alapkamat
Tíz év után alapkamatot emelt az MNB
A várakozásoknak megfelelően keddi ülésén megemelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa: a testület harminc bázisponttal, 0,9 százalékra emelte az irányadó kamatot. Közel tíz éve nem volt példa jegybanki alapkamat-emelésre Magyarországon – olvasható az Index cikkében.
A jegybank monetáris tanácsa kamatdöntő ülést tart a jövő héten
A jövő héten nem várható piacbefolyásoló makrogazdasági mutató közlése Magyarországon, de kamatdöntő ülést tart a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, a testület tárgyalja a legfrissebb inflációs jelentést is, a Pénzügyminisztérium pedig szerdán teszi közzé részletes tájékoztatóját az államháztartás központi alrendszerének 2021. május végi helyzetéről.
Változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot kedden az MNB
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és a kamatfolyosó sem változott. Az eurót 366,80 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon a döntés kihirdetése után szűk negyedórával. Két órakor, a döntés közzétételekor még 366,35 forinton állt a jegyzés. Az MNB továbbra is az árstabilitást tekinti a legfontosabbnak. Értékelésük szerint a globális folyamatokat továbbra is a koronavírus határozza meg, elsősorban az oltási folyamat, amely azonban világszerte lassú. A laza monetáris kondíciók továbbra is tartósnak látszanak mind a térségben, mind a világ más részein. A testület szerint a belföldi helyzet bizakodásra ad okot. A magyar gazdaság az uniós átlagnál kevésbé esett vissza, a munkanélküliség aránya alacsony, a beruházások szinten maradtak, és gyorsan helyreállhat mind a kínálati, mind a keresleti oldal.
Az MNB 0,60 százalékra csökkentette az alapkamatot
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén.
Az MNB 0,75 százalékra csökkentette az alapkamatot
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal, 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén; a kamatfolyosó nem változott. Elemzők kedden nem vártak változást a fő monetáris eszközökben, de úgy vélték, az Inflációs jelentés - amelynek főbb számait kedden délután, a teljes jelentést pedig csütörtökön publikálja az MNB - iránymutatást adhat a monetáris politika következő lépéseiről.
Növekedés, szárnyaló állampapír és mérséklődő inflációs nyomás
A forint jelenleg mindenképpen alulértékelt, aminek nemcsak az inflációs folyamatok szempontjából van hatása, de a kkv-k működését sem segíti az import növekvő költsége miatt – mondta el lapunknak Regős Gábor közgazdász, a Századvég elemzője. Látható ugyanakkor, hogy az MNB döntéshozói a gazdaság túlfűtöttségének mérséklését – és így az infláció lejjebb szorítását – két külső szereplőtől várják. Az egyik az új állampapír – amelybe már 1670 milliárd forint áramlott –, ami növeli a megtakarítási hajlandóságot, és így csökkenti a fogyasztást, ami hűtheti a gazdaságot és kismértékben csökkenti az inflációt.
Boros Imre: Az infláció emelkedése átmeneti jelenség!
Az április havi infláció 3,9 százalékos volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal ma reggel. Az áremelkedés gyorsulásának fő oka az üzemanyagárak emelkedése, részben pedig a forint árfolyamának gyengülése, és egyedi hatásként az év eleji jövedéki adóemelés. Boros Imre közgazdász szerint az infláció gyorsulása jelenleg nem igényel jelentősebb monetáris beavatkozást, és legfőképp nem igényli a jegybanki alapkamat emelését.
Már nem a külföld diktálja a hazai kamatszintet (PS-interjú Barcza Györggyel)
A magyar lakosság évente 2500-3000 milliárd forintot takarít meg, ami a fenntartható gazdasági növekedés alapja. Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója portálunknak kifejtette, korábban úgy működött a magyar gazdaság, hogy a jegybanknak alig volt esélye érdemben befolyásolni a folyamatokat, sőt, időnként rossz irányt is mutatott. Mára azonban megváltozott a helyzet és olyan kamatszintet alakít ki, amelyik megfelel a gazdaság igényeinek. Portálunk interjúja Barcza Györggyel.
Öt százalékos volt a magyar gazdasági növekedés az idei első negyedévben
Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg továbbra is kiemelkedően gyors volt, de egyben tetőzhetett is a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedési üteme az idei első negyedévben. A magyar gazdaság éves összevetésű növekedése a legfrissebb citybeli előrejelzés szerint elérhette az öt százalékot. A londoni elemzői közösség ugyanakkor eltérően ítéli meg a magyar monetáris politika várható reakcióját.Ajánljuk még
Betűnként egymillió forintot fizettek egy parkolófeliratért - Újabb részletek Karácsonyék Budapest Brand botrányából
Az EU-ból is kiraknák Magyarországot a budapesti béketárgyalások miatt
Megérkezett az első súlyos fenyegetés, Magyarországot kizárnák az EU-ból a budapesti békecsúcs miatt.
Ezért nevezték el Kuplungnak a hadseregben Ruszin-Szendi Romuluszt
Többször előkerült a "Szívem" vagy a "Cica" megnevezés a parancsnoki értekezleten.Karácsonyék nagyon megsértődtek Orbán Viktor kritikáján
