Pesti Srácok

kárpátalja

Az ukrán nacionalistákat már a történelmi tények sem zavarják

Magyar ugar 2023 március 17.
Már március 15-ének reggelén magyarellenes, történelemhamisító bejegyzéseivel hangolt az Ukrán Kárpátalja (Українське Закарпаття) Facebook-oldal, amelynek a szerkesztői számára korábban sem jelentett problémát, hogy közel 50 ezer követőjüket többek közt azzal hergelje, hogy Ungvár, sőt, Huszt vára is ősi ukrán vár, a magyarok pedig puszta provokációból helyeztek ki a műemlékek magyar történelméről megemlékező táblákat. De ugyanez a közösségi oldal volt, amely érdekes módon a munkácsi Turul ledöntése előtt már a magyar szimbólumokat vette célba, mert azok állítólag birodalmi célok jelképeként állíttattak és nincs keresnivalójuk az ukrán Kárpátalján. A PestiSrácok.hu is megemlékezett róla, hogy március 15-e fontos dátum Kárpátalja történetében, 1939-ben ezen a napon vonult be ugyanis a magyar hadsereg Kárpátaljára és foglalta vissza az első bécsi döntéssel még vissza nem csatolt területeket. Bár a Magyar Királyság nem mondott le az igazságtalan békediktátummal elszakított területeiről és azok magyar lakosságáról, a terv az volt, hogy a Magyar Királyságon belül autonóm ruszin tartományt hoznak létre, a ruszinok pedig fel is esküdtek a magyar koronára. 1939. március 15-ről az Ukrán Kárpátalja oldal magyargyűlölő nacionalista szerzői egészen máshogy emlékeznek meg, és arról cikkeznek már második napja, hogyan támadta meg az agresszor magyar horda a független Kárpát-Ukrajnát. Hősként emlékeznek meg Avgusztin Volosinról, akit az ő állításuk szerint március 15-én választottak elnökké, sőt, még aznap kikiáltották a függetlenséget is. De kihirdettek egy alkotmányt, jóváhagyták az állami címert, valamint a kék-sárga zászlót – mindez ugye aközben történt, hogy a jelentős túlerőben lévő agresszor magyar katonákkal harcoltak éppen. Bródy András nevét is kisavazták az ukrán történelemből, akit azért vetettek börtönbe, mert magyarbarát politikus volt és népszavazással akarta eldönteni a hovatartozás kérését.

Trianonra, vagy az azt követő revíziós törekvésekre emlékezni nem birodalmi szemlélet, hanem kötelesség

‎PS Riport 2023 március 14.
Március 15. misztikus jelentőségű dátum a magyar nemzet történetében, amely nem csak a 48-as forradalom és szabadságharc kiemelt eseményeinek időpontja. 84 évvel később, ugyanezen a napon vonult be a magyar hadsereg a ruszinok lakta Kárpátaljára - akkor ha csak rövid időre is, de Kárpátalja újra egységes területté, a Magyar Királyság részévé vált. A terv azonban nem klasszikus területfoglalás volt - az ország vezetése a második világháborút megelőzően autonóm ruszin egységet akart létrehozni a Magyar Királyságon belül, ahol például a ruszin is hivatalos nyelv. Ennek is köszönhető, hogy a ruszinok akkor fel is esküdtek a magyar koronára - hogyan jutottunk el odáig, hogy a szovjet megszállással ukránnak kikiáltott ruszinok közül többen ma kifejezetten ellenségként tekintenek a magyarokra és van-e még lehetőség arra, hogy a két nép egymást tisztelve, valóban békében éljen egymás mellett? - erről is beszélgettünk Jeney Jánossal, a Magyarságkutató Intézet térképész-kutatójával, mondhatnánk úgy, Trianon-kutatójával, egy kevesek által ismert egyik emblematikus helyszínen, Felcsút határában, ott ahol landolt a világcsúcsot döntő Justice for Hungary, hogy az egész világ figyelmét felhívja Trianon igazságtalanságára. És ellátogattunk Csepelre is, ahol példaértékű intézményt hozott létre az önkormányzat Trianon emlékére, a nemzeti összetartozás jegyében. A Partiumban született csepeli polgármester, Borbély Lénárd mutatta be az unikális múzeumot a PestiSrácok.hu-nak és arról is beszélt, miért fontos, hogy Trianon emlékezetét soha ne engedjük feledésbe merülni.

Ezt a szakmát és a vele járó kritikát az ember vagy élvezi, vagy figyelmen kívül hagyja – Portrébeszélgetés Varga Ádámmal (VIDEÓ!)

KZKroó Zita Ps TV 2023 március 10.
Kárpátalján, egy barátjával beszélték meg, hogy szerencsét próbálnak az általuk csak Londonisztánnak becézett szigetországi fővárosban, de végül egyedül vágott neki az útnak. Ott fogalmazódott meg benne, hogy munkája mellett vlogot készít. Voltak ugyanis arab munkatársai, akik felháborodtak azon, hogy özönlenek a bevándorlók az országba, miközben korábban ők komoly feltételek mellett tudtak csak jönni és maradni Európában. Már az első videója is nagy népszerűségnek örvendett, de visszagondolva már cikinek tartja. Azóta viszont számos, már profi anyagot készített, és ezeknek köszönhetően hívta fel magára főszerkesztőnk, Huth Gergely figyelmét is. Az egymásra találást követően Magyarországra költözött és azóta a PestiSrácok.hu csapatát gazdagítja vlogjaival, a Politikai Hobbistában való szereplésével és mint a portálunk közösségimédia-felelőse. Habár Kárpátalján nőtt fel, de saját bevallása szerint gyűlöli Ukrajnát, nem akar oda visszamenni. Londonban pedig rájött, hogy megint egy olyan országban van, ahol nem tud az anyanyelvén beszélni, ami közrejátszott abban, hogy Magyarországra költözött. Ennek ellenére sokszor kapja meg, hogy ukrán, de nem foglalkozik vele, mert úgy gondolja, hogy aki ezt a szakmát űzi, annak vagy bírnia kell a kritikát, vagy azt figyelmen kívül kell hagynia. Varga Ádámmal, a The Fair Right vlog megalkotójával beszélgettünk.