eu
Sajtóklub 2.0: Nagy Imre politikai karrierje '44-ben kezdődött (Videó)
Ismét epét hányhat az ellenzék, hiszen Nagy Imre szobrát a Vértanúk teréről a két ünnep között eltávolították és átkerül a Jászai Mari térre, a korábbi Marx és Engels-szobor helyére. Nagy Imre emlékművének a helyén pedig a vörösterror áldozatainak emlékműve lesz látható. Az Echo TV Sajtóklub 2.0 című műsorában Szarvas Szilveszter úgy fogalmazott: Nagy Imre politikai karrierje nem '56-ban kezdődött, hanem '44-ben. A Sajtóklub 2.0 csapata: Falusi Vajk, a 888.hu publicistája, Oláh Gellért, a 888.hu újságírója és Dezse Balázs, a PestiSrácok újságírója.
Így telt 2018 a Világugaron – Szavazzon a PS legizgalmasabb külpolitikai cikkére
Mozgalmas év volt a tavalyi, ami a külpolitikát illeti. Soros György és szervezetei egész évben támadták hazánkat külföldről, amiért Magyarország elutasítja az illegális migrációt, és el szeretné dönteni, hogy kivel akar együtt élni. Ennek apropóján idén megszületett a Sargentini-jelentés, amely elmagyarázta, hogy miért szűnt meg hazánkban a jogállam, ami miatt a magyar miniszterelnök természetesen többször helyretette a brüsszeli bürokratákat, megsértve ezzel Judith Sargentinit is. Közben Olaszország is csatlakozott a konzervatív, migrációt elutasító országokhoz Matteo Salvinivel az élen, és kijelentették, egyetlen, illegális bevándorlókat szállító hajó sem köthet ki az olasz partoknál, ami persze szintén rengeteg hőbörgést váltott ki a fejlett Nyugaton. 20018-ban a konzervatív civilek is tették a dolgukat, és jobboldali fiatalok barikádozták el az olasz-francia határt. Az év végére szerencsére Szijjártó Péternek is maradt energiája, hogy felmossa a padlót a CNN legirritálóbb riporterével, aki az Amnesty Internationaltől tájékozódott hazánk jogállamiságával kapcsolatban. Portálunk 2018-ban a külföldi sajtó figyelmét is megpróbálta felhívni a hazánkkal kapcsolatos álhírekkel kapcsolatban. Ez persze csak egy töredéke a 2018-as eseményeknek, a PestiSrácok.hu újságírói minden fontos eseményről beszámoltak, most viszont azokat szedtük össze, amelyeket kedves olvasóink valamiért a legjobban kedveltek.
Merkel megbukott, Trump nem, Olaszországban fordult a kocka, Sargentini szerint hazánkban megszűnt a jogállam – Ezek voltak 2018 legforróbb külpolitikai eseményei a PS szerint
Annak ellenére, hogy a Fideszt nem rúgták ki az EPP-ből, és az EU-s támogatásokat sem vonták meg a „fasiszta” Magyarországtól, rendkívül izgalmas évet tudhatunk magunk mögött, legalábbis ami a világpolitikát illeti. 2018-ban tovább mélyült a migrációs válsággal kapcsolatos vita, egy holland törpepárt képviselője szerint hazánkban megszűnt a jogállam, Olaszországban közben migránsellenes kormány alakult, kifelé indult el a politikából Angela Merkel, Donald Trump pedig a sokáig atomháborúval fenyegetőző Kim Dzsong Unt csillapította le, amiért sokak szerint Nobel-békedíjat érdemelne. Oroszországban nem sokat változott a helyzet, újabb 6 évre kapott elnöki feladatokat Vlagyimir Putyin, a haladó Franciaország vezetője azonban komoly belpolitikai gondokkal találta szemben magát, amikor az elégedetlen franciák felgyújtották Párizst. Összeszedtük az év legforróbb külpolitikai történéseit.
Bakondi: A migráció az EP-választás meghatározó kérdése lesz
A migráció a jövő évi európai parlamenti (EP-) választás meghatározó, fő kérdése lesz - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pénteki budapesti sajtótájékoztatóján. Bakondi György szerint az európai lakosságnak a májusi EP-választáson lehetősége lesz véleményt nyilvánítani a migrációs folyamatokról. Hozzátette: a nemzeti választásokat nézve az elmúlt esztendőkben az európai emberek véleménye jelentősen változott, és ez várhatóan kihatással lesz az Európai Parlament összetételére is.
Brit külügyminiszter: ha az EU segít, a brit parlament elfogadhatja a megállapodást
A brit külügyminiszter szerint van remény a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről elért megállapodás elfogadtatására a londoni parlamentben, ha az Európai Unió megadja a brit kormány által kért biztosítékokat.
Rogán Antal: A jövő évi EP-választás Magyarország és Európa számára is sorsdöntő
Sorsdöntő a jövő évi európai parlamenti választás Magyarország és Európa számára - jelentette ki Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke a Magyar Hírlap csütörtöki számában megjelent interjújában. Rogán Antal azt mondta, vannak olyan nemzetközi körök, amelyek óriási jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy lesz-e újra bevándorláspárti többsége az EP-nek, vagy ez rövid időn belül megváltozik.
Csökkent a szociális védelemre fordított kiadások aránya az EU-ban
Enyhén csökkent a szociális védelmi rendszerre fordított kiadások aránya az Európai Unióban tavalyelőtt: míg 2015-ben a bruttó hazai termék (GDP) 28,4 százalékát fordították erre a célra a tagállamok, 2016-ban a 28,2 százalékát.
Manfred Weber: A lehető legnagyobb tisztelettel viseltetek Magyarország iránt
Manfred Weber szerint a hetes cikkelyes eljárás az egész országról, és nem Orbán Viktorról vagy a Fideszről szól. Az Európai Néppárt frakcióvezetője sajnálja, hogy politikai támadásokra használják a jogállamisági vizsgálatot Magyarország ellen, illetve azt is hozzátette: a lehető legnagyobb tisztelettel viseltet Magyarország iránt.
Gál Kinga a PS-nek: Hazánk elleni lopakodó támadás a civil szervezetek példátlan EU-s támogatása
Ismét ördögi tervet eszelt ki az Európai Parlament a migrációt ellenző, fegyelmezetlen országok ellen. A LIBE bizottság új javaslata értelmében megháromszoroznák az úgymond demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását célzó program finanszírozását a 2021-2027-es uniós költségvetési keretben. Ezen felül pedig olyan “kivételes esetekben”, mint Magyarország, a bizottság sürgős pályázati felhívást írhatna ki az országban működő civil szervezetek támogatására. Gál Kinga néppárti EP-képviselő szerint egy lopakodó, a szuverenitás megfosztását célzó támadás zajlik hazánk ellen, és egyre jobban látszik az is, hogy az eddig Soros György által támogatott szervezetek az EU által támogatott szervezetekké válnak, de véleménye szerint a magyar kormányt nem kell félteni, mert kiáll azért, hogy megtarthassuk a beleszólás jogát és az ország szuverenitását.Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
