit sértő, hogy a másodikat elfelejtette (ennek részleteiről majd később).
Egészen megható, ahogy a becsületes módon történő meggazdagodásának részleteit ecseteli. Biztos nem csak nekem kellett zsebkendőbe törölgetnem a könnyeimet.
Mészáros Úr,
Régóta járom az országot. Nem magángéppel vagy helikopterrel.
Nagyon sok becsületes, kétkezi munkással, köztük gázszerelővel is találkoztam. Mindannyian büszkék az elért eredményeikre és az elvégzett munkára. És ami még fontosabb, nyugodtan alszanak. Na jó, nem 20 milliárdos jachton vagy bordeaux-i kastélyban, de nyugodtan. És még a honfitársaik szemébe is tudnak és mernek nézni.
Örülök, hogy ezt a csodás levelet kaptam öntől, de mivel volt szerencsém önt többször is személyesen meghallgatni, félek, hogy ezek nem az ön saját gondolatai.
Tekintettel arra, hogy ön hazánk legsikeresebb vállalkozója, biztos vagyok benne, hogy a honfitársaink hálásak lennének, ha megtisztelne azzal, hogy élő, egyenes adásban meséli el nekem, hogy milyen kemény munka és milyen heroikus küzdelem vezet ehhez, a nekünk földi halandóknak felfoghatatlan gazdagodáshoz. Várom szíves hívását, hogy mikor tudna életvezetési tanácsokat adni a magyaroknak. Ha segítségre van szüksége, elhozhatja az egyik felcsúti haverját is. A telefonszámomat ismeri.
A kommunikációs agytrösztjei által írt bornírt hazugságokra engedelmével nem válaszolok. Egy bizonyos szint felett nem megyünk egy bizonyos szint alá. Dehát ezt önnek nem kell magyarázni.
És mivel ön nagy harcos hírében áll, engedje meg, hogy a jól ismert zászló, zászló, szív helyett így köszönjek el:
Bilincs, bilincs, rács, rács.
Szívélyes üdvözlettel,
Magyar Péter
A kicsi megint előre menekül, tudja ő, ha Lőrinc azt írta, hogy megvannak azok a kínos levelek, akkor azok bizony megvannak. A stíluselemeket vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy Bütyökék helyes, követendő útnak látják azt, ahogy Jakab elárulta és szétverte a Jobbikot, erre utal az a bornírt prolihergelés, ami egyébként a szekta talán egyetlen mozgatórugója. Megjegyzendő, hogy a konzervatív oldal sohasem kampányolt bebörtönözéssel, vagyonelkobzással, lámpavasazással, sőt, kitette a szűrét azoknak, akik nem értették meg, hogy hol van a határ. Kun Béláék szellemi örököseinek azonban nem jutott több, mint ami eddig is összetartotta őket: az irigység. Azért kíváncsi lennék, hogy a kicsi mennyi idő alatt menne le újra kutyába, ha valami csoda folytán megkínálnák egy jól fizető állami állással?
Fotó: PS-montázs
