Célkeresztben Magyarország – Szabó Tímea és a hírszerzői tevékenység

Szabó Tímea életútja egy James Bond-film forgatókönyvében is megállná a helyét – erre hívtuk fel előző adásunkban a figyelmet. Felidéztük azt is, hogy a PestiSrácok.hu tényfeltáró cikksorozata, a Kik vagytok ti? Külföldiek a magyar politikai életben már 2018-tól kongatja a vészharangot: Magyarország belpolitikájába számos olyan beavatkozási kísérlet figyelhető meg, ami nem hazánk, hanem más országok, nemzetek érdekét szolgálják. Nem csupán a Momentum elnökségi tagjairól lehet elmondani, hogy már megalakulásukkal is saját hazájuk ellen tevékenykedtek, az ellenzék látványos összefogása sem a véletlen műve. Bár azt gondolnánk – és szeretik ezt hangoztatni –, hogy különböző ideológiai alapokkal rendelkeznek, Az Ügy legújabb adásában rávilágítunk bizonyos összefüggésekre, amelyek ismeretében elgondolkodtató, hogy milyen érdekek mentén szerveződő társulás az, amely gőzerővel próbálja megdönteni az Orbán-kormányt. A jogállamiság nevében diktátorozó ellenzék színe-java annyira transzparens, hogy még saját önéletrajzaikban is ellentmondásokat figyelhetünk meg. A parlamenti mikro-manó-frakció, vagyis a Párbeszéd pedig elképesztő magabiztossággal feltűnősködik évek óta, Szabó Tímeával az élen.

Talán emlékeznek arra, milyen hirtelen szakította meg nemzetközi karrierjét Szabó Tímea, hogy hazatérvén a Magyar Helsinki Bizottságban tevékenykedjen. És lássuk be, nem is tétlenkedett sokat. Itt halkan jegyeznénk meg, hogy a migrációs válságnak még csak nyoma sem volt a térségben. Talán éppen ezt készítették elő? A társelnöki pozíciót betöltő Szabó hollywoodi filmekbe illő életútjában nem csupán az az érdekes, hogy a szegedi, kommunikáció szakos diplomájával a harvardi egyetemen lesz kutatásvezető, majd Kabulban és Pakisztánban is él az ENSZ égisze alatt tevékenykedve abban az időben, amikor még a magyar katonák is veszélyesnek tartották az ottani missziót, de az is elég sok kérdést felvet, hogyan és miként segíthet egy magyar lány az afgán kormány felállításában, és a jelentős sikerek ellenére – fegyveres konfliktusok megoldása, lobbi, presszió – miért ejtőernyőzik hirtelen vissza Budapestre. Az álomkarrier legújabb állomása ugyanis 2003 volt, amikor kanadai magyar férjjel tér vissza Magyarországra, egy nem kicsit baloldali nézetekkel rendelkező házastárssal, aki – egyes forrásaink szerint – úgy tudta, Tímea CEU-ösztöndíjasként került a Harvardra. Itt egy kicsit mélázzunk el azon, vajon ezt miért nem találjuk meg az életrajzában, sőt, az interneten sem…? De ugorjunk vissza 2003-ba, amikor a fényes karrier Budapesten folytatódik. Merthogy Tímeánknak akkora szerencséje volt, hogy rögtön kapott egy vezető pozíciót a MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁGNÁL. 2004 és 2008 között itt tevékenykedett, s amint látni fogjuk, nem is akárhogyan. Nézzük, miről is van szó.

Migráció előkészítése, határmegfigyelés, eltitkolt múlt

2003-ban tehát Szabó Tímea visszatér Budapestre, férjével, Frank Zsigóval, akinek egyébként azt mondta, hogy CEU-ösztöndíjasként sikerült a Harvardra bekerülnie. Kár, hogy erre semmi bizonyítékot nem találtunk, sőt, még nyilatkozataiban sem említette soha. Mint ahogyan azt sem, hogy milyen szaktekintéllyel írta a CARE International számára készített tanulmányt. Paul O’Brien egyébként elég híres ahhoz, hogy villoghasson vele, mégsem tette. Pedig a férfi az Oxfam America alelnöke, és tanácsadója volt Afganisztán elnökének is. Sőt, 2021 márciusában ő lett a USA Amnesty International szervezeteinek elnöke.

Az Oxfamhoz való csatlakozása előtt Paul öt évet töltött Afganisztánban, ahol az elnök vezető gazdasági tanácsadója volt, valamint két pénzügyminiszternek a segélyek kezelésében is segédkezett, valamint a fejlesztés tervezésével és a politikai reformmal kapcsolatban is számos ötletet adott az afgán kormánynak. Ezt megelőzően a CARE Internationalnél dolgozott, mint afganisztáni érdekképviseleti koordinátor és afrikai politikai tanácsadó. Korábban Paul az Echoing Green Alapítvány elnöke volt, amely kockázati filantróp elveket alkalmaz a társadalmi vállalkozók támogatására, de nevéhez fűződik a kenyai Jogi Erőforrások Alapítvány megalapítása, mindemellett az afganisztáni Emberi Jogi Kutatási és Érdekképviseleti Konzorcium alapítása. 2021 márciusában ő lett a USA AI elnöke.

Egy nyilvánosságra került dokumentum segít értelmezni Szabó Tímea életútját, ugyanis kirajzolódik, hogy az afgánokba beleszerelmesedett lány Magyarországon végzett tevékenysége gyakorlatilag megfelel egy elnöki rendeletnek, ami a hírszerző tevékenységről szólt. Kíváncsiak a részletekre? Kapaszkodjanak meg, rázós rész következik!

Magyarország megfigyelése a cél

Az NSPD-26 2003.02.23-i direktívája gyakorlatilag útmutató mindahhoz, ami Szabó kisasszony életútjában jól látható. A több oldalnyi, felsorolásszerű listán az elküldendő információk között szerepelnek hivatali, szervezeti titulusok, nevek, beosztások, és névjegykártyákon szereplő egyéb információk, telefon-, mobil- és faxszámok. Szerepelnek a jelentős részben szabványosított szövegezésűnek tűnő, de specifikusan magyar vonatkozású részeket is tartalmazó felsorolásban a NATO-kötelezettségek teljesítésére irányuló tervek és erőfeszítések, illetve a magyar erők országon kívüli bevetéséhez. A határállomások megfigyelése, a bevándorlás előkészítése és az információkérés az ellenzéki és szélsőséges csoportokról, beleértve azok hazai és külső támogatását. Külön említi a leírat ebben az összefüggésben a Magyar Gárdát, a politikai pártok belső működésének megfigyelését, a szervezett bűnözés és a politikusok közötti kapcsolatot is (ennek később jelentősége lesz – a következő részben kifejtjük az összefüggést). Ekkor még a migrációs krízisnek nyoma sem volt…

A CIA áll az amerikai diplomatáknak a Wikileaks által leleplezett “kémtevékenysége” mögött. A hírszerzés már korábban egyfajta információs kívánságlistát dolgozott ki, és azt átadta a külügyminisztériumnak. A minisztérium ezt követően küldte el a szóban forgó megkeresést diplomatáinak szerte a világon. A Wikileaks által megszerzett iratokból kitűnt: a külügyminisztérium külföldön dolgozó munkatársait felszólították arra, hogy gyűjtsenek információkat a fogadó országok magas rangú képviselőiről. Washingtonból ilyen jellegű utasításokat küldtek az Egyesült Államok afrikai, közel-keleti, kelet-európai és latin-amerikai nagykövetségei számára, valamint az ENSZ-beli amerikai képviseletnek. A WikiLeaks közzétett egy pár belső CIA-dokumentumot, amely tájékoztatta a titkos ügynököket arról, hogyan lehetne kibővíteni tevékenységeiket. A két dokumentum – mindkettő “Titkos / NOFORN” besorolású, vagyis nem osztható meg a szövetséges biztonsági ügynökségekkel – kémeknek ad tanácsot, részletes áttekintést titkos taktikákról is.

A Magyar Helsinki Bizottság 2005. július 8-án szakmai kerekasztalt rendezett Budapesten a készülő új Bv-kódexról. A rendezvényre meghívást kaptak azon állami és civil szervezetek, amelyek részt vesznek a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvénytervezet megalkotásában, illetve amelyek észrevételeket tettek az eddigi jogalkotási folyamat során. A rendezvényen dr. Soós László (Igazságügyi Minisztérium) ismertette a készülő Bv-kódex koncepcióját, majd dr. Bökönyi István országos parancsnok (BVOP), dr. Márki Zoltán bíró (Legfelsőbb Bíróság), dr. Pacsek Zoltán (Legfőbb Ügyészség), dr. Bánáti János ügyvéd (Budapesti Ügyvédi Kamara), dr. Kádár András Kristóf (Magyar Helsinki Bizottság), dr. Gaál Irén bíró (Fővárosi Bíróság), valamint dr. Dénes Balázs (Társaság a Szabadságjogokért) foglalta össze szervezetének a jogszabálytervezetre vonatkozó szakmai álláspontját. A kerekasztalt az Európai Unió Phare Access programja és a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatta.

A Helsinki Bizottság és az országos rendőrfőkapitány találkozójára az ORFK Teve utcai székházában került sor, amelyen dr. Bencze József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány és dr. Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke részvételével, 2007. augusztus 3-án a Helsinki Bizottság és a Rendőrség kapcsolata volt a téma. A találkozót az országos rendőrfőkapitány kezdeményezte az együttműködés értékelése érdekében. A felek áttekintették a Helsinki Bizottságnak a rendőrség tevékenységével összefüggésben folytatott programjait, azok tapasztalatait. Az országos rendőrfőkapitány további támogatásáról biztosította a Helsinki Bizottság által a felek együttműködési megállapodása alapján folytatott fogdamegfigyelési programot és az igazoltatási gyakorlat áttekintését célzó programot. Kiemelte, hogy ezek is hozzájárulnak a jogszabályoknak megfelelő, az emberi jogokat tiszteletben tartó gyakorlat folytatására irányuló rendőrségi törekvések megvalósításához. Az országos rendőrfőkapitány tájékoztatást adott az emberi jogok rendőrségi eljárás során történő maradéktalan érvényesülését is elősegíteni hivatott, már meghozott vagy jelenleg előkészítés alatt álló intézkedésekről. Az intézkedések közül kiemelte, hogy sor került a Rendőrségi Etikai Kódex kiadására, a korrupció elleni feladatokat meghatározó országos rendőrfőkapitányi utasítás kiadására, illetve előkészítés alatt állt egy Igazoltatási Kézikönyv, ami a rendőri intézkedés szabályairól és az állampolgárok jogairól is tájékoztatást nyújt. A Helsinki Bizottság a folyamatban lévő programokban az együttműködést jónak értékelte, egyúttal pedig jelezte, hogy igény esetén szívesen közreműködnének az Igazoltatási Kézikönyv kidolgozásában.

A Helsinki Bizottság társelnöke kiemelte a közös gondolkodás szükségességét, aminek hasznára a kirendelt védői rendszer reformjával kapcsolatos Büntetőjogi Segítségnyújtási Program és az ahhoz nyújtott rendőrségi közreműködés is rámutatott. Megegyezés született egy közös kutatási program megindítására, amely tudományos igénnyel dolgozná fel a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos panaszok elbírálásának gyakorlatát. Ennek aktualitást ad, hogy a rendőrségi törvény vonatkozó rendelkezései hamarosan módosulnak és létrejön a Független Rendészeti Panasztestület.

Majd 2008-ban a Magyar Helsinki Bizottság együttműködési megállapodást kötött a kisebbségi ombudsmannal, amelynek lényege az volt, hogy a kisebbségek jogvédelmére korlátozódó kapcsolatát felváltsa egy kölcsönösen hasznos, egymás érdekeit tiszteletben tartó kooperációra, olyan munkakapcsolatra, amelyben egymás autonómiájának, cselekvési szabadságának tiszteletben tartásával, az eddigieknél hatékonyabb együttműködést sikerül majd elérni az emberi jogi sérelmek orvoslása terén. Az együttműködési megállapodás szerint a kisebbségi biztos és a Helsinki Bizottság például konzultálnak majd a kisebbségi biztos jogalkotást érintő javaslatairól, kölcsönösen egyeztetik álláspontjaikat a nemzetközi egyezmények kormánybeszámolói elkészítésével összefüggésben, egyetértés esetén közösen lépnek fel, valamint együttműködnek antidiszkriminációs és emberi jogi képzések szervezésében. A kisebbségi biztos hatáskörét érintő témákban készített jelentéseiket és tanulmányaikat egymásnak kölcsönösen megküldik, valamint a Bizottság kérésére kisebbségi peres ügyekben a biztos munkatársai jogértelmezést (amicus curiae levelet) készítenek.

Célkeresztben Magyarország

De a fő feladat Magyarország megfigyelése volt. Ennek részét képezte a határmegfigyelő program, amit Szabó Tímea koordinált. Tevékenysége során elérte, hogy a Magyar Helsinki Bizottság tagjai beléphettek civilek által nem látogatható helyiségekbe, adatokat gyűjthettek és kihallgathattak személyeket, iratokba tekinthettek be. És még olyan személyek aktáit is megismerhették, akik már nem is tartózkodtak Magyarország területén. A program végrehajtása során, 2007-ben a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából három határszakaszon – a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtéren, az ukrán–magyar határszakaszon és a szerb–magyar határszakaszon – három megbízott ügyvéd végzett határmegfigyelő tevékenységet. A Háromoldalú Megállapodás VII.1. pontja alapján a Bizottság munkatársa 2008 márciusában és áprilisában tartott képzést a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságon, 2008 májusában és júniusában további egy-egy képzésre került sor a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság érintett állománya részére az interkulturális kommunikáció és menedékjog alapvető kérdéseiről.

A képzésben részt vevő rendvédelmisek általánosságban nyitottak és lelkesek voltak, és megítélésük szerint a képzés hozzájárult a menekültek védelmével kapcsolatos ismereteik fejlesztéséhez.

A projekt további érdeme, hogy a kívülállók számára is érthetővé vált a határőrizeti szervek gyakorlata, amely például a repülőtér esetében korántsem volt transzparens, tekintettel a repülőtéri tranzitzónában tartózkodó külföldiek korlátozott hozzáférhetőségére. Hasonlóképpen, a Határőrség statisztikai és iratkezelő rendszerét is megismerték a felek, és mivel kétheti bontásban statisztikai adatokat is kaptak a Határőrségtől az érintett határszakaszok vonatkozásában, pontos képet tudtunk alkotni a Magyarországra érkező migránsokról és menedékkérőkről

– olvasható a Helsinki jelentésében. A dokumentum szerint a közokirathamisításban érinett személyek számára is jogsegélyszolgálatot adtak.

A megfigyelő látogatások felsorolása

Tehát Szabó Tímea határmegfigyelést végzett, szabad bejárása volt olyan helyekre is, ahová civilek nem mehettek be, kerekasztal-megbeszéléseket folytatott a rendőrségi vezetőkkel, a határőrséggel, kihallgatott és adatokat gyűjtött. Mindezt annak a háromoldalú megállapodásnak köszönhetően, amit a Helsinki Bizottság égisze alatt kötött 2007-ben az Országos Határőr-parancsnoksággal. Majd később már törvénymódosításokat is javasolt, és a bevándorlást szabályozó intézkedések lazításán fáradozott olyannyira, hogy még egy köztörvényes bűncselekménnyel vádolt személy elleni eljárást is meggátolt. Ezekről jelentéseket írt, mint ahogyan a Magyar Gárdáról is. Azt persze véletlenül elfelejtette megemlíteni, hogy a baloldali nézetekkel rendelkező férjét a szélsőjobbos Hunyadi Gáborral csalta meg, aki a gárdisták védelmezőjeként tündökölt akkoriban. A viharos válást követően férje mégsem ment vissza az USA-ba, házasságáról Szabó Tímeával pedig még legközelebbi ismerőseinek sem hajlandó mesélni. Hunyadi Gáborral, a Jobbik OVB-delegáltjával Szabó egyébként akkor kötött házasságot (amiből gyermek is született), amikor a gárdamozgalom kibontakozóban volt és egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Némi ellentmondás, hogy Szabóék ezért folyamatosan torpedózták a Jobbikot, azt azonban titokban tartották, hogy házastársak. Még a pártjuk sem tudott róla, a hír óriási megdöbbenést váltott ki akkortájt, hiszen Novák Előd szavait idézve: Szabó így olyan bizalmas információkat tudhatott meg, amit egyébként nem kellett volna megtudnia…

Budapesti Határőr Igazgatóság – Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér:

2007. február 7. (bemutatkozó látogatás)

2007. március 2.

2007. március 26.

2007. április 23.

2007. május 8.

2007. május 18.

2007. június 11.

2007. június 28.

2007. július 11.

2007. július 17.

2007. július 23.

2007. augusztus 10.

2007. augusztus 29.

2007. szeptember 5.

2007. szeptember 26.

2007. október 17.

2007. november 16.

2007. november 30.

Szerb–magyar határszakasz:

2007. március 16.: Hercegszántó, Tompa, Röszke

2007. március 30.: Hercegszántó, Tompa, Röszke

2007. április 12.: Hercegszántó, Tompa, Bácsalmás, Tiszasziget, Röszke

2007. április 24.: Hercegszántó, Tompa, Bácsalmás, Tiszasziget, Röszke

2007. június 8.: Hercegszántó, Tompa, Bácsalmás, Tiszasziget, Röszke

2007. június 14.: Hercegszántó, Tompa, Bácsalmás, Tiszasziget, Röszke

2007. június 19.: Hercegszántó, Kelebia, Tompa, Bácsalmás, Tiszasziget, Röszke, Szeged

2007. június 29.: Kiskunhalas

2007. július 5.: Mórahalom, Tiszasziget, Röszke

2007. július 19.: Kiskunhalas

2007. augusztus 16.: Hercegszántó, Tompa, Bácsalmás, Tiszasziget, Röszke Mellékletek 69

2007. augusztus 23.: Hercegszántó, Tompa, Bácsalmás, Tiszasziget, Röszke, Szeged, Bácsbokod

2007. szeptember 27–28.: Kiskunhalas, Hercegszántó, Tompa, Bácsalmás, Tiszasziget, Röszke, Szeged, Bácsbokod

2007. október 8.: Szeged, Mórahalom, Röszke

2007. november 28–30.: Hercegszántó, Bácsbokod, Kiskunhalas, Bácsalmás, Kelebia

Ukrán–magyar határszakasz:

2007. március 8–9.: Kölcse, Beregsurány, Barabás, Záhony

2007. április 2.: Kölcse, Beregsurány, Barabás

2007. július 20.: Kölcse, Beregsurány, Barabás

2007. augusztus 9.: Nyírbátor

2007. augusztus 13.: Kölcse, Beregsurány, Barabás

2007. szeptember 26.: Nyírbátor

2007. október 1.: Beregsurány, Barabás, Kölcse

2007. október 31.: Kölcse, Beregsurány,

2007. november 26.: Beregsurány, Barabás

2009-ben a Btk-hoz adnak be módosítást. A Magyar Helsinki Bizottság megküldte észrevételeit az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium számára a Büntető Törvénykönyv új általános részének tervezetéhez. A Helsinki Bizottság a legsúlyosabbnak a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézményének fenntartását tartja, így észrevételeik hangsúlyos része ezzel a kérdéssel foglalkozik. Ezt követően a tanulmány kitér egyéb, a Bizottság által észlelt problémákra is. A látszólag érdektelen, demokráciát támogató civil szervezetek tehát, mint például a Nyílt Társadalom Intézet, a Freedom House és a Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért, a Helsinki Bizottság nem csupán finanszírozzák, képezik, támogatják és mozgósítják az ellenzéki mozgalmakat, hanem jelentést írnak érzékeny információkról is az amerikai hírszerzés számára. A hírszerzés kedvelt eszköze a befolyásolásra a tömeg manipulációja, mindez a médián keresztül történik; a Magyarországra vonatkozó prioritások között egyébként ez is kiemelten fontos volt.

Folytatjuk!