justin trudeau
A kommunista Kanada "legális gyilkossággal" szabadulna meg a drogfüggőktől és mentálisan betegektől
Október 23. mindig egy remek alkalom, hogy azok is elgondolkozzanak a kommunizmuson, akik nem éltek benne, főleg azért, mert sokan nem is tudják, hogy benne élnek. Szerencsére nem itt nálunk, hiszen Magyarország már egyszer legyőzte a kommunistákat (valójában többször is), de más országok komolyan szenvednek a mindig más színű, most éppen szivárványos és zöld diktatúrától, és erről mindenki meggyőződhet, ha például repülőjegyet vesz Kanadába. A magukat nagyon szabad és demokratikusnak valló komcsik, Trudeau és elvtársai már olyan mély masíroztak a kommunizmusban, hogy azt Sztálin is megirigyelné, most éppen azt találták ki, hogy úgy oldják meg a maguk által okozott társadalmi- és drogproblémát az országban, hogy tulajdonképpen megölik a drogosokat és azokat, akik mentális betegségekben szenvednek. Na, nem fegyverrel, tarkólövéssel és gulággal, hanem úgy, hogy azt az áldozat maga is akarja, így az egész nagyon tisztességesnek tűnik majd kívülről. GEOrgPOLITIKA – Pénteki piac Ománban és újabb busás támogatás Zelenszkijnek
Ps TV 2023 szeptember 23. Ha péntek, akkor Nizva Szúk, azaz piac Nizvában. Az iszlám vallás szent napján tartják a nagy piacot, ahol mindenféle finomságot, zöldséget, halat, húsokat és még élő állatot is árulnak. A pénteki nagy ima előtt már alig lehetett parkolni a szúk (bazár) előtti óriási téren. A tömeg szinte hömpölygött, voltak, akik csak a hétvégi bevásárlást intézték, míg mások állatokra licitáltak. A legnagyobb sláger a kecske, hiszen a sivatagos területen megél a gyér növényzeten is, tejéből sajt készül, de húsát is szívesen fogyasztják. De bárányok és szarvasmarhák is új gazdára találtak a sikeres licitet követően. A politika Machiavelli és nem Montesquieu
Sokan, újra és újra elmondják, hogy valójában nem szabad örülni annak, ha nagyon erőtlen egy ellenzék egy adott országban, hiszen - teszik hozzá -,az a mindenkori hatalomnak is jó, ha megfelelően körülhatárolt, komolyan vehető ellenőrzés van fölötte. És én nem tagadom, hogy Montesquieu világában, a formák és ideák által határolt valóságban, egy elképzelt, mondhatni, a létező világok legjobbikában - nem is szabadon Voltaire és Candide után -, ennek lehet is realitásalapja. 
