balogh péter
Hova tegyük a vizet, amikor van? (Videó)
Két évvel ezelőtt mutatták be az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának a Tisza árterére kidolgozott vízkivezetési és táji víztározási tervet. A Vízválasztó Mozgalom képviseletében Koncsos László vízépítő mérnök és Balogh Péter geográfus által ismertetett modell az árhullámok elhárítására és a sivatagosodás megállítására egyaránt megoldást kínál. Nagy István agrárminiszter is elámulva nézte 2022-ben az elképesztőan aprólékos bemutatót, ám azóta nem jutott előbbre sem a terv, sem a minisztérium és a Vízválasztó Mozgalom közti szakmai egyeztetés. Keresztes László Lóránt, a bizottság elnöke ezért múlt héten a Tisza részben kiszáradt medrébe hívta össze a bizottságot, ám a tagok nagy része nem jött el. Ismét előadta azonban a javasolt megoldást Balogh Péter, valamint Kulcsár László, a Zöld Gerilla Mozgalom vezetője. Nemcsak arról beszéltek, miért nem oldja meg a problémát mesterséges tározók, duzzasztók és vízlépcsők építése, hanem az ártérrehabilitáció kapcsán gyakran felmerülő aggályokra és tévhitekre is választ adtak. Az is kiderült, hogy napjainkban a minden földet beszántó gabonabánya-üzemmód vagy a vízvisszatartásos tájgazdálkodás jelenti-e a realitást.
Teveháton a sivatagos szép új világba – Magyarország kiszárítása ellen tiltakoznak gazdálkodók, tudósok és mérnökök (VIDEÓ)
Viszonylag ritka látvány a teve a Deák téren. Ám ki tudja, meddig! A két évvel ezelőtti, súlyos aszály a pillanatnyi ijedtségen túl mást nem okozott, nem történtek érdemi intézkedések a vízvisszatartás terén, így tovább szárad az ország. Csak idén tavasszal és kora nyáron lezúdult a Duna és a Tisza kibetonozott, zárt medreiben 17 köbkilométernyi víz, most pedig több járásban aszály-veszélyhelyzetet hirdetett az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Erre az abszurditásra reagált egy abszurd felvonulással a Zöld Gerilla Mozgalom és a Vízválasztó. Tevékkel, közel-keleti zenével és mutatványosokkal jelentek meg Budapest központjában, majd az agrárminisztérium előtt, hogy felhívják a figyelmet, milyen hangulatra kell felkészülnünk a közeljövőben, amennyiben nem váltunk át észszerű és fenntartható vízmegtartó tájgazdálkodásra. A tudományos kutatásokkal és mérnöki modellezéssel alátámasztott koncepciót másfél éve letették az illetékes szervek asztalára, mind a műszaki tudás, mind az uniós támogatási rendszer, mind a pénzügyi háttér rendelkezésre állna kellő politikai akarat esetén, mégsem tér le egyelőre Magyarország a sivatagosítás útjáról. Erre figyelmeztetnek, és ez ellen tiltakoznak a felvonulás szervezői.
A hazai tudományos élet bemutatta a környezeti összeomlás ellenszerét (PS-videó)
Magyarországon olyan állapotba került a víz- és a talajkincs, mintha el se akarnánk jutni oda, hogy érdemben megküzdjünk a klímaváltozás okozta bajokkal. A felmelegedés érződik már, de ahelyett, hogy az ismert enyhítési módszereket alkalmaznánk, még rá is segítünk a baj eszkalálódására. „Vízválasztók” néven az augusztusi Magyarok Országos Gyűlésén jelent meg az a gazdálkodókból és szakértőkből álló csoport, amely a vízgazdálkodás újragondolását és a vízmegtartó tájhasználat visszavezetését szorgalmazza. A csoport most már tudományos konferenciát rendezett, ahol a témával foglalkozó tudományos, kutatói élet java adott elő, nemcsak a bajt, de a megoldási lehetőséget is bemutatva.
Klímavédelem széndioxid-hiszti nélkül? – Balogh Péter geográfus a Plebejus Polbeatben
Lezajlott az első olyan, klímaváltozás elleni tüntetés Budapesten, amelyen nem a szén-dioxidot kiáltották ki főgonosznak, eredendő oknak. A múlt heti demonstráció felszólalói klímahisztinek nevezték az évek óta zajló hangulatkeltést a széndioxid-kibocsátás körül, és ennek különös ízt ad, hogy az Európai Unió immár karbonvámmal próbálja korrigálni azt a kárt, amit a széndioxid-kvóták kereskedelmével okoz az uniós cégeknek. A szóban forgó tüntetést szervező Zöld Gerilla Mozgalom viszont az egész széndioxid-cirkusz helyett a vízre, a vízkörforgásra és az ezt lehetővé tevő, helyes tájhasználatra helyezi a hangsúlyt. Állításuk szerint ez helyben enyhítené a klímaváltozást, óvná vidékünket az időjárási szélsőségektől, termőbbé tenné földjeinket, és az árvízveszélyt is nagyban csökkentené. A Polbeatben Vésey Kovács László és Ambrózy Áron vendége lesz a mozgalom szakértője, Balogh Péter, aki szerint megfelelő tájgazdálkodással évről évre javulna a Kárpát-medence klímája és vízháztartása. Jöjjön el este hétre a Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőbe és nézze meg a felvételt, szóljon közbe, kérdezzen!Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)
