jobbik
Sajátosan orvosolja vállalhatatlan zsidózását a Jobbik – Gyöngyösi Márton elhatárolódott önmagától (PS-videó!)
Elhatárolódik régi önmagától és kijelentéseitől Gyöngyösi Márton – mondta a Jobbik frakcióvezetője az Országgyűlés hétfői ülésnapján a PestiSrácok.hu riporterének, aki azt tudakolta a politikustól, hogy vállalja-e még azokat a korábbi nyilvános kijelentéseit, amelyek egyikében arról beszélt hallgatóságának, hogy a holokauszt az egy indulatokat kiváltó állatfaj. Gyöngyösi nem kívánt kameránk elé állni, az ülésterem melletti rövid beszélgetésünkkor azonban a hasonló esetek mintájára úgy igyekezett tompítani a súlyos antiszemita mondatai súlyát, hogy hát azok már régen hangzottak el. Megfigyelhető, hogy a Jobbik korábbi, vállalhatatlan megnyilvánulásainak magyarázata valamilyen rendhagyó kommunikációs stratégia szerint az, hogy azok már régi ügyek, nem kell velük foglalkozni, a másik mestertrükk pedig az, hogy hangosan leantiszemitázzák a kormánypártokat. A stábunknak nyilatkozó Volner Jánost arról is kérdeztük, hogy Gyöngyösi világnézete régebben nem volt-e kellemetlen a Jobbikban; a Mi Hazánk Mozgalom képviselője szerint az volt, és kijelentette: minden, a baloldalhoz dörgölőző megnyilvánulás hamis a Jobbik részéről, Gyöngyösit pedig - több más, jobbikos politikussal együtt - továbbra is antiszemitának tartja, és úgy gondolja: nem régen hazudtak erről, hanem most. Keresztes László Lóránt, a Jobbikkal szövetkező LMP frakcióvezetője egészen másként látja a helyzetet. Szerinte Gyöngyösi a botrányos mondatai ellenére is egy európai formátumú, jelentős politikus, a Jobbikban pedig van remény, mert eddig is nagyon sokat tettek már azért, hogy elfogadható jobbközép néppárt legyenek. A frakcióvezető az eddig is sorra lelepleződő háttéralkuk ellenére sem nevezte szorosnak pártja és Sneiderék együttműködését, de azt hozzátette, hogy közösen dolgoznak azon, hogy Puzsér Róbert az ősszel Budapest főpolgármestere lehessen. Nagy Ervin: Ünneprontók
Mennyi méreg marja létünket! Mennyi léhűtő mérgezi életünket! Talán jóval több a lelkünket, mint amennyi a testünket. Mert aki a nemzeti közösségünk normáit támadja, az az önértékelésünket is roncsolja. Az önbecsülés hiánya pedig lassan ölő méreg. Bár a bölcsesség (no meg persze az egészség) próbája a sztoikus nyugalom rendíthetetlen volta, mégis nehéz most egy helyben ülni és kussolva nézni, ahogy Gyurcsány Ferenc pártja, a szociknak nevezett utódpárt és a sok-sok liberális viccpárt, a pávatáncot járó Jobbikkal együtt "ünnepre" készül, pestiesen szólva: tüncizni megy. És persze ne feledkezzünk meg az objektív-független, vagy a független-objektív „civilekről” sem, kik most együtt, közösen fogják elrontani a magyarok ünnepét. Sose látott szivárványkoalícióban közösen köpik le március 15-ét, mérgezik megemlékezésünk méltóságát. Ők, a „nagy összefogók”, az ünneprontók. 
