európa kulturális fővárosa
A Pannon Egyetem lesz a 2023-as EFOTT fesztivál házigazdája
A Pannon Egyetem lesz a 2023-as EFOTT házigazdája. Mivel az egyetem székhelye, Veszprém Európa Kulturális Fővárosa lesz jövőre, a fesztiválon is kiemelt szerepet kap a kultúra – olyan értékek mellett, mint a fenntarthatóság, a sport, vagy a testi és lelki egészség. Az egyetemisták legnagyobb fesztiválja július 12. és 16. között a Velencei-tónál várja az érdeklődőket – hangzott el a hírt bejelentő sajtótájékoztatón.100 nap és Veszprémre figyel egész Európa
Pontosan 100 nap múlva rajtol az EKF, vagyis az a nagyszabású kulturális programfolyam, amellyel Veszprém és a Balaton-régió végérvényesen felírja magát Európa kulturális térképére. Pénteken ünnepélyes keretek között a visszaszámlálást is elindították a királynék városában, Európa 2023-as kulturális fővárosában. Másodszor kapott lehetőséget magyar város arra, hogy egy teljes éven át a kontinens kulturális központjaként mutathassa fel értékeit és hagyományait a nemzetközi közönségnek. 2023-ban Veszprém ráadásul nem önállóan, hanem a Balaton régióval közösen lesz Európa Kulturális fővárosa. A pénteki rendezvényen hangsúlyozták: az EKF cím viselése nem csupán az év során megrendezett programok sokaságáról szól, sokkal inkább olyan, hosszútávon fenntartható folyamatok elindításáról és megerősítéséről, amelyek a 2023-as éven messze túlmutatnak.Az Ügy: Veszprém aranykora, értékmentés Európa Kulturális Fővárosában
Veszprém és a bakonyi-balatoni térség közel 200 települése viselheti 2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa címet. Az előkészületek már most megkezdődtek – ami nem programszervezést, koncertek és kulturális programok lekötését jelenti, hanem valódi értékmentést és közösségépítést. A cél az, hogy 2023-ra egy új kulturális régió jöjjön létre és a Veszprém-Bakony-Balaton térséget Toszkánával vagy Provance-szal emlegessék egy lapon. De hogyan lehet ezt elérni? Mit nyer egy város abból, ha Európa Kulturális Fővárosa lehet egy évre és egyáltalán mit is jelent ez a cím a királynék városának – az Ügy ezúttal ennek járt utána. A PestiTV riportműsora azt is bemutatta, hogy az EKF programnak hála, hogyan zajlik éppen két olyan ikonikus, műemlék épület megmentése mint a Heim Pál nevét elsőként viselő volt gyermekkórház, amely közel 30 éve áll üresen és pusztul, illetve a a belvárosban álló Ruttner Ház, amit még a magántulajdonostól is vissza kellett szereznie az önkormányzatnak.Pécsett is a múlt árnyai ígérik meg újra azt, ami sosem sikerült a baloldalnak
Pécs a rendszerváltás és az utána következő két évtized nagy vesztese volt. Népessége megkétszereződött a második világháború után, de ennek, a szocialista iparosításnak és a szocialista városépítészetnek alaposan megfizette az árát a város, mint normális élettér. A pécsi polgári elit fokozatosan vesztett jelentőségéből és befolyásából, a rendszerváltás idejére szinte teljesen eltűnt; helyét olyan politikai és gazdasági csoportok vették át a kommunistáktól, amelyben a nómenklatúra kapcsolatrendszere mellett olyan emberek játszottak szerepet, akik nem értették azt a pécsi életformát, amellyel még a hetvenes-nyolcvanas években is szerelembe lehetett esni, ha valaki megtapasztalta egyetemistaként vagy beköltőzőként. Az egyre nagyobbá váló egyetem elitjének többsége pedig – jelentős részben maga is bevándorló és egyébként is baloldali vagy liberális lévén – nem a város egyetemét építette, hanem sokkal inkább saját magát.Hivatalos: Veszprém lesz 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa (PS-videó)
Hivatalosan is jóváhagyta a kulturális kormányzat a nemzetközi szakértői bizottság ajánlását, miszerint 2023-ban Veszprém lesz Európa kulturális fővárosa - a döntést Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter és Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár jelentették be szerdán, Budapesten. Pécs után a királynék városa lesz a második olyan magyar város, amely az EKF Programban a nemzetközi figyelem középpontjába kerülhet.Ajánljuk még