egeresi zoltán
Szakértő a PS-nek: nagyon kevés a valószínűsége, hogy a törökök napirendre tudják venni a svéd NATO-csatlakozás kérdését november végéig
Mint korábban lapunk is megírta, Recep Tayyip Erdoğan török elnök beleegyezett, hogy továbbítja a Svédország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet a török parlamentnek. Ezek után a török elnök arról is beszélt, hogy Washington a svéd NATO-csatlakozás török jóváhagyását szabta az F−16-os vadászgépek átadásának feltételéül, majd kifejtette: ha az Egyesült Államok betartja ezt az ígéretét, akkor a török parlament is betartja a sajátját, és támogatni fogja a svéd NATO-csatlakozást. Egeresi Zoltán, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa lapunknak arról beszélt, hogy a svédek több témában is tettek kedvezményeket a törököknek, hogy minél előbb megtörténjen a ratifikáció. A szakértő szerint Magyarország egyáltalán nincs lemaradva, ugyanis rövid idő alatt ez a kérdés rendezhető hazánkban is. Azonban a török parlament napirendjét jelenleg a költségvetési vita dominálja. Ez azt jelenti, hogy november végéig nagyon kevés a valószínűsége, hogy napirendre tudják venni a svéd csatlakozás kérdését. Ajánljuk még
Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó? Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Csurka István igazsága – és tévedése
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)