Szakértő a PS-nek: nagyon kevés a valószínűsége, hogy a törökök napirendre tudják venni a svéd NATO-csatlakozás kérdését november végéig
Mint korábban lapunk is megírta, Recep Tayyip Erdoğan török elnök beleegyezett, hogy továbbítja a Svédország csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet a török parlamentnek. Ezek után a török elnök arról is beszélt, hogy Washington a svéd NATO-csatlakozás török jóváhagyását szabta az F−16-os vadászgépek átadásának feltételéül, majd kifejtette: ha az Egyesült Államok betartja ezt az ígéretét, akkor a török parlament is betartja a sajátját, és támogatni fogja a svéd NATO-csatlakozást. Egeresi Zoltán, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa lapunknak arról beszélt, hogy a svédek több témában is tettek kedvezményeket a törököknek, hogy minél előbb megtörténjen a ratifikáció. A szakértő szerint Magyarország egyáltalán nincs lemaradva, ugyanis rövid idő alatt ez a kérdés rendezhető hazánkban is. Azonban a török parlament napirendjét jelenleg a költségvetési vita dominálja. Ez azt jelenti, hogy november végéig nagyon kevés a valószínűsége, hogy napirendre tudják venni a svéd csatlakozás kérdését.
Erdoğan államfői döntése után a svéd NATO-csatlakozási tervezet a külügyi bizottsághoz kerül, amely nemsokára elkezdi ezt vizsgálni
– fogalmazott a szakértő. Hozzátette: innentől kezdve nem tudni azt, hogy mikor kerül napirendre az ügy. Egeresi Zoltán szerint amennyiben a török parlament ezt szeretné gyorsan elintézni, akkor heteken belül megtörténhet a ratifikáció. Mint ismeretes, idén március közepén született meg a döntés Erdoğan részéről, hogy a finnek NATO-csatlakozását támogatja.
Egeresi Zoltán kiemelte: a török parlament napirendjét jelenleg a költségvetési vita dominálja. Ez azt jelenti, hogy november végéig nagyon kevés a valószínűsége, hogy napirendre tudják venni a svéd csatlakozás kérdését. Hozzátette:
Amit egyébként a svédektől eddig lehetett hallani, az az, hogy ők november végére várnák a török szavazást. Majd kiderül, hogy mennyire optimista ez a svéd várakozás.
A szakértő szerint az elmúlt egy évben a svédek valóban igyekeztek teljesíteni a török követeléseket a ratifikáció miatt. Júliusban Erdoğan úgy nyilatkozott, hogy ő támogatni fogja a kezdeményezést; ezt meg is tette a törvény beterjesztésével.
Továbbra is több probléma is van a török–svéd kapcsolatokban
A két ország kapcsolata azonban nem egészen felhőtlen. Törökország nehezményezi azt, hogy Svédországban rengeteg, a Kurdisztáni Munkáspárthoz kapcsolódó személy lelt menedékre. Továbbá Svédországon belül is nagyjából 100 ezer fős törökországi kurd diaszpóra él. Egeresi Zoltán kiemelte:
ezek a kurdok meglehetősen nagy szabadságot is élveznek, ami főleg politikai téren nyilvánul meg. Rengeteg kurd civil szervezet alakult, amelyek egy része aktívan vagy kevésbé aktívan, de támogatja a Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), ami Törökország számára egy biztonságpolitikai kockázat.
A szakértő aláhúzta, hogy ezt korábban is nehezményezte a török kormány. Azonban most jutottak el oda, hogy a svéd terrorellenes törvényt is módosították, így most Törökország azt várja, hogy ennek a módosításnak az életbe léptetését követően a mindennapokban is megvalósul az, hogy korlátozzák a PKK-hoz köthető szervezeteknek az aktivitását. Egeresi Zoltán hozzátette:
ezen túlmenően Svédország még a 2019-es szíriai török intervenció idején leállította a hadiipari együttműködést, egyébként Finnországgal együtt. A finnek ezt újraindították török nyomásra az év elején, tehát ez is közrejátszott abban, hogy a finn NATO-csatlakozásra végül igent mondott Törökország. Továbbá a Korán-égetés is egy állandó problémát jelent Törökországnak, illetve részben az egész muszlim világban is.
Ismeretes, hogy Erdoğan szavazóinak döntő része is konzervatív, vallásos, török állampolgár, akik alapvetően érzékenyek erre a kérdésre. A svédek azonban ezen a téren is tettek kedvezményeket a törököknek, úgyhogy most már nem engedik a Korán-égetést. Legalábbis előre bejelentve, nyilván a spontán akciókat nehéz megakadályozni, de összességében egy pozitív lépés a törökök felé – értékelt Egeresi Zoltán.
Mi a szerepe az Egyesült Államoknak?
A svéd NATO-csatlakozás már sokkal tágabb kontextusban is zajlik; nevezetesen Törökország ezt megpróbálja arra használni, hogy az Amerikai Egyesült Államoktól is bizonyos kérdésekben kedvezményeket tudjon elérni.
Ugyanis Törökországnak szüksége van F–16-os vadászgépekre a légierejük modernizálásához, azonban az Egyesült Államok kongresszusa még nem bólintott rá. Ezáltal előfordulhat, hogy a törökök várakoznak a svéd NATO-csatlakozás megszavazásával, amíg ezen a fronton nem születik eredmény
– fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. Egeresi Zoltán szerint lehet, hogy további kérések fognak fölmerülni a következő hetekben, vagy akár hónapokban a törökök részéről. A szakértő úgy fogalmazott:
azt láthatjuk, hogy technikailag már karnyújtásnyira van a török parlament, hogy megszavazza a svéd NATO-csatlakozást. Azonban politikai okokból még lehet, hogy sokkal többet kell rá várni.
Mikor szavazhat a ratifikációról a magyar Országgyűlés?
Korábban a magyar kormány azt kommunikálta, hogy még a törökök előtt fogják jóváhagyni a svéd NATO-csatlakozást, amelyhez, mint ismeretes, az összes tag hozzájárulása szükséges. Továbbá Szijjártó Péter is azt kommunikálta, hogy Magyarország jelenleg lépéselőnyben van a török parlamenthez képest, hiszen a magyar kormány a parlament elé már beterjesztette a ratifikációhoz szükséges határozattervezetet több hónappal ezelőtt. Egeresi Zoltán szerint bármikor napirendre vehető az ügy, tehát relatíve rövid idő alatt ez a kérdés rendezhető Magyarországon is. A szakértő úgy fogalmazott:
Magyarország egyáltalán nincs lemaradva. Amennyiben a kormányzat tartja magát a korábbi nyilatkozathoz, hogy hamarabb fog a magyar parlament dönteni a ratifikációról, akkor ez hamar megoldható, hetek múlva is megoldható lesz.
Kiemelt kép: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Henrik Montgomery
