második bécsi döntés
Revíziós siker, vagy diplomáciai csapda volt a második bécsi döntés? – Gaudi-Nagy Tamás, Stefka István, Huth Gergely és Vésey Kovács László a Polbeatben (ÉLŐ 19 órától)
A számok alapján a két világháború közti magyar revíziós politika legnagyobb sikere volt Észak-Erdély visszaszerzése 1940. augusztus 30-án. A Trianonban Románia felé elveszített területünk 42 százalékát szereztük vissza, másfél milliónyi emberrel. A magyar honvédség alakulatai szeptember 5. és 13. között vonultak be a románok által kiürített területre, amelyet német–olasz döntőbíráskodás révén kapott vissza Magyarország. A döntés előtt pattanásig – már-már háborúig – feszült a magyar–román viszony, ezt csendesítette le a döntőbíráskodás, amely azonban már a britek és a franciák jóváhagyása nélkül történt. A németek mindkét felet lekötelezettjükké tették, így a mezőségi és székelyföldi magyarságnak négy évnyi fellélegzést hozó döntés egyúttal a németek kegyeit kereső román–magyar versengésbe torkollott. Megérte-e, és jól csináltuk-e? A Polbeat mai adásában Gaudi-Nagy Tamás lesz Huth Gergely és Vésey Kovács László vendége.Gaudi-Nagy: 80 éve döntöttek arról, hogy a Magyar Királyság megcsonkított testéhez visszatérhetett a Partium és Erdély északi része
Emlékezzünk rá büszkén és a jövőbe vetett reménnyel, hogy ma volt 80 éve, hogy a 1940. augusztus 30-án – német és olasz döntőbíráskodás eredményeként – a második bécsi egyezményt aláírták, amely alapján az első világháborúban vétlen, de mégis egy terrordiktátummal halálra ítélt Magyar Királyság megcsonkított testéhez visszatérhetett a Partium és Erdély északi része, illetve a Székelyföld – írta Gaudi Nagy Tamás jogvédő hétfőn, internetes oldalán.Ma 80 éve tért haza Észak-Erdély
Ma nyolcvan éve, 1940. augusztus 30-án hozták meg Bécsben azt a döntést, amely visszajuttatta Csonka-Magyarországnak a húsz évvel korábban, Trianonban Romániának ítélt partiumi és erdélyi országrészeink jelentős részét. A határozat meghozatalában a nagyhatalmi machinációk egész sora és a szerencse is közrejátszott, ugyanis ha a Szovjetunió ugyanekkor nem lép fel területi követelésekkel Romániával szemben, aligha hihető, hogy Németország és Olaszország hagyta volna érvényesíteni az egyébként velük szövetséges románokkal szemben a magyar érdekeket. A magyar diplomácia azonban – akkoriban nem túl gyakori módon – ezúttal észnél volt és tökéletesen helyezkedett, és elérte azt, amire a magyar társadalom a leginkább vágyott: az igazságtételt. Visszakerült szinte a teljes Székelyföld, bár csalódásra adhatott okot, hogy a Mezőségben meglehetősen kurtán-furcsán húzták meg a határokat a román fennhatóság alatt maradó földgáz-lelőhelyek miatt, és az a szokatlan történelmi helyzet is előállt, hogy Kolozsvár határváros lett, pedig korábban soha nem volt az. A második bécsi döntés okozta össznépi eufóriát mindenesetre semmi sem érzékelteti jobban, mint az ekkor már súlyos beteg Babits Mihály utolsó verseinek egyike, amellyel erről a jelentős és örömteli évfordulóról most mi is megemlékezünk.Századik születésnapján harmadszor lett magyar állampolgár a csíkborzsovai Marcsa néni
Harmadszor lett magyar állampolgár a ma százéves Geréd Margit, aki egy évszázada az erdélyi Csíkszentmiklóson magyar állampolgárként született, az 1920-as trianoni békediktátummal elvesztette magyar állampolgárságát, az 1940-es második bécsi döntéssel másodszorra is megkapta, majd az 1947-es párizsi békeszerződéssel újra elveszítette azt.Ajánljuk még