1990
Taxisblokád: A miniszterelnök rákos daganattal a kórházban fekszik – És akkor az állítólagos barátja hátba támadja
Taxisblokád, a mi „majdnem Majdanunk”. A történelmi pillanat, amikor a legkeményebb kihívás elé állt a frissen megválasztott Antall-kormány. Az SZDSZ – élén Göncz Árpád államfővel – és a zömmel átmentett sajtó mindent bevetett. Forradalmi hangulatot teremtettek. De végül győzött a higgadtság. A józan ész. Magyarország megmutatta, hogy talán tanult a múltból, s tudta, tudja már, mi a forradalmak ára.
Ne féljetek, magyarok, itt vannak a cigányok! – Harmincegy éve tört ki a román pogrom Marosvásárhelyen
Harmincegy esztendeje tört ki az öt halálos áldozatot követelő román pogrom Marosvásárhelyen, amelynek hátterében az állhatott, hogy a kommunizmus hosszú évtizedei után a városban március 15-ét megünneplő magyarok megemlékezését a román államhatalom arra használta fel, hogy felhergelje a parasztokat azzal: a magyarok vissza akarják foglalni Erdélyt. A leitatott, kapákkal, kaszákkal, fejszékkel felfegyverzett csőcselék benyomult a városba, összeverték Sütő András írót, aki az egyik szemét elveszítette emiatt, és megtámadták az RMDSZ székházát is. A másnapi tiltakozáson még több magyar vér folyt volna, ha nem kelnek a magyarok védelmére a környékbeli cigányok és a székelyek, akik szétkergették a románokat. Az eseményeknek helyiként szemtanúja volt Zsigmond Barna Pál, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki az évfordulón közzétett Facebook-bejegyzése mellett a PestiSrácok.hu-val is megosztotta emlékeit.
Harminc éve alighogy megszületett, Iliescu és bányászai vérbe fojtották a román demokráciát
Harminc évvel ezelőtt nemcsak a kisebbségben élő magyarságnak, hanem saját népüknek is nekiestek a rendszerváltás utáni Románia új vezetői. Az 1990. június 13-15. között lezajlott bukaresti bányászjárás a sarjadó demokráciával és az éppen csak születőben lévő civil társadalommal való aljas leszámolás volt. A bukaresti Egyetem téren tüntető fegyvertelen, antikommunista jelszavakat skandáló tömeget a XX. századi európai történelemben páratlannak számító, állatias kegyetlenséggel verette szét a bányászokkal a posztkommunista hatalom. A "Le az értelmiségiekkel" rigmusokat skandáló bányászok ütöttek, vágtak mindenkit, aki az útjukba került, akiről kinézete alapján úgy gondolták, hogy értelmiségi. Az eredmény a hivatalos adatok szerint 20 halott és 500 súlyos sebesült volt. Pár éve előkerültek azok a dokumentumok, amelyek bizonyítják, hogy a kormány nem volt hálátlan a piszkos munkát elvégző bányász "légiók" iránt. Az 1990. júniusi bányászjárás nemcsak, hogy zárójelbe tette, de évtizedekre vissza is vetette a román demokratikus átalakulást. 2016-ben a – már nemcsak feltételezett – elkövetőkkel, Ion Iliescu volt államfővel, Petre Roman ex-miniszterelnökkel és Virgil Magureanu, a Szekuritáté volt tisztjével, egyben a Román Nemzetbiztonsági Szolgálat első igazgatójával szemben a katonai ügyészség bűnvádi eljárást kezdeményezett emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Az ügyben azóta nem történt semmi érdemi előrelépés.
„Mostantól nem szabad gorillának hívni!” – avagy a rendszerváltozás Jeszenszkyéknél
Az eredeti terv az volt, hogy készítek apámmal egy interjút az Antall-kormány megalakulásának 30. évfordulója alkalmából (ami ma van). Zabálni fogják barátok és ellenségek egyaránt, jó nagy meglepetés lesz, gondoltuk a szerkesztővel, pedig – vigyázat, spoiler és egyben egy rossz hír az oldalamra rendszeresen kommentelgető Facebook-huszároknak – igenis szóba állunk egymással. De rájöttem, hogy létezhet egy még ennél is izgalmasabb verzió is: vegyük be a női princípiumot – vagyis anyukámat. Nemcsak azért, mert a néhai miniszterelnök unokahúgaként, majd pedig a külügyminiszter feleségeként maga is közelről élte át a rendszerváltást, hanem mert ő emlékszik az igazán fontos, a szélesebb tömegek számára érdekes mozzanatokra is: például hogyan kell kiszállni szoknyában a limuzinból, kellő határozottsággal, mégis kecsesen, hogy még véletlenül se villanjanak ki a sonkák...
Antall József harminc éve megmagyarázta, hogy ki számít "gazembernek" a politikában! (Videó)
Az természetes, hogy az ellenzék semmiben sem ért egyet a kormánnyal, ahogy ugyancsak természetes, hogy vitriolos megjegyzésekkel utasítja el minden programpontját, és – szintén, természetesen – semmi dicsérő szó nem hangzik el részükről – ez a lényege a parlamentarizmusnak, és ez az idő negyven év után végre eljött. Erről a friss demokráciában szokásos élményéről üdítő nagyvonalúsággal beszélt Antall József harminc éve, 1990. május 23-án. Az újonnan választott parlament két napon át vitatta meg az Antall-kormány programját, és ekkor válaszolt az ott elhangzottakra az – akkor még – kijelölt miniszterelnök. Az igazán rá jellemző beszédben nem fukarkodott az élcelődésekkel, a történelmi utalásokkal, az akkori ellenzéknek szóló megjegyzésekkel, kiszólásokkal. És még azt is megjósolta, melyik képviselőtársa lesz a legszórakoztatóbb szónok a parlamentben. E beszédből idézünk fel néhány jellemző részletet. Íme:
Kocsis Máté: Jobb úgy mindenkinek, hogy Gyurcsány ma nem jött el, mert nem a kommunista bűnösökre emlékeztünk
Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője közösségi oldalán osztotta meg portálunk cikkét, amelyben Gyurcsány Ferenc és pártja megnyilatkozásait mutattuk be az első szabadon választott Országgyűlés alakuló ülésének harmincadik évfordulóján.
Gyurcsányék számára Göncz Árpád a rendszerváltás jelképe
A Demokratikus Koalíció elnöke az 1990-es szabadon választott parlament megalakulásáról megemlékező beszédében a rendszerváltozás jelképének nevezte Göncz Árpádot.
Orbán Viktor: Most is összefogásra van szükség Magyarországon
Orbán Viktor magyar miniszterelnök az első szabadon választott Országgyűlés 30 évvel ezelőtti megalakulásának az évfordulójáról a közösségi oldalán is megemlékezett. Az ünnep kapcsán az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet.
Harminc éve szabadon – Ünnepi üléssel emlékeztek az Országgyűlésben a rendszerváltás egyik legfontosabb mozzanatára
Harminc éve ezen a napon ült össze az első szabadon választott országgyűlés. A rendszerváltás egyik legfontosabb mozzanatára a Ház azon képviselői, akik megjelentek, ünnepi üléssel emlékeztek meg. A magyar alkotmányos rend visszaállítására való megemlékezésen a posztkommunista ellenzék nem vett részt, az ülésen csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselői jelentek meg. Ők egy képviselő kivételével egyhangúlag szavazták meg az egyetlen napirendi pontot, az évforduló kapcsán megfogalmazott határozati javaslatot, amelyben megemlékeznek az ország állami önrendelkezésének 1944. március 19-én történt elvesztését követő első szabadon választott népképviselet 1990. május 2-i megalakulásáról, amely – az alaptörvény szerint – "hazánk új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete". Áder János köztársasági elnök a Házhoz intézett felszólalásában a nemzeti összefogás fontosságára emlékeztetett, aminek különös ízt adott az ellenzéki képviselők által üresen hagyott padsorok látványa.Ajánljuk még
Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
