eu
Az unió tagországai december 27-től megkezdhetik a lakosság beoltását
Az Európai Unió tagországai december 27-től megkezdik a lakosság koronavírus elleni beoltását – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön. Az uniós bizottság elnöke, aki korábban a beoltás összehangolt, ugyanazon a napon kezdődő tagállami megkezdését szorgalmazta, Twitteren közzétett üzenetében azt közölte: a vakcináció uniószerte december 27-én, 28-án és 29-én megkezdődik.
Pócza: A magyar-lengyel együttműködés sikere kudarc az Európai Parlament számára
A megállapodás siker a tagállamok és kudarc az Európai Parlament számára. Az uniós döntéshozatali mechanizmusban a vitás kérdések sokszor már alacsonyabb szinten eldőlnek, de a jogállamisági vitában lehetett tudni, hogy a magyar és lengyel álláspont nem változik, és itt az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban dől el a vita – mondta Pócza István, a Danube Institute kutatási igazgatója a kétnapos csúcson megszületett megállapodást értékelve.
Magyarország élen áll a decemberben elvégzett tesztek tekintetében az unióban
Alaposan fel van adva a lecke a – Nacsa Lőrinc által, a mai napon alapított – Korózs-díjas ellenzéki politikusoknak, akik minden igyekezetükkel azon vannak, hogy álhírekkel nehezítsék és gátolják a védekezést. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján elmondható, hogy az egyik legfőbb kommunikációs fegyverük a kormány azzal való támadása, hogy nem végez kellő számú tesztelést a vírus kimutatására. Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője közösségi oldalára posztolta a legújabb ezzel kapcsolatos kimutatást, amelyen jól látszik, hogy az elmúlt két hétben Magyarország végezte az ötödik legtöbb tesztet az unióban.
Boris Johnson: messze vannak az álláspontok, de London nem hagyja ott a tárgyalásokat
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint egyes kulcsfontosságú kérdésekben még mindig nagyon messze vannak egymástól az álláspontok az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről folyó tárgyalásokon, de folytatódnak a megbeszélések annak kiderítésére, hogy mit lehetne még tenni a megállapodás érdekében.
Gyurcsányné a Soros-hálózattal szövetkezve támadja Magyarországot (videó)
A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint Dobrev Klára DK-s EP-képviselő, Gyurcsány Ferenc DK-elnök felesége "újra saját hazája ellen fordult" az elmúlt hetekben. Hollik István az MTI-hez szombaton eljuttatott videoüzenetében azt mondta, hogy Dobrev Klára Magyarországot lejárató kampányát Brüsszelből pénzelik, hirdetéseit a bevándorláspárti erők finanszírozzák.
Robert Fico: a szlovák kormány árulása ellenére Magyarország és Lengyelország sikerrel járt
Robert Fico volt szlovák kormányfő, az ellenzéki Smer-SD elnöke tegnap délutáni, A szlovák kormány árulása ellenére Magyarország és Lengyelország sikerrel járt az EU-val folytatott vitában című sajtótájékoztatóján az uniós költségvetés és a helyreállítási alap magyar-lengyel vétója kapcsán kialakított álláspontja miatt újra élesen bírálta a szlovák kormányt.
Charles Michel: az EU legalább ötvenöt százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását
Az európai uniós tagállamok vezetői megállapodást kötöttek az éghajlatpolitikai célkitűzésekről, amelyek szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében, pénteken.
Történelmi siker: a magyar–lengyel álláspont diadalmaskodott Brüsszelben
Sajtóinformációk szerint Angela Merkel, az Európai Unió soros elnökének szerepét betöltő Németország kancellárja elfogadta Orbán Viktor miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő feltételeit, az uniós jogállamisági vitában, ami különleges alaphangot adhat az uniós állam- és kormányfők csütörtök délután kezdődő, kétnapos csúcstalálkozójának. A hivatalos napirendi pontok között nem szerepel, mégis az egyik legfontosabb téma a 2021-ben kezdődő hétéves időszakra szóló EU-s költségvetés (MFF) és a Next Generation EU (NGEU) nevű helyreállítási alap megvitatása lesz, amelyek együttesen 1824 milliárd eurót tesznek ki. A kétnaposra tervezett csúcstalálkozó lehet a szemben álló felek utolsó nagy összecsapásának helyszíne, mielőtt az EP plénuma jövő hétfőn dönt a magyar-lengyel vétó mentén kialkudott új költségvetési feltételekről, valamint a jogállamisági feltételekről. A jobboldali elhajlással egyáltalán nem vádolható Politico a csúcstalálkozó kezdete után egy órával már kész tényként közölte a magyar–lengyel–német megállapodást, és a vétózó államok győzelmeként aposztrofálta azt. Csütörtök estére kiderült: minden tagállam elfogadta a magyar–lengyel álláspontot, így kikerül a jogállamisági feltétel az új, hét évre szóló uniós költségvetésből, a brüsszeli liberálisok kezei közül pedig kicsúszik az ideológiai bunkósbotként használt jogállamisági mechanizmus.
Az EU fél évvel meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat
Az Európai Unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában – derült ki Barend Leyts, az Európai Tanács elnöke szóvivőjének péntek hajnalban közzétett Twitter-üzenetéből.Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
