buliforradalom
Nagy Ervin: Csőcselék vagytok, nem forradalmárok!
Hú, mekkora vita alakult ki itt! Forradalom, államcsíny, népfelkelés, vagy erőszakos kormánybuktatás? Az „egyszerűen senkik vagytok!”, „ki nem ugrál, Orbán Viktor” és a „Ba.....tok meg!” rigmusok nem éppen a forradalom pozitív átmeneti követelményeire mutatnak. Ahogy a „dögöljön meg miden fideszes!” kezdetű nóta sem, vagy az „ÁVH”-bekiabálások sem arra utalnak, hogy itt valamiféle országjobbító szándék húzódna a tüncizők virtuális jövőképében. (Respect police!) Az pedig, hogy törjük be a rendőrkocsik vagy a parlament ablakát, esetleg gyújtsuk fel a kukákat és rúgjuk szét a várost, még inkább arra utal, hogy a néhány (mindig létező) anarchista igen jól érzi magát! Újabb meddő séta, tánc most nem volt, Orbán marad
Sajnos már rég kifogytunk az elmaradó forradalomra használható kifejezésekből, így csak annyit rögzíthetünk, hogy Orbán Viktor hivatalban van, az utcai hőzöngők pedig egyre fogynak. Nem elégedett meg a haladó ellenzék a szerdai parlamenti ülésnap szétbarmolásának kísérletével, a „munkájuk” végeztével az utcán próbálták meg ismét megbuktatni Orbán Viktort. Benne volt a bugi az ellenálló újkommunisták lábában, nem bírtak megülni az Országháznál, és egészen a Lendvay utcai Fidesz-székházig merészkedtek. Az ostrom ugyan ismét hamar kifulladt, de az a merészség azért megsüvegelendő, amivel az Oktogonnál elhagyták a belvárosi komfortzónájukat, és kimerészkedtek vidékre. Az este utolsó helyszíne ismét a Kossuth tér lett, ahol összeverődött az összes ellenzéki szabadcsapat, és egyre elkeseredettebben tülekedtek a rendőrsorfallal. A mókának végül a paprikaspray vetett véget, amitől szétszaladt a mindenre elszánt had. Ajánljuk még
A Tanácsköztársaság véres szellemisége szabadulhat ki a palackból, ha hagyjuk...
Ha elolvassuk Fekete István Zsellérek című regényét, ijesztő felfedezést tehetünk: a Tisza Párt mintha a Tanácsköztársaság bolsevikjainak reinkarnációja lenne. Megdicsőülés helyett száműzetés – Háromszázötven éve született II. Rákóczi Ferenc – II. rész (PS-exkluzív)
A vezérlő fejedelem élettörténetének második részében a tiszaháti felkelést és száműzetésének éveit idézzük fel. Nyílt meccsen jó játék és igazságos döntetlen - Barátságos mérkőzés: Magyarország–Görögország 0–0
A szombat esti, szlovénok elleni győzelem után ma döntetlen játszott válogatottunk Görögországgal. Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.