john fitzgerald kennedy
Ki ölte meg Kennedyt? – Hardcore Hobbista
Ki ölte meg Kennedyt? Nem tudja senki, de mi legalább nem énekelünk, hanem csak beszélgetünk róla. Akárcsak Szabó Bálint urbánagrár felkelőről, aki józannak aligha nevezhető megmozdulásai után úgy néz ki, ismét börtönbe kénytelen vonulni. A második félidőben érkezik hozzánk Samu Tamás Gergő ex-jobbikos képviselő, aki sok egyéb kalandja mellett beavat minket abba az igencsak izgalmas és szórakoztató történetbe, hogy milyen volt a Közép-afrikai Köztársaságban választást ellenőrizni.
Az első modern politikus, John F. Kennedy megalkotása
A nagy átlagtól eltérően nem a történelem leghíresebb golyózáporáról/mágikus lövéséről, hanem az első popsztár elnök létrejöttéről szól Fekete Rajmund közelmúltban megjelent, Az amerikai álom (vége) című, John F. Kennedyről írt könyve. A történet fő tanulsága, hogy nem elég rátermettnek lenni, annak is kell látszani, és a szavazással működő modern demokráciákban nem lehet erős vezetővé válni anélkül, hogy az illető képes lenne eladni az eredményeit és a képességeit a széles nyilvánosságnak. Ez legalább olyan fontos, sőt talán még fontosabb is, mint maga a munka (vessük csak össze Tarlós István elvégzett munkájának, illetve Karácsony Gergely profi médiakampányának választási eredményét). Lehet értelmiségiként fintorogni az óriásplakátokra és a faék egyszerűségű politikai kampányokra, de amíg ez az út a sikerhez, addig senki ne számítson másra. Ez a módszer nélkül pedig JFK se lett volna az, aki: elnök és máig ható ikon.
Zelenszkij a bostoni John F. Kennedy-díj díjazottja lett
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyike azon öt embernek, akik idén megkapták a demokrácia védelméért járó, Profil a bátorságban nevű John F. Kennedy-díjat. A John F. Kennedy Könyvtár Alapítvány által évente átadott magándíjat az alapítvány bejelentése szerint azért ítélték oda Volodimir Zelenszkijnek, mert "az ukrán emberek szellemiségét, hazafiasságát és fáradhatatlan áldozatkészségét jelenítette meg az országukért zajló élet-halál küzdelemben" az orosz támadások ellen.
Biden megtagadta a Kennedy-gyilkosság dokumentumainak nyilvánosságra hozását
Az 1963-ban meggyilkolt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök hozzátartozói sürgették Joe Biden amerikai elnököt, hogy hozza nyilvánosságra a merénylet még titkosított dokumentumait – számolt be hétfőn a Newsmax konzervatív amerikai hírportál és a Politico című lap.
Apollo 50 – Fél évszázada tette meg az ember az első lépéseit a Holdon
Ötven éve, 1969. július 21-én lépett először ember, az amerikai Neil Armstrong a Hold felszínére. Az emberiség az Apollo-program lezárása óta nem tudta megismételni az emberekkel végrehajtott űrrepülések akkori sikereit, az Egyesült Államokat és Oroszországot manapság pedig legfeljebb a feltörekvő hatalmak, Kína és India hasonló ambíciói motiválják az újabb, a Holdra vezető expedícióra, ám eddig jobbára csak a szavak szintjén. Az Apollo 11, majd az azt követő vállalkozások mögött több ezer vállalat, több százezer ember sok évnyi megfeszített munkája áll, a legtöbben azonban csak az asztronautákra emlékeznek. Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins az emberiség eddigi legnagyobb kalandjában vehettek részt, és ez akkor is így van, ha az őket követő öt sikeres Apollo-misszió lényegesen több tudományos eredményt tudott felmutatni.
Nem hozza nyilvánosságra Trump az összes Kennedy-aktát
Donald Trump amerikai elnök ígéretétől eltérően egyelőre mégsem hozza nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosság titkosított dokumentumainak teljességét.
Homályos merénylet, slendrián nyomozás, mágikus jelentés – A Kennedy-gyilkosság kérdései (2. rész)
Kennedy meggyilkolása után Lee Harvey Oswald lett az ügy főszereplője. Nincs megnyugtató magyarázat az indokra, és nem tudni megnyugtatóan, hogy egyedül követte el a merényletet, vagy társai is voltak, de ezt bíróság előtt már nem is kérdezhették meg tőle, mivel egy ugyancsak furcsa gyilkosság által, két nap múltán követte Kennedy elnököt. Az ügy kivizsgálására összeállított bizottság – mely elnökéről, Earl Warren főbíróról kapta nevét – úgy tehetett volna legtöbbet az összeesküvés-elméletek elburjánzása ellen, ha alapos és hiteles munkát végez, ennek az elvárásnak viszont egyáltalán nem tudott megfelelni. A gyilkos lövések előzményeit nem tárták fel rendesen, és a merénylet után történt furcsaságokat is sokkal inkább elkendőzni igyekeztek, mintsem mindennek a végére járni.
Homályos merénylet, slendrián nyomozás, mágikus jelentés – A Kennedy-gyilkosság kérdései (1. rész)
Ötvenhárom évvel ezelőtt ezen a napon követték el a huszadik század minden bizonnyal leghírhedtebb politikai merényletét, amely azóta is számos összeesküvés-elmélet ihletője. Az ügy kivizsgálására összeállított bizottság – mely elnökéről, Earl Warren főbíróról kapta nevét – sokkal inkább a közvélemény gyors megnyugtatását, semmit a vitás és kényes kérdések pontos megválaszolását szolgálta. Számos zavaró tényt és körülményt figyelmen kívül hagytak, illetve igyekeztek jelentéktelennek beállítani. Összeállításunkban ezek közül igyekeztünk kiemelni a legfontosabbakat.Ajánljuk még
Az ukránok már lábbal is tiporhatják Magyarország szuverenitását
Azt már tudjuk, hogy az ukránoknak saját maguk és szuverenitásuk a legfontossabb, ugyanakkor a hírek szerint, ha a helyzet, mármint az ukrán érdek úgy kívánja más állam területe akár lábbal is tiporható, szószerint.
Anna-ügy: Felmentették azt a tíz migránst, akik kislányt zaklattak Bécsben
Osztrák közfelháborodás, beilleszkedési problémák - lesz még folytatása az Anna-ügynek.
Ukrán Gleiwitz – Avagy tényleg megdrónoztuk Kárpátalját?
Mivel nem jött be az USA ellenünk hergelése, rendkívül megfontolt szomszédaink úgy döntöttek, hogy egyenesben nekünk esnek, mint kozák az anyjának. Az ukrán Gleiwitz pedig egy drónnal indult, amire alapozva már el is tervezték a kétfrontos háborút.
Ismét akcióban az antifa: most egy konzervatív újságírót vertek zászlórúddal
A portlandi rendőrség nem csinált semmit az antifa nő ügyében.
