eörsi istván
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A külföldi újságírókat közvetlenül a diktatúra titkosszolgái „tájékoztatták” Magyarországról – ezt a feladatot a rendszerváltás után az SZDSZ látta el
Ha továbbélő hálózatokról beszélünk, általában informális kapcsolatokra gondolunk, amelyet nehéz tetten érni, nehéz motivációjukat feltárni, a létező összjátékot bizonyítani. Nyilvánvaló, hogy ezek a láthatatlan összefonódások a legveszélyesebbek, a modellváltás időszakában azonban számos olyan szereplő és szervezet is a helyén maradt, amelyeknél kézzelfogható volt a pártállami elkötelezettség, a korábbi hatalmi elithez fűződő lojalitás, sőt bizonyos esetekben még az is egyértelmű volt, hogy az adott intézmény a kommunista titkosszolgálat fedőszerveként működött, mégsem nyúltak hozzá. Ilyen volt például a Pressinform nevű cég. "Eörsi István szerint utcalányok voltunk" – Lejáratás és élet-halál küzdelem (Stefka István, Médiaháború, 9. rész)
Folytatódik Stefka István médiaháborús sorozata. Már 1992-ben jártunk, amikor a bolsevik MÚOSZ-szal szemben megalapították a Magyar Újságírók Közösségét, ami nyíltan kimondta: sajtótisztességet akar a bemocskolt sajtószabadság kifejezés helyett. Ennek ellenére azonnal hadjárat indult ellenük, és a létező összes eszközzel megpróbálták lejáratni. Bár eleinte arról volt szó, hogy a MÚOSZ átad valamit összeharácsolt vagyonából, hogy a másik szervezet is lélegezni tudjon, ebből persze semmi sem lett. A lejáratás módszere ma már unalomig ismerős: nőgyűlölettel, provincializmussal, kirekesztéssel és fasizmussal vádolták az MDF mellett kiállókat. Olyan értelmiségiek vezették ezt a harcot, mint az az Eörsi István, aki utcalányoknak nevezte ötvenhat hősnőit csak azért, mert politikai ellenfeleik lettek a rendszerváltoztatás után. „Az Öreg” nem felejt, a médiaháború belülről, 9. rész. Tégy a gyűlölet ellen, Demokratikus Charta – Amikor egy agresszor csoport vádolta fasizmussal a nemzeti oldalt (8. rész)
Miután az Antall-kormány elleni ellenforradalmi kísérlet (a Taxisblokád) végül megbukott, újabb és újabb támadások történtek. A lehengerlő média fölényben lévő posztkommunista hálózat látszólag a gyűlölet, az állítólagos kirekesztés és rasszizmus ellen harcolt, de valójában le akarta járatni, tönkre akarta tenni a nemzeti oldalt. Jött a Tégy a gyűlölet elleni kampány, aztán a Farkasházy-féle alakok által szervezett Demokratikus Charta, amelyeknek sok tisztességes ember is bedőlt. Kónya Imrét azért találták meg, mert fel merészelte vetni a Tévé- és a Rádió rendszerváltását, azaz a régi emberek lecserélését. Stefka Istvánt csokornyakkendőjével igyekeztek lejáratni, de a Népszavában gyakorlatilag lecigányozták, tehetségtelen prímásnak nevezték. A másik oldal ezt is megtehette. Folytatjuk Stefka István médiaháborús sorozatát, a 8. rész a Demokratikus Charta időszakával foglalkozik.