1986-os labdarúgó-világbajnokság
Mezeyből „Tésztás” lett, de a válogatottat is megbélyegezték – Nehéz, igazságtalan sors várt a '86-os nemzeti csapatra
Elérkeztünk a magyar labdarúgó-válogatott utolsó vb-szereplését bemutató sorozatunk záró részéhez. A vb-búcsú felidézésén túl mérleget is vonunk az 1980-as évek nagyszerű magyar válogatottjának teljesítményéről. Amelyre összességében igazságtalan sors várt: Mezey György és a válogatott sem tudta magáról lemosni ezt a kudarcot, a szocialista futballvezetés egyszerűen feláldozta őket. Pedig volt egy csapat. Nem is akármilyen.
Emberfeletti várakozás után dermesztő sokkhatás – A szovjetek ellen nem lehetett ráismerni válogatottunkra
A magyar válogatott – immáron csapatkapitánya nélkül – 1986 május elején megkezdte a közvetlen vb-felkészülést. Előbb Ausztriában töltöttek el két hetet a kerettagok, majd két napos itthon tartózkodás után május közepén elutaztak Mexikóba, a világbajnokság színhelyére. A felkészülés utolsó szakaszáról szinte kizárólag pozitív hírek érkeztek haza, így mindenki abban a hitben várta a világbajnokság június 2-i, Szovjetunió elleni nyitómeccsét, hogy válogatottunk ott folytatja majd a parádét, ahol március közepén Brazília ellen abbahagyta.
A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.
Félmillióan is megnézték volna élőben a magyar futballszambát – A legendás brazilverés a Népstadionban
Éppen 35 éve annak, hogy a magyar válogatott utoljára világbajnokságon szerepelhetett. Az utolsó világverő magyar válogatott történetét bemutató cikksorozatunk első részében a vb-selejtezőkre emlékeztünk, most pedig a Brazília elleni káprázatos győzelmet idézzük fel. Például azt az elfelejtett „apróságot”, hogy ötszázezer jegyigénylés érkezett a mérkőzésre.
„Mintha több magyar lett volna a pályán” – Mexikó, '86: Diadal, majd megsemmisülés (1. rész: Azok a káprázatos selejtezők)
Lassan, de biztosan minden magyar futballrajongó kezd az Eb-szereplés lázában égni. Marco Rossi immár kihirdette keretét és június 15-én Portugália ellen megkezdi szereplését válogatottunk a részben hazai rendezésű kontinenstornán. Addig is, a várakozást tovább fokozandó, múltidézésbe fogunk, hiszen 35 éve annak, hogy a magyar válogatott utoljára világbajnokságon szerepelhetett. Méghozzá nem is akárhogyan szereztük meg a vb-szereplés jogát: Európából elsőként jutottunk ki a mexikói seregszemlére. Visszaemlékező írásunk első részében az odáig vezető utat, valamint a közvetlen vb-felkészülés eseményeit idézzük fel.Ajánljuk még
Beszólt Krúbinak, feljelentették internetes agresszióért Bayer Zsoltot
Bayer Zsolt állítólag fenyegető kijelentéseket tett az akasztást szorgalmazó Krúbi rapper és édesanyja ellen.
Brüsszelből is pénzelt ukrajnai akció zajlik Orbán Viktor és családja ellen
Az üzengetések megvoltak, a világháború elmarad – Lassan mindenki túlteszi magát az orosz drónokon (Cikkünk frissül!)
Vörös riasztást rendeltek el Lengyelországban, egy éjszaka alatt tizenkilenc drón sértette meg az ország légterét.
A berlini rendőrök fele nem tud németül
Olvasóink elnézését kérjük, a cím kissé félrevezető. A helyes megállapítás ugyanis az, hogy a berlini rendőrtanoncoknak több, mint a fele nem tud németül.
