impexesek
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Russay István, a báróból kommunista, panama hőse, kettős ügynök, impexes csúcsvezető
Az Amerikai Egyesült Államok az 1979-es iráni iszlamista fordulat és a teheráni túszdráma után embargó alá helyezte a perzsa ország olaját. Szép ez az elkötelezett kiállás a népek „demokratikus” önrendelkezése mellett, de mint minden hasonló történelmi szituációban, itt is arról szólt a játszma, hogy az amerikabarát diktátor puccsal szerzett hatalmát egy nemzeti és vallási alapon álló, Amerika-ellenes rezsim döntötte meg. Vannak tehát a jó diktátorok és a jó szélsőségesek, és vannak a rosszak. Egyvalami viszont nincs: rossz olaj.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Kádár-rendszer titkosszolgái és impexesei már a kezdetektől nem az ország, de még csak nem is a rendszer érdekében használták fel a nyugati kapcsolatokat
Kádár János „konszolidációs” politikájának sarkalatos pontja volt a nyugati nagytőkével való kapcsolatok rendbe tétele – különösen a nyugati tömb vezető nagyhatalmának pénzügyi köreivel igyekezett megteremteni valamiféle együttműködést. Múlt héten olvashattak arról, hogy 1960-ban Magyarországra látogatott Cyrus Eaton, amerikai bankár és iparmágnás, aki nem sokkal később díszebéden fogadta a magyar pártfőtitkárt New Yorkban. Idehaza mindeközben gondosan válogatták az Eaton-birodalom központjába, Clevelandbe küldendő magyar delegáció tagjait.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Egy kis elitcsapat irányította azt a pénzszivattyút, amely lerabolta az országot
Kik rabolták le a szocializmusban hazánkat? Az irányítók nem voltak sokan. A fontosabb impexek számát nagyjából félszázra tehetjük. 1987-ben 26 ezren dolgoztak a külkereskedelemben és nagyjából 3600-an voltak vezető beosztásban, de közülük is csak a néhány száz felsővezető lehetett tisztában a visszaélések mikéntjével és mértékével. Kellettek a végrehajtó emberek is, akiknek csurrant-cseppent némi plusz jövedelem, de az egészre rálátásuk feltehetően nem volt. A bankszektorban még szűkebb körre korlátozódhatott a beavatottak száma, csakúgy, mint a titkosszolgálatoknál. Összességében elmondhatjuk, hogy egy elég szűk kör, talán néhány száz, legfeljebb egy-két ezer ember volt a felelős a mérhetetlen kárért, az 1980 és 2010 között offshore-ba kirabolt több tízmilliárd dollárért. Ennek a pénznek csak egy töredékrésze jutott a hazai cinkosok zsebébe – nyugati pénzügyi központok, multinacionális cégek, vagyis a globális pénzelit gazdagodott ezen is.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Péter Györgynek és Vályi Péternek azért „kellett meghalniuk”, mert a külkeres maffia útjában álltak?
Két nehezen megmagyarázható haláleset történt a hatvanas-hetvenes években, amely mögött – akár – a külkeres maffiát is sejthetjük. Előbb Péter György követett el nagyon furcsa öngyilkosságot (1969-ben), majd Vályi Péter szenvedett szintén különös, azóta is találgatásokra okot adó balesetet (1973-ban). Utóbbi jóval ismertebb, az viszont tény, hogy mindketten a külkeres maffia útjában álltak. Újabb igazán izgalmas résszel folytatjuk Borvendég Zsuzsanna sorozatát.
Az ávós-impexes elit megint a szabad sajtót félti
El nem hiszik, de a 444 újból feltalálta a spanyolviaszt. Tudják, a sajtóról meg annak fideszes megszállásáról. Ezért aztán sokadjára is rengeteg karakter közepette leírhatták, hogy milyen régi terve volt mindez Orbánnak, hogy tették tönkre a függetlenséget ezek a vidéki, elkeseredett, saját démonjaikkal küzdő srácok. Milyen rémes, milyen szomorú. Az úgynevezett szabad sajtó elbukása felett érzett sírdogálás komolyan vehetőségének persze sajátos ízt ad, hogy a cikk szerzője Rényi Pál Dániel.
„Elsősorban azért nem volt aktanyilvánosság 1990 után, mert a nyugati nagyhatalmak átvették ezeket a hálózatokat” – Schiffer és Borvendég Vágó Istvánról és a diadalmas külkeresekről
ÁVH-s tisztekből lett külkeresekről és jogászokról, nácikkal üzletelő kommunistákról és a simán átmentett hálózatról beszélgettünk Borvendég Zsuzsanna történésszel és Schiffer András ügyvéddel. Meg persze Vágó István ismeretlen külkeres múltjáról, hogy mit is csinált a Medimpexnél, ahol már nem is emlékszik, milyen útijelentéseket írt. Schiffer kiemelte, hogy nem a beszervezettség a fontos, hanem az az átöröklődés, amely a hálózati szerepek esetében is megtörtént. „Szerintem azért nem volt aktanyilvánosság elsősorban Magyarországon 1990 után, mert a nyugati nagyhatalmaknak, a németeknek, az amerikaiknak alapvető érdekük volt, hogy átvegyék ezeket a hálózatokat” – mondta. De hogyan csempészte a drogot a Medimpex és került gyerekként Egyiptomba Vágó? Ez is kiderül.
Borvendég Zsuzsanna: 1980 és 2010 között a titkos pénzügyi hálózat elnyelte nemzeti jövedelmünk egyharmadát
Sokkoló, megdöbbentő könyvvel (A hálózat pénze) jelentkezett Borvendég Zsuzsanna történész, amely annak ellenére sikeres, hogy a kiemelt könyvkereskedések többsége finoman szólva sem támogatja. Persze ez papírforma. Borvendég műve a maga pőreségében mutatja be azt a hálózatot, amelyben benne volt Amerika, a szovjetek, a nácik és a kommunisták, és amely az ideológiai különbségek és hidegháborús „játszma” ellenére a háttérben tökéletesen működött. Egy angol bankárcsoport csinált már egy kutatást arról, hogy a világ országaiból mennyi pénz ment el offshore-ba – mondta a PestiSrácok.hu-nak a szerző. A húsz legnagyobb vesztes között vagyunk a középmezőnyben. Becslések szerint 1980 és 2010 között kétszáznegyvenkétmilliárd dollárt vittek ki Magyarországról adóparadicsomokba. Ez a mai teljes nemzeti vagyonunk fele, és a vizsgált időszakban megtermelt nemzeti jövedelmünk egyharmada, vagyis a vizsgált harminc év alatt minden harmadik évben a magyar emberek teljes évi munkáját ez a pénzügyi hálózat nyelte el. Interjúnk első része itt olvasható.Ajánljuk még