demokratikus charta
A kulturális zárványok alkonya
Amikor a március 15-i állami elismerések és a Kossuth-díj kapcsán kiborulnak a kulturális zárványban élő balliberális „akárholiak” (anywheres), két délibábszerű jelenség tűnik fel a „mi” és az „ők” szembenállásának újraéledt horizontján. Azzal, hogy a kitüntetettek életművét alátámasztjuk, érdemeiket soroljuk, a magyar kultúrához hozzátett többletértéket igazoljuk, semmi dolgunk nincs. Amivel viszont foglalkoznunk kell, az a rendszerszintű kirekesztésből élő csoportok egyre sértőbb hangoskodásának, a balliberális hisztéria okának megértése, ami együtt fog járni a kizárólagosság megkérdőjelezésével. És talán a fennhéjázó önteltség is a múlt homályába veszik.
Göncz Árpád árulása: avagy hogyan lett a börtön könyvtárosából az SZDSZ pártkatonája?
Antall József megbízott Göncz Árpádban és ez hatalmas hiba volt. Az egykori kisgazda, a korábbi ötvenhatos nem csak a kormányfőt, az egész nemzetet elárulta. Göncz köztársasági elnökként az SZDSZ pártkatonája, az egykori ellenfél, a pufajkás Horn Gyula támogatója lett, egyik kulcsszereplője az SZDSZ és az MSZP házasságának. Gönczöt sok ötvenhatos "patkánynak" nevezte, mondván ez volt a beceneve a börtönben, ahol kivételezett helyzetben élt, fordíthatott, könyvtárosként dolgozhatott. Akkoriban, amikor mondjuk Pákh Tibort elektrosokk-sorozatokkal kezelték. Hatalmas botrány lett abból, amikor A Hétben kimondták a Gönczhöz kapcsolt ragadványnevet, bizonyíték sem a spicliskedésre, sem az ellentétére nincs. Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát. (16. rész, Göncz árulása. )
Tégy a gyűlölet ellen, Demokratikus Charta – Amikor egy agresszor csoport vádolta fasizmussal a nemzeti oldalt (8. rész)
Miután az Antall-kormány elleni ellenforradalmi kísérlet (a Taxisblokád) végül megbukott, újabb és újabb támadások történtek. A lehengerlő média fölényben lévő posztkommunista hálózat látszólag a gyűlölet, az állítólagos kirekesztés és rasszizmus ellen harcolt, de valójában le akarta járatni, tönkre akarta tenni a nemzeti oldalt. Jött a Tégy a gyűlölet elleni kampány, aztán a Farkasházy-féle alakok által szervezett Demokratikus Charta, amelyeknek sok tisztességes ember is bedőlt. Kónya Imrét azért találták meg, mert fel merészelte vetni a Tévé- és a Rádió rendszerváltását, azaz a régi emberek lecserélését. Stefka Istvánt csokornyakkendőjével igyekeztek lejáratni, de a Népszavában gyakorlatilag lecigányozták, tehetségtelen prímásnak nevezték. A másik oldal ezt is megtehette. Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát, a 8. rész a Demokratikus Charta időszakával foglalkozik.
Végképp kitörlődött a jobbikos emlékezetből, hogy Gyurcsány rohamrendőrökkel oszlatta őket?
Időközi országgyűlési képviselő-választást tartanak ma a Fejér megyei 4-es számú választókerületben, Dunaújvárosban és környékén, a tisztségért hatan indulnak, köztük az a jobbikos jelölt, akit a Demokratikus Koalíció, az MSZP, az LMP és a Momentum is támogat. Pikáns, hogy néhány évvel ezelőtt Gyurcsány Ferencék egyáltalán nem tartották még demokratikus pártnak sem a Jobbikot, sőt, 2008-ban rohamrendőrökkel, könnygázzal oszlatták fel a tüntetésüket. Persze, az is igaz, hogy akkoriban még a Jobbik sem dörgölőzött ennyire a baloldali pártokhoz, a kommunistákról pedig úgy vélekedtek: cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. Úgy tűnik, erről igen hamar más lett a véleményük, a jobbikos Kálló Gergely plakátján kitűzőként sorakoznak a balliberális pártok - köztük az MSZMP utódpártjáé is - logói.
Ajánljuk még