Pesti Srácok

influenszerek

A közösségi média és a zeneipar neveli a gyerekeinket?

DDDezse-Zelenka Dóra Vesztegzár 2020 augusztus 16.
Vitathatatlan tény, hogy manapság a különböző közösségi oldalakon zajlik rengeteg minden, ami régebben a valóságban történt meg. Hatással vannak ezek a tapasztalatok a mindennapi életünkre, viselkedésünkre, öltözködésünkre, munkánkra, családunkra. Arról azonban nem beszélünk eleget, sőt szinte alig, hogy mekkora hatással lehet ez a gyermekek fejlődésére, a tinédzserek önképére, személyiségére. Több cikkben elemezgettük már a TikTok és az Instagram hatalmát, „híres” felhasználóinak, a sajnos „toxikus” influenszerek „munkásságát”, akik rendkívül rossz hatással lehetnek, vannak (?) a fejlődésben lévő személyiségre. A magamutogatás, "követőéhség" és a felszínesség platformjai úgy kebelezik be az utat kereső tinédzsereket, hogy a visszaút sajnos sokszor már talán nem is lehetséges az egészséges önértékelés világába. A témában megkérdeztük Hevesi Kriszta szexuálpszichológust is, aki szerint a TikTok még közel sem a legártalmasabb platform azok közül, amelyeket a fiatalok használnak. Már nagyon fiatal korban eléri őket a pornográfia, ám meglepő módon elsősorban nem a közösségi médián keresztül, hanem kedvenc zenei előadóikon keresztül. A szakember szerint ki lehet mondani, hogy az ezeken a platformokon elérhető pillanatnyi "hírnév" nemhogy nem segíti a személyiségfejlődésüket, hanem egyenesen káros a fiatalok érzelmi világára.
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.