Pesti Srácok

hankó-faragó miklós

Újabb védőt zárt ki a Szegedi Ítélőtábla Czeglédyék büntetőperéből

Magyar ugar 2021 január 19.
A Szegedi Ítélőtábla a minap helybenhagyta a Kecskeméti Törvényszék határozatát, amelyben Binszki József DK-s politikus-ügyvéd után a Czeglédy-ügy újabb védőjét zárták ki, ezúttal nem mást, mint Czeglédy Csaba első számú védőjét, Hankó Faragó Miklóst. A kizárást az indokolja, hogy az új büntetőeljárási törvény szerint egy adott ügyben nem járhatnak el védőként azok, akik az eljárás korábbi szakaszában már részt vettek az ügy más érintettje, akár egy tanú képviseletében. Márpedig Hankó Faragó korábban képviselt egy tanút az első iskolaszövetkezetes büntetőügyben, amiből aztán az egész országos hálózat kibontakozott, és amely ügyet egyesítették a Czeglédy elleni nagy büntetőüggyel. Az új törvény egyértelmű, aki korábban más érintettet képviselt egy adott eljárásban, az nem láthatja el vádlott védelmét. Ha emiatt a Kecskeméti Törvényszék nem lép, akkor azt később akár az ítélet hatályon kívül helyezést eredményező eljárási hibaként is értékelhették volna. A Czeglédy-ügy így immár a második akna kiiktatása után végre érdemben elkezdődhetne öt év után. Czeglédy és Hankó Faragó viszont annyira kiborultak, amiért homokszem került a gépezetbe, hogy már a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságig futnának. Zavarukat mi sem mutatja jobban, mint hogy a Czeglédyhez köthető Nyugat.hu-n olyan blődségeket írtak az ügyről mint korábban soha.
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.