hálózat
Kiprovokált dulakodás, felkínálkozó ügynöknő - találékony volt a kádári állambiztonság az indiai diplomatával szemben
Minden eszközzel megpróbálta lejáratni, botrányba keverni az állambiztonság a Kádár-diktatúra igazi arcát leleplező Rahman indiai ügyvivőt. A terv szerint előbb leitatták volna, aztán egy ügynöknőt küldtek volna rá, hogy botrányt rendezzen. Nem véletlen, hogy a bátor diplomatát el akarták távolítani: Rahman a megtorlásról, Kádár János árulásairól, a letartóztatott Rácz Sándor, Bibó István, Göncz Árpád ügyéről is beszámolt hazájának. Ügyességüknek köszönhetően a kádári árulások és hazugságok híre végül az ENSZ-hez is eljutott. „Napról napra növekszik a gyűlölet iránta a köznép körében” - írta Rahman Kádárról, érthető, miért akartak minden eszközzel megszabadulni tőle. Rahman és az állambiztonság (3. rész).
Beszervezett csempész, elgázolt orgazda, az alvilágot is bevetette a kádári állambiztonság
Beszervezett csempészt küldött az állambiztonság az ötvenhatos ügyet támogató Rahman indiai ügyvivő feleségére, hogy belekeverje egy olyan bűnténybe, amelybe ő és férje is belebukhat. Mindenképpen el akarták érni, hogy a Kádár-rezsim igazi arcát leleplező Rahmant valahogy hazahívja hazája és lebukjanak azok a magyarok, akik az ENSZ tájékoztatásában részt vettek. A csempész-ügynökök bevetése korábban már bevált, egy olasz diplomata annyira megijedt az őt tetten árt ÁVH-soktól, hogy a Szabad Európa Rádiót titokban tájékoztató Atkáry Arisztidot bemártotta, ő és társai mind börtönbe kerültek. A különös történetben bécsi orgazdák, csencselő diplomaták és különböző rejtői figurák tűnnek fel. A szürreális karneválnak csak egy nyertese lehetett: a diktatúra.
Megfigyelni, behálózni, lejáratni - minden eszközt bevetettek a forradalom ügyét képviselő indiai diplomata ellen (1. rész)
Volt egy indiai diplomata, aki megérdemelné, hogy szobrot állítsunk az emlékére és a következő generáció is megismerje a nevét. Mohamed Ataur Rahman az '56-os forradalom előtt érkezett hazánkba, három évig maradt, ezalatt végig segítette ötvenhat ügyét. Vezetésével kulcsfontosságú iratokat, leveleket csempésztek ki Nyugatra, az emigráció szerveihez és az ENSZ-hez, mindent megtett, hogy hazája hiteles képet kapjon a magyar forradalomról. Ennek megfelelően végig megfigyelték, feleségét csempészési ügybe, őt kocsmai verekedésbe akarták belerángatni, több ügynököt állítottak rá, bizalmas emberét is beszervezték. Tudta, hogy megfigyelik, de nem érdekelte, volt, hogy Göncz Árpádék börtönénél énekelt indiai népdalokat, máskor éles hangon torkolta le a kommunista középvezetőket. Rahman és a kádári állambiztonság játszmája (1. rész).
Három percre az Ítélet Napjától - egy magyar "hazaáruló" buktatta le a Moszkvának dolgozó amerikai kémet
Az amerikai és a hazai (köztük sokáig titkos) forrásokat összehasonlítva egyértelmű, hogy magyar segítséggel kapták el az Egyesült Államok egyik legkártékonyabb árulóját, a Budapesten keresztül Moszkvának dolgozó Clyde Lee Conradot. Az amerikaiak a magyar hírszerzés által beszervezett Conrad kilétére a CIA-nál bejelentkező Belovai István információja alapján jöttek rá. Belovai mondta el a CIA-nak, hogy a hosszú évek óta keresett, de akkor még mindig ismeretlen amerikai áruló a Nyugat-Németországban állomásozó V. hadtestre vonatkozó iratokat is kiadta a Szovjetuniónak. A nyomozást ezután tudták leszűkíteni, és így bukkantak rá Conradra, aki addigra a nyugat-németországi atomaknazár teljes iratanyagát is átadta Moszkvának, ezzel behozhatatlan előnyhöz juttatta a Szovjetuniót, amely így - ha úgy döntött volna - sokkal könnyebben lerohanhatta volna Nyugat-Európát. A Magyar Népköztársaság (hírszerzőstül, ügynököstül, vezetőstül) a szolga, a beosztott szerepét játszotta a történetben, Budapesten a szovjet Krasznyikov ezredes dirigált. És a végkifejlet? Conrad a börtönben, Belovai amerikai emigrációban halt meg, utóbbi rehabilitálását mindig megakadályozták a rendszerváltás előtt Moszkvának dolgozó, Belovai "árulását" soha meg nem bocsátó katonatisztek, politikusok, jogászok, befolyásos diplomaták és újságírók.
Aczél Endre főhadnagy Vietnamban – 1971-ben szemelte ki a hírszerzés
Lengyelország, Vietnam, Peking, London - Aczél Endre a Magyar Távirati Iroda tudósítójaként bejárta a fél világot, és ennek a Kádár-rendszerben megvolt az ára. Az állambiztonsági iratok szerint már 1971-ben kikérte a III/I (hírszerzés) a fiatal újságíró anyagát, és bár az ügy folytatásának nincs nyoma a hiányos dossziéban, Aczél karrierje ezután végig felfelé ívelt - minden jel szerint a katonai hírszerzésnek dolgozott. Tulajdonképpen csak 1985-ben lett meleg a helyzet, de erről nagyon kevesen tudtak akkoriban: Aczél neve egy szigorúan titkos ügyben és ítéletben szerepelt. Belovai István kettős ügynök (1984-ben szervezte be a CIA) adta ki az amerikaiaknak Aczélt (is), aki a katonatiszt szerint a londoni HM-rezidentúra „megnyert embereként” „politikai és katonapolitikai információkat” szerzett Angliában. Aczél önéletrajzi műve szerint vietnami kiküldetése előtt lett a néphadsereg hadnagya, és a hírszerzés korábbi vezetője, Szűcs Ferenc mellett dolgozott. Ebben ő semmi különöset nem lát, néhány mozaikot összeillesztve azért másról árulkodik a kirajzolódó kép. Belovai versus Aczél: ki(k) az igazi hazaáruló(k)? (1. rész).
Több min négyszáz migránst juttatott Európába a lefülelt csempészbanda
Nemzetközi nyomozócsoport derített fel egy embercsempész bűnszervezetet, amely több mint négyszáz illegális migránst juttatott az Európai Unió területére - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság pénteken a rendőrségi honlapon.
Szigorúan ellenőrzött újságok: a beszervezett főszerkesztő és a hírszerzés szt-tisztje együtt alakították át a szerkesztőséget
Betelt a pohár a kádári külügynél és a hírszerzésnél, amikor egy tiltott Günter Grass-interjú 1969 végén megjelent a Budapester Rundschau (BR) nevű német nyelvű magyar újságban. Az ügyért az amúgy is megfigyelt Paulinyi Zoltánt vonták felelősségre, az állambiztonsági dossziék szerint a szerkesztőségi meghallgatáson Ungvári Tamás olvasószerkesztő is ellene "vallott". A lap élére a külügy saját emberét, a már régen beszervezett Baló Pétert helyezte, aki amint lehetett, megszabadult Paulinyitól. Könnyű dolga volt, ez a szerkesztőség is tele volt ügynökökkel, titkos munkatársakkal és társadalmi kapcsolatokkal. A BR története túlmutat önmagán, így működtek az akkori (akkori?) lapok.
Állambiztonsági feljegyzés Apró Piroska aláírásával – Balatonszéplakon nyaraltatta a hírszerzés a kiszemelt nyugati újságírókat
Tejben-vajban, de legalábbis sörben, pezsgőben és lángostésztában fürösztötte a kádári hírszerzés azokat a nyugati újságírókat, akiket a Press-rezidentúra és a Magyar Újságíró Szövetség segítségével Balatonszéplakon nyaraltatott. Természetesen megfigyelték és megkörnyékezték az államköltségen utaztatott, és szórakoztatott vendégeket. Egy német újságíró ügyében felbukkan az ifjú Apró Piroska, aki nyári gyakorlata során képtelen volt közel kerülni a célponthoz, valamint egy igazán ismert újságíró, a Magyar Nemzet-alapító Pethő Sándor fia, Pethő Tibor is. Utóbbi Budapesten ebédelt együtt a Press-rezidentúrát vezető Szolnok Péter szt-tiszttel és a német 'célponttal'.
Sartre és a náci svájci bankár - Ahol összeér a szélsőbalos és szélsőjobbos terrorizmus
Sartre és más híres baloldali, szélsőbaloldali írók és értelmiségiek léptek fel a hetvenes évek elején annak érdekében, hogy kiengedjenek az izraeli börtönből egy fiatal, svájci terroristát. Izrael engedett, az ifjú Bréguet kisétált, majd csatlakozott ’Carlos’ terroristacsoportjához. Előbb felrobbantotta a Szabad Európa Rádió müncheni épületét, majd 1982-ben újra lecsukták, amikor Franciaországban akart robbantani. A férfi 1995-ben tűnt el végleg, a hírek szerint nálunk veszthette életet, miközben az amerikaiak kihallgatták. Az elképesztően szövevényes és szürreális ügy hátterében feltűnik a szovjet KGB és egy náci svájci bankár, aki Hitlerék bukása után a kimenekített vagyonnal beszállt a nemzetközi terrorizmusba. Úgy fest, hogy ő és a szovjet KGB irányította azt a véres játszmát, amelynek szélsőbaloldali és szélsőjobboldali szereplői marionett-bábuknak tekinthetők.Ajánljuk még
Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.
Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.
Németországnak vége, de a magyarok még dönthetnek jól! - Budapestre emigrált német rendőr adott interjút
A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.
