irán
Az igazi trónok harca II. – A síita iszlamizmus civilizációs „sikertörténete”
A közel keleti arab nacionalizmusok, a helyi, a vesztfáliai rendszerből megmaradt államok leépülésével Irán a térség szinte egyetlen, tradicionális államképével, tapasztalatával bíró nemzetének szerepe folyamatosan erősödni fog. Bár a korábbi cikkünkben tárgyalt arab-perzsa szembenállás (az izraeli, a fokozatosan gyengülő amerikai érdekviszonyok) most még akadályozzák a nagyhatalmi pozíció realizálását, de Kína ideológiai szempontból közömbös tőkeáramlása, az Iszlám Állam veresége, az Asszad-rezsimmel való jó kapcsolata, a tágabb értelemben vett térség anticionizmusa Irán számára új birodalmi aranykort hozhat el. Az évszázadok óta a mélyben forrongó egységes birodalmi tudat, a perzsa birodalmi hagyományok az iszlám forradalom óta fokozatosan megtalálták a helyüket, a rendszer részévé váltak az iráni iszlám teokráciában. Az iszlám nem kilökte, szétverte a történelmi múlt érzetét, hanem kitöltötte az emberekben tátongó űrt, és utat mutatott a nagyság felé. Ajánljuk még
Szivárványos madáremberek, és “büszke” céltalan nullák akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy inkább dögöljünk-e meg egy háborúban
Valójában az a lényeg, hogy megmutatták magukat teljes valóságukban, a természetes közegükben azok, akik meg akarják mondani a gyerekes, családos, dolgozó, adófizető, a nemzetért aggódó többségnek, hogy hogyan kellene élnie, miben kellene hinnie és mit kellene tolerálnia. Patyomkin Petike
Erdélyről mindig és mindig
Közlemény-kutatás
Reflexió a baloldali közvélemény-kutató cégek mérési eredményeire. Ezek azok a cégek, amelyek nyilvánvalóan téves eredményeikkel ráveszik Karácsony Gergelyt, hogy felszólítsa a szavazatok összesítése előtt a köztársasági elnököt, hogy az ne merészeljen mást kormányalakítással megbízni.