anglia
Nem bír kifogyni az angolok szerencséje, megnyerték a második ráadásukat is, és elődöntősök
Már leírni is unalmas sokadjára, hogy az angolok focija milyen semmitmondó, semmittevő és nézhetetlen az egész Eb-n, Akkor minek jöttek ide, ha nem akarnak focizni?! – szólna a teljesen jogos kérdés, főleg, hogy néha-néha azért látjuk, hogy tudnak focizni, és vannak megvillanni képes egyéniségeik, akik amúgy simán beleszürkülnek bármelyik meccsbe. Svájc egyenrangú és sokkal szimpatikusabb félként szállt be a negyeddöntőbe, amely tragikusan unalmas mérkőzést hozott, egészen a 75. percben esett első gólig. A rendes játékidőben és a hosszabbításban is néhány perces szakaszok erejéig láthattunk játékot, a többi csak eseménytelen passzolgatás vagy birkózás volt. Svájc mellett szólt, hogy többször igyekezett alkotni valamit, de az angol csapat legsunyibb vonása, hogy miközben esze ágában sincs támadni, iszonyú nehéz hátul megbontani. Így aztán maradt Gareth Southgate kedvenc műfaja, a tizenegyespárbaj, amelyben viszont Anglia most sokkal jobb, mint játékban. Anglia pengeélen táncolva, minimális focival, két villanással verte Szlovákiát a nyolcaddöntőben
Át kell értékelnünk mindazt, amit az angol válogatottról gondoltunk az Eb-n. Sokan úgy véltük, hogy alibizésből, lustaságból, flegmaságból vagy bármilyen okból nem hajlandók úgy játszani, ahogy ezek a játékosok amúgy a közvélemény és a piaci értékük tanúsága szerint is tudnak. Szlovákia ellen azonban az utolsó percekig nem voltak képesek tisztességes támadójátékot felmutatni, még akkor sem, amikor már nagy bajban voltak. Bellingham egyéni zsenije mentette meg a helyzetet, aztán Kane csillantotta meg a tudását, és ez a két pillanat elég volt számukra az örömhöz.