kászim szulejmáni
Önfeladás mesterfokon: az iráni tömeggyilkost dicsőíti a nyugati liberális média, miközben Trump erővel őrizné meg a békét
Napok óta az amerikai-iráni feszültség foglalkoztatja a világot; sokak szerint ráfért már a folyamatosan provokáló és egyre jobban felbátorodó Iránra a józanító csapásmérés. Miközben egyesek kőkemény háborús retorikát használnak, Irán elpusztításáról beszélnek, addig mások szinte térdet hajtanak a perzsa állam előtt, elnézést kérve egy tömeggyilkos likvidálásáért, azonban lehet, hogy a középút lenne a legjobb megoldás, mint sokszor a történelem folyamán. Gondolhat bárki bármit arról, hogy Trump kilőtte Kászim Szulejmánit, az Iráni Forradalmi Gárda különleges egységének (al-Kudsz) parancsnokát; lehet, hogy háborút előzött meg ezzel. Azt azonban mindenképpen érdemes megnézni, hogy az általában a gendersemlegességen túl nem látó liberális takaréklángelmék hirtelen geopolitikai szakértőkké és a Közel-Kelet kiváló ismerőivé váltak. Természetesen nem gátolja őket a térdhajlításban az sem, hogy az iráni tábornok több, mint 600 amerikai haláláért felelős, ezen kívül szír és iraki civilek ezrei pusztultak el a parancsára, arról nem is beszélve, hogy hazájában, Iránban is több ezer ember vére tapad Szulejmáni kezéhez. A tábornokról azt sem árt tudni, hogy amerikai földön terrorakciókat akart végrehajtani, több országban pedig sikeresen értek célba gyáva iszlamista merényletei. Ezt az embert emeli lassan mártírrá a liberális nyugati média abban az országban, amelyet el akart pusztítani. Dezső Tamás az amerikai-iráni konfliktusról: Most fog eldőlni, hogy lesz-e formális háború
Vaskos tanulmányban elemezte ki az egyre zavarosabb és forróbb közel-keleti helyzetet a Migrációkutató Intézet. Dezső Tamás „Az amerikai–iráni válság Iraqban” című írása fényt derít arra, hogy Kászim Szulejmáni megölésével miért eszkalálódtak soha nem látott magaslatokba az indulatok, illetve hogy Teherán, magát áldozatként feltüntetve hogyan igyekszik a világ – vagy legalábbis a muszlim országok – közvéleményének támogatását elnyerni. A tanulmányból kiderül: az amerikai és iráni szembenállás nemcsak a térség országaira nézve rejt kockázatot, de közvetett módon a migráció felerősödéséhez is vezethet. Dezső Tamás Közel-Kelet-szakértő portálunknak elmondta: miután újabb 22 rakétát lőttek ki az irániak, a helyzet valamelyest megváltozott, hiszen a most következő lépések fogják eldönteni, hogy a konfliktus formális háborúvá alakul-e, ami egyelőre úgy tűnik, egyik félnek sem lenne az érdeke. Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat. Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál. Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo. Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.