a kommunizmus áldozatainak emléknapja
Wittner Mária: Nem tűntek el a kommunisták, de pesti srácok is mindig lesznek (PS-interjú)
A kommunizmus áldozatainak emléknapján adja magát, hogy olyanokat szólaltassunk meg, akik szemtől-szembe találkoztak a kommunista terror dühöngésével. Sokuk éppen azért vált áldozattá, mert nem hódoltak be az embertelen ideológiának, illetve az ideológia kiszolgálóinak. Wittner Máriát alaposan meghurcolta 1956-os tevékenységéért a pártállam, tizenhárom évnyi börtön után, az utolsók között szabadult 1970-ben, amikor a közvélemény úgy tudta, már senki sincs börtönben a szabadságharcosok közül. Vele beszélgettünk arról, hogy miért kell emlékezni, és tényleg megszabadultunk-e a kommunista eszméktől és hordozóiktól. Nagy Ervin: Százmillió
Egy szám. Egy szám csupán, amely életeket, valódi sorsokat takar, s a szembenézés hiányának álszent hazugságával együtt a történelmi feledés ködébe rejti el a mögötte megbúvó lelkeket. Olyan férfiak, nők és gyermekek sorsát, kiknek annyi bűnük volt csupán, hogy élni akarták az Isten által kiszabott életüket, járni a szabad akaratukból eltervezett útjukat. De kevesek, egy őrült és gonosz ötlettől vezérelve, elvakulva a hatalomvágytól, az ördöggel szövetségre lépve megakadályozták őket ebben. Emlékezzünk ma méltó módon a kommunizmus áldozataira! 
