energia
Egy sokkal nagyobb energiaválság felé tartunk? – Hortay Olivér és Varga Ádám beszélgetése (videó)
Hónapok óta három téma uralja a közbeszédet. Az energiaválság, az ukrán-orosz háború és az ezekre adott válaszok. Az energiaválság ténye vitathatatlan, viszont hogyan lehet ezt helyesen kezelni? Fogyasszunk kevesebbet, üljünk hidegben és sötétben? Egyáltalán nekünk, embereknek kellene ezt kezelni, vagy a kormányoknak? Mi a helyzet a hatósági árakkal vagy a rezsicsökkentéssel? Az államnak bele kell szólnia ebbe a kérdésbe? Mi lesz a brüsszeli szankciók hatása ránk nézve? Hogyan reagál erre a társadalom? Dr. Hortay Olivérrel, Szűcs Gábor moderálása mellett, ezekre a kérdésekre kerestünk válaszokat. Ezúton is köszönjük a Batthyány Lajos Alapítványnak és azon belül is a Fiatalok Batthyány Körének, hogy tető alá hozta ezt a beszélgetést.
Szász miniszterelnök: Németországnak a háború után orosz gázt kellene használnia
Németországnak az ukrajnai háború befejezése után orosz gázt kellene használnia, és tovább kellene működtetnie az atomerőműveket – jelentette ki Michael Kretschmer szászországi miniszterelnök Robert Habeck éghajlatvédelmi miniszter keddi látogatásán.
Az első válságig húzta a szélenergia: szélerőmű-parkot bontanak le, hogy bővítsenek egy szénbányát Németországban
Az RWE német energetikai vállalat az ország energiaválságának kezelése érdekében szélerőműveket bont le, hogy bővítse a szomszédos szénbányát. Az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Lützerath kisváros közelében lévő szélerőműpark területét a Garzweiler külszíni bánya bővítésére használják majd. A vállalat elismerte, hogy bár a döntés paradoxnak tűnik, erre szükség van az energiaellátás biztosítása miatt.
Hiába ingadozik a gáz ára, éppen a bizonytalanság miatt nem olcsóbb a számla
A baloldali kommunikáció rárepült a gáz világpiaci árának az elmúlt hetekben mutatott csökkenésére, mondván, ideje lenne új, alacsonyabb díjszabást biztosítani a magyar felhasználók számára. Csakhogy az ehhez hasonló javaslatok az ellenzéktől megszokott gazdasági éleslátásról tanúskodnak, hiszen éppen az áringadozás jelentette kockázat az, ami miatt lehetetlen és időszerűtlen egy, a rezsivédelem mértékén kívül eső fogyasztási tételre vonatkozó alacsonyabb ár. Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője a Mandinernek arról beszélt, hogy mitől függ, kinek mennyit kell fizetni a rezsiszámláért.
Energiaválság: Megfagyunk vagy éhen halunk? – A szakértő válaszol (videó)
Számtalan téma kering a közéletben, de ritka az olyan, ami mindenkit érintene. Az energiaválság viszont pontosan ilyen. Ha az üzemanyag ára emelkedik, az láncreakciót indít be és minden emelkedik, de mi okozza ezt az áremelkedést? Mennyibe fog kerülni a fűtés? Hol tart Magyarország más országokhoz képest? Tényleg itt a legmagasabb az infláció, ahogy egyes "szakértők" vélelmezik? Megkérdezték az utca emberét, hogy mit gondol az áremelkedésről, Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője pedig elmondja, hogy ez mennyire fedi a valóságot. Egy biztos: az utca emberének határozott véleménye van az energiaválságról és aktívan foglalkozik a témával.
Von der Leyen: az EU kész tárgyalni a gázárak felső határának megszabásáról
Mivel korlátozni kell a gáz elektromos áramra gyakorolt inflációs hatását, az Európai Bizottság kész megvitatni a villamosenergia-termelésre használt gáz árának felső határának megszabását – közölte Ursula von der Leyen, az uniós testület elnöke Strasbourgban, szerdán.
Tárgyalni fog a kormány az önkormányzatokkal a közszolgáltatások fenntartásáról
A kormány partnerséget kínál az önkormányzatoknak és mindenkivel tárgyalni fog, hogy a legfontosabb közszolgáltatások működése jövőre is fennmaradhasson, cserébe pedig mindenkitől takarékosságot várunk el - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) közgyűlését követően megtartott sajtótájékoztatón, hétfőn Budapesten.
Britek milliói vannak már elmaradva a rezsiszámlák befizetésével
Közel tizenegymillió ember, azaz minden ötödik felnőtt már elmaradt legalább egy rezsiszámla befizetésével az Egyesült Királyságban. A téli gázszámlák még meg sem érkeztek, de máris 10,9 millió embernek, vagyis a brit felnőttek 20 százalékának van hátraléka az elszálló energiaárak miatt a Money Advice Trust pénzügyi tanácsadó jótékonysági szervezet által készített jelentés szerint.
Az energia- és klímapolitikus elmagyarázza, miért veszünk orosz gázt és miért nincs több szélerőmű (PS-videó!)
Egész Európát az a kérdés foglalkoztatja, vajon fogunk-e fázni a télen, meddig kell kibírni és milyen energiaforrásra kell átállni ahhoz, hogy az orosz energiafüggőségünk megszűnjön. Mindeközben azzal riogatnak, hogy villamos energiából sincs elég. A hazai ellenzék az ingatlanok szigetelését és nyílászárócseréjét sürgeti, és azt hánytorgatja fel, hogy miért nem invesztált több pénzt a kormány a szélerőművekbe, ahogyan azt sok nyugat-európai ország tette. Az is problémás számukra, miért az oroszoktól veszünk gázt. Steiner Attila, az energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a PestiSrácok.hu-nak elmondta: nem ideológiai kérdés, hogy üzletelünk az oroszokkal. Emlékeztetett rá, hogy hatvan évig így működött az infrastruktúra a régióban, sőt, sokkal rosszabb volt, mert korábban, a kommunizmus alatt egyesével függtünk Moszkvától, ami nem véletlen, hiszen ezzel az volt a cél, hogy nehogy egymáson tudjunk segíteni. Az elmúlt tíz-tizenöt évben viszont olyan csatornákat építettünk ki, hogy bármilyen gázhoz hozzáférhetünk, ami a szomszédoknál van, de az oroszokon kívül még mindig nem jelent meg máshol nagy mennyiségű, olcsó gáz. A szélerőművekkel kapcsolatban pedig a politikus arról beszélt, hogy az országban, ahol erősek vagyunk a szél terén, ott most is vannak szélerőművek. Emlékeztetett: mivel a Kárpát-medencében élünk, a hegyek pedig felfogják a szelet, viszont a napsütéses órák száma nagy, kifizetődőbb a napelem. Steiner Attila ismertette a Technológiai és Innovációs Minisztérium elektrifikációs tervét is, amelynek alapja a paksi atomerőmű és a napelem, továbbá azt is megtudtuk, hogyan segít a kormány a magyar háztartásoknak ebben a helyzetben, de a jövőbeni nyílászárócsere- és házszigetelési támogatások is szóba kerültek, amit EU-s forrásból finanszírozna a kormány.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
