határrevízió

Nyögte Orbán bús hadát Bécsnek büszke vára – Az osztrákok attól rettegnek, hogy gyarmatosítjuk őket

Magyar ugar január 18.

Őszintén szólva egy dolgot nagyon szeretünk a nemzetközi baloldalban: az összeesküvés-elméleteiket. Nem egyről kívántuk már, hogy megvalósuljanak, például arról, hogy Orbán Trumpon keresztül építi ki a globális, magyar irányítású háttérállamot (jó, mondjuk lehet, hogy ez tényleg így lesz, meglátjuk), de most megjelent az új osztrák rettegés, nevezetesen az, hogy a kormányfő "gyarmatosítani fogja" Ausztriát, és Őrvidékkel kezdi. Mi szurkolunk.

Árnyékminiszter volt Horn Gyula az Antall-kormányban? – Közvita Trianon meghaladásáról

PPestiSrácok.hu Magyar ugar 2023 augusztus 25.

„Az egyoldalú, lemondó gesztusokra épülő 1990 utáni magyar külpolitika alig-alig tudott eredményt felmutatni az elszakított területeket illetően: a külhoni magyarok helyzete érdemben nem változott, közösségi önkormányzataikat nem hozhatták létre (sőt, az autonómiáról általában beszélniük sem szabad), jogaikat súlyosan korlátozzák, szimbólumaikat nem használhatják, az anyaországgal való kapcsolatukat pedig – lásd a kettős állampolgárság tiltása – több országban is gátolják” – írta Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke, a Nemzeti Összetartozás Alapítvány kurátora Huth Gergely vitát kavaró, A horvátoknak sikerült című cikkére reagálva. Csóti György, Antall József egykori titkára ugyanakkor védelmébe vette a rendszerváltoztatás utáni nemzetpolitikát, megdöbbentő módon azt is állítva, hogy az Antall József és Jeszenszky Géza nevével fémjelzett ukrán–magyar alapszerződésbe Horn Gyula körei csempészték be azt a négy szót, amivel úgymond örökre lemondtunk Kárpátaljáról. Hogy reális esély volt-e Kárpátalja visszaszerzésére, vagy legalább a területi autonómia kialakítására, szombaton délután, a balatonföldvári Kukorica Csárdába meghirdetett Somogyi Polgári Pikniken is szóba kerül, amelyen többek között Huth Gergely kérdezi Raffay Ernő történészt, az Antall-kormány honvédelmi államtitkárát.

Szakály Sándor a PS-nek: A Rongyos Gárdának is köszönhető, hogy Trianon után Sopron és környéke Magyarországé maradt – Ferkó Dániel kérdez (Videó)

FDFerkó Dániel Ps TV 2022 december 9.

Bár a trianoni békeszerződés megpecsételte Magyarország sorsát, a néhány ezer fős Rongyos Gárda tagjai úgy döntöttek, nem engedik, hogy az osztrák hatóságok bevonuljanak a Magyarországot illető területre. A Rongyos Gárdának nevezett szabadcsapatok bátorságukkal elérték azt, hogy 1921 decemberében Sopron és néhány környező falu hovatartozásáról népszavazás döntsön, az eredmény ismert – nyilatkozta a PS-nek Szakály Sándor történész, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója. A Rongyos Gárda főként olyan fiatalokból és idősebb katonásbók állt, akik vagy tartalékosok voltak az első világháború idején, vagy harcoltak a magyar hadseregben. Szakály Sándor szerint a népszavazás eredménye nem volt annyira meglepő annak tükrében, hogy a soproni németség magyarnak vallotta magát, nem volt bennük német tudat. Részletek a videóban!

Magyar diplomáciai csúcsteljesítmény volt a második bécsi döntés – Gaudi-Nagy, Stefka, Vésey és Huth a Polbeatben (PS-videó)

Magyar ugar 2020 szeptember 3.

Nyolcvan éve, 1940. augusztus 30-án született döntés arról, hogy Románia adja vissza Magyarországnak a Trianonban elvett terület majdnem felét. A két világháború közti magyar revíziós politika legnagyobb sikere volt ez a visszatért terület és népesség szempontjából. Az eredményhez ráadásul kellett a magyar diplomácia helyzetfelismerése és a hadsereget is felvonultató, bátor nyomásgyakorlása. Végül a siker ellenére egy újabb lépése lett ez a háború felé való sodródásunknak is, és a visszatért erdélyi magyarok számára csupán négy évig tartott a kegyelmi állapot. A Polbeatben Gaudi-Nagy Tamás, Stefka István, Vésey Kovács László és Huth Gergely beszélték ki a méltatlanul kevesek által ismert történetet és annak mai tanulságait.

"Két kincsünk van: kereszténységünk és magyarságunk"

TFTisóczki Flóra Vesztegzár 2020 június 4.

Ma száz éve, hogy 1920. június 4-én, az első világháborút követő béketárgyalásokat követően aláírták a trianoni békediktátumot, amellyel Magyarország elveszítette területének kétharmadát, és erre ma is fájó szívvel emlékezünk. Az évforduló kapcsán a határon túl rekedt testvéreinkkel, felvidéki és erdélyi lelkészekkel beszélgettünk az évfordulóról, a fájdalomról, a reménységről és arról, milyen ma magyarként határon túl élni ezzel a tragikus örökséggel.

Raffay Ernő a Trianon-törvény kapcsán: A mai román politikai pártok arra nem képesek, hogy két valóban román vezetőt adjanak az országnak (PS-vírusvlog)

FDFerkó Dániel Koronavírus 2020 május 15.

Ludovic Orban, Románia jelenlegi miniszterelnöke félig magyar származású és unitárius vallású. Az államelnök, Klaus Iohannis pedig szász és evangélikus. Az elmúlt időszak magyarellenes lépései nagy mértékben következnek abból, hogy az ország két legfőbb vezetője úgy érzi, kompenzálnia kell és románabb akar lenni minden románnál. Az erdélyi magyarokat sújtó lépések betetőzése volt a román törvényhozás által szerdán elfogadott Trianon-törvény. A PS-vírusvlognak nyilatkozó Raffay Ernő történész tételesen, történelmi tényekre hivatkozva vezeti le, hogy miért abszurd és minden valóságalapot nélkülöző ez az új szabályozás.