cvetan vaszilev
Gyurcsány Ferenc – Demográfiából elégtelen, kommunizmusból és bolgár bűnözői kapcsolatból jeles (PS-VIDEÓ)
Érdekfeszítő előadást tartott Gyurcsány Ferenc a kormány népesedéspolitikájának állítólagos kudarcáról, azonban kénytelen volt elkövetni néhány vaskos szakmai hibát, hogy kijöjjön neki a kívánt eredmény. Hétpontos „demográfiai” követelést fogalmazott meg viszont, köztük olyanokat, hogy akár éveken, évtizedeken át meg lehessen úszni következmény nélkül a lakbérfizetést, feltétel nélkül járjon a legszegényebbeknek a villany, a fűtés, a vezetékes víz, továbbá emeljék meg a családi pótlékot, hogy azok is több pénzt kapjanak a gyerekeik után, akik nem dolgoznak. Slusszpoénként Gyurcsány ismét tagadta, amit ezt megelőzően már elismert: hogy a családi cég, az Altus üzleti kapcsolatban állt Cvetan Vaszilevvel, a ma rendőrkézre került bolgár maffiózóval. Belgrádban fogták el Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára tolvaj bankár ülzettársát, Cvetan Vaszilevet
Belgrádban fogták el az Interpol szakemberei Gyurcsány Ferenc és felesége, a DK EP-listájának első helyén szereplő Dobrev Klára hosszú ideje bujkáló üzlettársát, Cvetan Vaszilevet. A bolgár bankár a hazájában folytatott nyomozás adatai szerint hatszázmilliárd forintnak megfelelő összeggel károsította meg korábban az általa vezetett pénzintézet ügyfeleit. Vaszilevnek – akiről nemrég Gyurcsányék még azt állították, hogy nem is ismerik – a legutóbb fellelhető cégadatok szerint még mindig jelentős érdekeltsége van abban a Dobrev vezette Altusban, amelyről Gyurcsány felesége nemrég úgy nyilatkozott, hogy ha Brüsszelbe megy politizálni, akkor a családi vállalkozást megszüntetik. Mivel az Altus neve így nemzetközileg körözött, és immár rendőrkézen lévő bűnözővel forrott össze, érthetővé váltak azok a vélemények, amelyek szerint Dobrev Klárának bizony jól jöhetne az EP-képviselőséggel járó mentelmi jog. Novemberben, amikor az Interpol nagyobb sebességbe kapcsolt a Vaszilev elleni vizsgálatában, a hazai kormánypártok többször nyomatékosan felszólították Gyurcsányékat, hogy tisztázzák viszonyukat, pénzügyi érdekeltségeiket a bolgár bankárral, majd napokon belül kigyulladt, és az összes ott tárolt dokumentummal együtt megsemmisült a DK központi, Teréz körúti irodája. Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák. A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét. Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.