Magyar diplomáciai csúcsteljesítmény volt a második bécsi döntés – Gaudi-Nagy, Stefka, Vésey és Huth a Polbeatben (PS-videó)
Nyolcvan éve, 1940. augusztus 30-án született döntés arról, hogy Románia adja vissza Magyarországnak a Trianonban elvett terület majdnem felét. A két világháború közti magyar revíziós politika legnagyobb sikere volt ez a visszatért terület és népesség szempontjából. Az eredményhez ráadásul kellett a magyar diplomácia helyzetfelismerése és a hadsereget is felvonultató, bátor nyomásgyakorlása. Végül a siker ellenére egy újabb lépése lett ez a háború felé való sodródásunknak is, és a visszatért erdélyi magyarok számára csupán négy évig tartott a kegyelmi állapot. A Polbeatben Gaudi-Nagy Tamás, Stefka István, Vésey Kovács László és Huth Gergely beszélték ki a méltatlanul kevesek által ismert történetet és annak mai tanulságait.
Kelemen Levente, idén elhunyt oklándi unitárius lelkészt idézte fel Huth Gergely a műsor felütéseként. A lelkész saját nagyapjától kapta azt a reménységet, hogy
ez nem maradhat így, valaminek változnia kell.
A PestiSrácok.hu-nak korábban nyilatkozva Kelemen Levente azt mondta: szeretné, ha minden külhoni és anyaországi magyar így tekintene Trianonra és következményeire. Gaudi-Nagy Tamás arról beszélt, hogy a második bécsi döntés napjára ünnepként kell tekintenünk, hiszen ez és a többi részleges revíziós siker révén nagyon hamar sikerült meghaladni a trianoni békediktátumot. Stefka István egy 1971-es emlékét idézte fel arról, hogyan élt az erdélyi magyarokban rejtve is a visszatérés emléke: első székelyföldi látogatásakor, a legdurvább Ceauşescu-diktatúra idején egy templomban elrejtett, az 1940-es visszatérésre hímzett zászlót mutattak neki. Vésey Kovács László felhívta a figyelmet, hogy szándékos etnikai igazságtalanságok is kísérték az 1940-es határ megállapítását, azzal a céllal, hogy a németek mindkét országot még erősebben a saját érdekszférájukba sodorják.
Ez a korabeli magyar diplomácia csúcsteljesítménye volt
– mondta Gaudi-Nagy Tamás a részleges revízióra, mondván, felismerte az adódó lehetőséget, és a románnál amúgy kisebb létszámú és fegyverzetében is elavultabb magyar hadsereggel felvonulva gyakorolt nyomást. Ez végződött a német-olasz döntőbíráskodásban, amely végül visszajuttatta az országnak a Románia birtokába került területünk majdnem felét. Véleménye szerint ezekből a revíziós eredményekből erőt kell meríteni a jövőre nézve, hiszen megmutatták, hogy a helyzet nem megváltoztathatatlan. Vésey ehhez hozzátette:
A múlt eredményeiből táplálkozni kell, de meghaladni sem tilos azokat.
A második bécsi döntésnek ugyanis Magyarország erős német függősége és tulajdonképpen a világháborúba való belesodródása volt az ára – magyarázta. Ennek ellentétéül említette a mai magyar külpolitikai vezérelvet, amely az erős Közép-Európa kiépítése mellett az összes nagyhatalomtól való távolságtartást hirdeti, hogy a köztük lévő erőterekben érvényesíthessük az érdekeinket. Erre csatlakozva elevenítette fel Huth Gergely a V4-országok közti összetartás erősödését, és a velük szembenálló erők által országról-országra destabilizált Balkánt. A magyar érdekeket követő külpolitikával kapcsolatban Stefka István aláhúzta, hogy anyaországi és külhoni magyarként is kihúzhatjuk magunkat, mert egyre jobb magyarnak lenni.
Nézze meg a teljes videót!
Polbeat minden kedden este 19 órakor élőben közvetítve a Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőből.
