kárpátalja
Kiss Rajmund a PS-nek: Svájc egyre jobban belefolyik az orosz–ukrán háborúba (Videó!)
Ukrajna jövője a NATO-ban van – jelentette ki Jens Stoltenberg, a nyugati katonai szövetség vezetője csütörtökön, amikor először látogatott az országba Oroszország 14 hónappal ezelőtti inváziója óta. Kárpátalja katonai kormányzója, Viktor Mikita arról számolt be, hogy ellenállási mozgalmat szerveznek a területen. Ukrajnában Kárpátalján kerül sor először ilyen fegyveres képzésre. Svájc pedig bejelentette, hogy felveszi a Wagner katonai magánvállalat-csoportot és a RIA hírügynökséget az orosz szankciókkal sújtott szervezetek listájára. A legfrissebb külpolitikai témákat Kiss Rajmund, az MCC Diplomáciai Műhelyvezetője elemezte portálunknak. Részletek a videóban!
Kárpátaljáról származott és magyar vezetékneve volt az egyik katonának, akit lefejeztek az oroszok
A kárpátaljai Nagyszőlősről származott az a férfi, akit egy videóban az orosz katonák fejeztek le Bahmutban. Szerhij Pataki (ukrán átírással Potoki) feleségével, hatéves kislányával és másfél éves fiával élt a negyedrészt magyarok lakta, 25 ezres városban. Ukrán kormányzati forrásból is úgy tudni, hogy valóban ő volt az áldozat.
A bíróság tette helyre az ukrán sovinisztákat – Visszahelyezték posztjára a munkácsi magyar iskolaigazgatót
A Munkácsi Járási Bíróság azonnali hatállyal visszahelyezte posztjára Schink Istvánt, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola menesztett iskolaigazgatóját − írja az oktatási intézmény közleményére hivatkozva a Kárpátalja.ma hírportál.
Milliárdokat fizetünk, eltűrjük a sértegetést, és az ukránok szerint mindezért legyünk hálásak...
Magyarország eddig 44,5 milliárd forinttal támogatta Ukrajnát annak ellenére is, hogy 2015 óta számos olyan jogszabály született az országban, amelyek lépésről lépésre sértették meg és csökkentették a külhoni magyarok jogait, nem beszélve arról, hogy az ukrán politikusok és közszereplők rendre vállalhatatlan kijelentéseket tesznek hazánkkal kapcsolatban – írja a Mandiner.
A háború pusztításában is épít a kárpátaljai Kisdobrony
Hisznek abban, hogy a településnek és a kárpátaljai magyarságnak van jövője, akik a háború miatt elmentek, azok idővel hazatérnek, ezért a legnagyobb bizonytalanság közepette is a jövőre koncentrálnak és építenek Kisdobronyban. A kárpátaljai település egy mondhatni színmagyar falu az ungvári járásban. Lakossága a kétezres évek elején közel kétezer fő volt. Ma a pontos számát nem tudjuk; a lakosok körülbelül 25-30 százaléka tartózkodik jelenleg külföldön. Vegyes házasságokból adódóan néhány ukrán él csak itt, illetve belső menekültek közül is néhány család itt lelt menedékre. Egyszerre próbálják a település korosztályait megszólítani, összefogni. Nagy örömük, hogy az egyházi óvodában bölcsődei csoportot tudtak indítani. Az „Égigérő” Református Óvoda a játszótér bővítését tervezi, illetve egy intézményi kisbusz szükségét fogalmazták meg. Az óvodában ukrán és a magyar gyerekek együtt játszanak, növekednek. Egyszerre tanulnak meg beszélni, és szavak nélkül is megértik egymást. "Igazi szeretetnyelv a kisgyermekeké! Bárcsak mi is megtanulnánk ezt, és nem lennének nemzetiségi konfliktusok!" - mondta a PestiSrácok.hu-nak Bernát Tamás kisdobronyi református tiszteletes.
Kárpátaljai családoknak gyűjtött élelmiszert a KDNP
A háború által sújtott kárpátaljai családoknak indított élelmiszergyűjtést a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) - közölte Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője az akció részleteit ismertető pénteki sajtótájékoztatón Budapesten.
A magyar kormány támogatásával épült templomot szenteltek fel a kárpátaljai Palágykomorócon
Felszentelték kedden a Magyar Templomfelújítási Program anyagi támogatása révén felépült római katolikus Szent József-templomot Kárpátalján, Palágykomoróc községben.
"Minél tovább tart ez a háború, annál inkább fogy a remény, egyre többen akarnak majd megszabadulni a mindennapi félelemtől" – Húsvéti interjú Györke Róberttel, a nagygejőci gimnázium igazgatójával
"Ünnepekkor mindenki itthon volt, megtelt a falu élettel, a templom is emberekkel, még azok is eljöttek ilyenkor, akik már elszármaztak innen ”- idézi fel a portálunknak húsvét alkalmával interjút adó Györke Róbert, a kárpátaljai Nagygejőci Gimnázium igazgatója, hozzátéve, ez a szokás a háború miatt megfordult, most jellemzően inkább az asszonyok és gyerekek mennek a férjek, apák után, és ez nagy különbség, a falun is meglátszik. "Az elmúlt években gyakorlatilag, hogyha kinézett az ember az ablakon, akkor az utcák teljesen üresek voltak, most egy pici mozgás már van, de nem a háború előtti" -teszi hozzá. Az igazgató az interjúban többek közt arról is beszélt, „sok segítséget kapunk az anyaországtól, mégis kevesen hiszik el, de az a legnagyobb ajándék, hogy tudnak rólunk, hogy gondolnak ránk, hogy érezzük, hogy valaki támogat minket, ott áll mögöttünk”. Mint hozzátette, "sokat hallani, hogy az ukránok ezeréves magyar elnyomásban éltek itt, de mégis megtarthatták ezer évig a nyelvüket, szokásaikat. Ha nem lesz magyar iskola, bezárnak a magyar templomok, akkor mindenki tudja hová fog ez vezetni, nem ezer év alatt, hanem akár csak pár tíz év alatt is".
Ajánljuk még
"Zsolti bácsi" valójában Dobrev Klára lenne?
Arató Gergely sikeresen kirobbantott egy rágalmazásokkal teli álhírbotrányt, és a jelek egyre inkább arra mutatnak, hogy az egészet azért csinálta, hogy a pártja előre meneküljön. Pedig ha a DK-s politikus tudni szeretné, hogy "ki az a Zsolti bácsi", egyszerűbb lett volna, ha megkérdezi Dobrev Klárát.
"Miért a románok, és nem a magyarok hagyják faképnél Romániát?"
Ki gondolta volna, milyen mély önkritikát csalnak elő egyes román politikusokból a magyar dallamok…?
Rekviem egy magyar Nobel-díjért
Krasznahorkai László önként vonta ki magát a hazaszeretet fogalmából.
Magyar Péter bátran elszaladt – Bütyök nem mer kiállni Varga Judit ellen
Mióta szóba került Varga Judit politikai visszatérése Bütyök érezhetően pániküzemmódban van. Magyar Péter jelenleg annyira be van rezelve attól, hogy volt felesége földbe döngöli a választáson, hogy kijelentette, nem is indulna vele szemben a XII. kerületben.
