egyházüldözés
Primitív erőszakkal és sunyi aljassággal törték meg az egyházakat – Honi felderítés (Videó)
Ősellenségként kezelték a kommunisták a keresztény vallást, és már rögtön a második világháború után megkezdték a papok elleni agressziójukat, a belügy uraiként többeket gulágra hurcoltattak. Az 1948-as teljes hatalombitorlásuktól kezdve aztán beindult a leplezetlen agresszió, nagyon sok papot bebörtönöztek, megkínoztak, agyonvertek a vizsgálati fogságban, vagy csak úgy meggyilkoltattak. Azonnal börtönbe vetették Mindszenty József esztergomi érseket is, aki ekkor előbb a Rákosi-diktatúra primitív erőszakosságát élhette át testközelből nyolc éven át, majd '56 után a Kádár-diktatúra lejáratásra, bomlasztásra építő, megalkuvást kikényszerítő, gerinchajlító aljasságával is szembesült. A két elnyomó rezsim egymásra épülő módszere célt ért; a Magyarország életében addig a lelkipásztorkodáson túl is szervesen részt vevő egyházat megtörték, és ma is csak árnyéka a kommunizmus előtti önmagának. Rákosiék csaknem 12 ezer szerzetest tettek utcára földönfutóként, az általuk korábban nagyrészt kézben tartott oktatás, egészségügy és szociális ellátás pedig azóta válságban van. Soós Viktor Attila történész mondta el az egyházüldözés részleteit és, hogy mit vesztett ezzel Magyarország. Az életellenes erőknek több mint száz éve útban van a kereszténység – ez indokolja az egyház iránti gyűlöletüket
Az életpárti és az életellenes erők harcát bemutató tanulmány-sorozatomban már számos területen igyekeztem bizonyítani, hogy a két tábor ádáz harca nem új keletű, és hogy a szakadék, amely a két világnézet között tátong, áthidalhatatlannak tűnik. A sorozat mai részében az életellenesek kereszténységhez fűződő viszonyát, egyházgyűlöletét veszem górcső alá, amelynek révén igazolni igyekszem, hogy immáron több, mint száz éve zajlik a történelmi felekezetek – és különösen a nálunk legelterjedtebb római katolikus egyház – üldözése. Maga az üldözés folyamatos, csak a módszerek változtak az idők folyamán. Évezredes értékei és értékálló tanításai miatt állt és áll ma is az életellenesek célkeresztjében a kereszténység, nekünk pedig éppen ezért kell minden korábbinál nagyobb erővel kiállnunk a keresztény értékek védelmében. „A sötétség világában mindig voltak bátor emberek” – Stefka István az édesapjáról, aki jezsuita szerzeteseket menekített
Negyvenöt éve, 1975. május 6-án hunyt el Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása, aki a kommunista diktatúra legnagyobb, legveszélyesebb ellenfele volt. Stefka István a héten cikkel emlékezett a bíborosra; most ennek folytatása következik, ami egyben személyes történet is. Szó lesz az egyházüldözésről, az államosításról, és arról, hogyan menekített jezsuita szerzeteseket Stefka István édesapja. „Az ávósok körbevették és kérték a gyár kulcsait, a Wertheim-szekrény kulcsát és a főkönyvet, a különböző iratokat. Gizi tante kezét fogtam és csak néztem, ahogyan kifosztották apámat, míg a munkások tisztes távolból, némán figyelték az eseményeket. Csak azt láttam, hogy apám kivette a belső zsebéből a brieftaschniját, tele pénzzel – valószínű forint volt benne –, majd az egyik ávós kinyújtott kezébe tette. Majd láttam, hogy az egyik bőrkabátos apám fehér köpenyének felső zsebéből kiemelte a töltőtollát.” Személyes és közös történelmünk egyben. Ajánljuk még
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét. Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget. Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.