john fitzgerald kennedy
Az első modern politikus, John F. Kennedy megalkotása
A nagy átlagtól eltérően nem a történelem leghíresebb golyózáporáról/mágikus lövéséről, hanem az első popsztár elnök létrejöttéről szól Fekete Rajmund közelmúltban megjelent, Az amerikai álom (vége) című, John F. Kennedyről írt könyve. A történet fő tanulsága, hogy nem elég rátermettnek lenni, annak is kell látszani, és a szavazással működő modern demokráciákban nem lehet erős vezetővé válni anélkül, hogy az illető képes lenne eladni az eredményeit és a képességeit a széles nyilvánosságnak. Ez legalább olyan fontos, sőt talán még fontosabb is, mint maga a munka (vessük csak össze Tarlós István elvégzett munkájának, illetve Karácsony Gergely profi médiakampányának választási eredményét). Lehet értelmiségiként fintorogni az óriásplakátokra és a faék egyszerűségű politikai kampányokra, de amíg ez az út a sikerhez, addig senki ne számítson másra. Ez a módszer nélkül pedig JFK se lett volna az, aki: elnök és máig ható ikon. Apollo 50 – Fél évszázada tette meg az ember az első lépéseit a Holdon
Ötven éve, 1969. július 21-én lépett először ember, az amerikai Neil Armstrong a Hold felszínére. Az emberiség az Apollo-program lezárása óta nem tudta megismételni az emberekkel végrehajtott űrrepülések akkori sikereit, az Egyesült Államokat és Oroszországot manapság pedig legfeljebb a feltörekvő hatalmak, Kína és India hasonló ambíciói motiválják az újabb, a Holdra vezető expedícióra, ám eddig jobbára csak a szavak szintjén. Az Apollo 11, majd az azt követő vállalkozások mögött több ezer vállalat, több százezer ember sok évnyi megfeszített munkája áll, a legtöbben azonban csak az asztronautákra emlékeznek. Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins az emberiség eddigi legnagyobb kalandjában vehettek részt, és ez akkor is így van, ha az őket követő öt sikeres Apollo-misszió lényegesen több tudományos eredményt tudott felmutatni. Homályos merénylet, slendrián nyomozás, mágikus jelentés – A Kennedy-gyilkosság kérdései (2. rész)
Kennedy meggyilkolása után Lee Harvey Oswald lett az ügy főszereplője. Nincs megnyugtató magyarázat az indokra, és nem tudni megnyugtatóan, hogy egyedül követte el a merényletet, vagy társai is voltak, de ezt bíróság előtt már nem is kérdezhették meg tőle, mivel egy ugyancsak furcsa gyilkosság által, két nap múltán követte Kennedy elnököt. Az ügy kivizsgálására összeállított bizottság – mely elnökéről, Earl Warren főbíróról kapta nevét – úgy tehetett volna legtöbbet az összeesküvés-elméletek elburjánzása ellen, ha alapos és hiteles munkát végez, ennek az elvárásnak viszont egyáltalán nem tudott megfelelni. A gyilkos lövések előzményeit nem tárták fel rendesen, és a merénylet után történt furcsaságokat is sokkal inkább elkendőzni igyekeztek, mintsem mindennek a végére járni. 
