2018
Több, mint négyezer vértanú 2018-ban - Világszerte nőtt az üldözött keresztények száma
Több, mint 4300 keresztényt öltek meg a hitük miatt 2018-ban, nagy többségüket Nigériában - áll a Portes Ouvertes (Nyitott Ajtók) nevű, francia protestáns nem kormányzati szervezet (NGO) szerdán közzétett jelentésében, amelyből kiderül az is, hogy a meggyilkoltak száma immár hatodik éve folyamatosan emelkedett.
Rossz évek, jó évek
A csapda az, hogy visszatekintve tele vagyunk olyan évekkel, amelyek akkor rossznak látszottak, de aztán a későbbiek távlatából nézve kifejezetten jónak tűnnek. A hatvanas évek atomháborús fenyegetettsége akkoriban bizonyára szörnyűnek tűnt, azzal együtt, hogy a fiatalokat a hosszú hajuk miatt vegzálták az utcán, de ma már nem erről emlékszünk azokra az évekre. Különösen mi, akik nem is éltünk még akkoriban.
Így telt 2018 a Világugaron – Szavazzon a PS legizgalmasabb külpolitikai cikkére
Mozgalmas év volt a tavalyi, ami a külpolitikát illeti. Soros György és szervezetei egész évben támadták hazánkat külföldről, amiért Magyarország elutasítja az illegális migrációt, és el szeretné dönteni, hogy kivel akar együtt élni. Ennek apropóján idén megszületett a Sargentini-jelentés, amely elmagyarázta, hogy miért szűnt meg hazánkban a jogállam, ami miatt a magyar miniszterelnök természetesen többször helyretette a brüsszeli bürokratákat, megsértve ezzel Judith Sargentinit is. Közben Olaszország is csatlakozott a konzervatív, migrációt elutasító országokhoz Matteo Salvinivel az élen, és kijelentették, egyetlen, illegális bevándorlókat szállító hajó sem köthet ki az olasz partoknál, ami persze szintén rengeteg hőbörgést váltott ki a fejlett Nyugaton. 20018-ban a konzervatív civilek is tették a dolgukat, és jobboldali fiatalok barikádozták el az olasz-francia határt. Az év végére szerencsére Szijjártó Péternek is maradt energiája, hogy felmossa a padlót a CNN legirritálóbb riporterével, aki az Amnesty Internationaltől tájékozódott hazánk jogállamiságával kapcsolatban. Portálunk 2018-ban a külföldi sajtó figyelmét is megpróbálta felhívni a hazánkkal kapcsolatos álhírekkel kapcsolatban. Ez persze csak egy töredéke a 2018-as eseményeknek, a PestiSrácok.hu újságírói minden fontos eseményről beszámoltak, most viszont azokat szedtük össze, amelyeket kedves olvasóink valamiért a legjobban kedveltek.
A terrorizmus nyomta rá bélyegét Hollandiára 2018-ban
A terrorizmus nyomta rá bélyegét Hollandiára 2018-ban. Amszterdamban több terrortámadást követtek el, néhány merényletkísérletet pedig a hatóságoknak még időben sikerült megakadályozni.
Fidesz-diadaltól az ellenzéki tébolyig, avagy ez történt 2018-ban! – Szavazzon a legjobb belpolitikai PS-sztorira! (II. rész)
2018 nemcsak a nemzeti oldal harmadik kétharmados diadaláról szólt: az idei év hozta el a honi balliberális ellenzék belátóképességének végső elvesztését. A Jobbiktól a Tordai-gittegyleten át a Fegyőr-alakulatig tartó roncskoalíció tébolya immár nem ismer határokat: tettleg erőszakoskodnak az Országházban, randalíroznak a tévészékházban, füstbombával dobálják a rendőröket. Összeállításunk első, tegnapi részében 2018 első negyedének legjobb PS-sztorijait szedtük össze, ezúttal pedig az április 8-ai győzelemtől az év végéig terjedő időszak tíz – talán – legérdekesebb és/vagy legnagyobb vihart kavart PS-írását idézzük föl. Fideszesek akasztását követelte egy jobbikos politikus; torokelvágást ígért a Momentum polgármestere; így fest a CEU amerikai sufni-egyeteme; Botka városában már érzékenyítik az óvónőket a migránsgyerekekre; milliókat termelnek az Orbán Ráhelt lejárató kamuoldalak; forgatókönyve alapján gyalázatosnak ígérkezik a készülő Hunyadi-film. Szavazzon, önnél melyik ügy verte ki leginkább a biztosítékot?
Így telt 2018 első negyedéve a magyar ellenzéki ugaron - Szavazzon a legjobb PS-sztorira! (I. rész)
Mozgalmas, politikai botrányokban, leleplezésekben bővelkedő évet zárunk néhány nap múlva. 2018 nemcsak a választás éve volt Magyarországon, hanem az ellenzék leamortizálódásának éve is, amihez jócskán hozzájárult, hogy a Jobbik, illetve a baloldali és liberális pártok végső kétségbeesésükben eszközökben nem válogatva, mindent bevetettek a kampány során, még Judith Sargentinit is. Az ellenzéki pártok összefogásából nem lett semmi, inkább ártottak egymásnak, mintsem használt volna a politikai taktikázás. Ha így közösen visszaemlékszünk 2018 első negyedévére, a választások előtti időszakra, bizonyára mindenkinek eszébe jut Gyurcsányék határon túli magyarok elleni uszítása, a nőverő Juhász Péter botrányai, Vona Gábor jemeni látogatása és lebukása, majd pártja szétesése. De nem feledkezünk meg azokról a korrupciós ügyekről sem, amelyek végül a bíróságon végződtek, az élen a Czeglédy-üggyel. A Soros-féle civil szervezetek és a dollármilliárdos által támogatott európai liberális politikusok pedig mindent bevetettek, hogy beleszóljanak a magyarországi választásokba és hatalomra juttassák a bevándorlást támogató politikai erőket. A PestiSrácok.hu újságírói minden fontos eseménynél jelen voltak: tudósítottunk, oknyomoztunk és lelepleztünk. Íme egy szűk, tízes lista az április 8-i választásig tartó első politikai évadból. Szavazzon, önnél melyik ügy verte ki a biztosítékot?
Merkel megbukott, Trump nem, Olaszországban fordult a kocka, Sargentini szerint hazánkban megszűnt a jogállam – Ezek voltak 2018 legforróbb külpolitikai eseményei a PS szerint
Annak ellenére, hogy a Fideszt nem rúgták ki az EPP-ből, és az EU-s támogatásokat sem vonták meg a „fasiszta” Magyarországtól, rendkívül izgalmas évet tudhatunk magunk mögött, legalábbis ami a világpolitikát illeti. 2018-ban tovább mélyült a migrációs válsággal kapcsolatos vita, egy holland törpepárt képviselője szerint hazánkban megszűnt a jogállam, Olaszországban közben migránsellenes kormány alakult, kifelé indult el a politikából Angela Merkel, Donald Trump pedig a sokáig atomháborúval fenyegetőző Kim Dzsong Unt csillapította le, amiért sokak szerint Nobel-békedíjat érdemelne. Oroszországban nem sokat változott a helyzet, újabb 6 évre kapott elnöki feladatokat Vlagyimir Putyin, a haladó Franciaország vezetője azonban komoly belpolitikai gondokkal találta szemben magát, amikor az elégedetlen franciák felgyújtották Párizst. Összeszedtük az év legforróbb külpolitikai történéseit.
Kozma Imre: 2018 az újjászületés éve volt Magyarországon
2018 az újjászületés éve volt Magyarországon - jelentette ki a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
A városok maradtak a baloldal ideológiai szegregátumai
Bizonyos – most gyomrunk kényességére tekintettel nem sorolom fel őket – haladó értelmiségiekben és skriblerekben megszületett az a Jászi Oszkár óta folyamatosan rendkívül újszerűnek tekinthető gondolat, hogy akkor, a választási eredményektől megrökönyödve, le kell menni vidékre és ott jól felvilágosítani az összes taplót. Abból a megfontolásból, hogy hátha legközelebb már nem lesznek taplók, ezáltal hajlandónak bizonyulnak a haladás erőire szavazni. Megint ott tartunk, hogy nemcsak a megvalósítás ment félre, hanem már maga az elmélet se jó – legalább ehhez az egy baloldali tradícióhoz ragaszkodnak makacsul.
Ajánljuk még
Ha már csak tényleg mi importálunk az oroszoktól, azonnal lépünk!
Bayer Zsolt: A hernyó vallomása
"Én soha nem leszek a másik oldalon. Ez a családom, ez a kötődésem, ez a szocializációm" - mondta Magyar Péter a Fideszről.
Szijjártó Péternek megint oda kellett lépni az ukrán külügyminiszter provokációja után
Kijev hisztirohamot kapott, mert nem terjeszthetik nálunk a hazugságaikat
Az ukránok úgy döntöttek, hogy csak az beszélhet róluk, aki azt mondja, amit ők. Ennek fényében be is tiltották a magyar sajtó értelmesebb részének elérését, azátn, amikor a cenzúrára megérkezett a mi válaszunk is, akkor Kijev egy hangos hisztirohammal összeomlott.
