kirgizisztán
Novák Katalin a kirgiz elnököt fogadta Budapesten
A közép-ázsiai országokkal való kapcsolat Magyarország számára kiemelten fontos, van potenciál Magyarország és Kirgizisztán gazdasági kapcsolataiban - mondta Novák Katalin köztársasági elnök Szadir Zsaparov kirgiz köztársasági elnökkel tartott hétfői sajtótájékoztatóján a Sándor-palotában Budapesten.
Szijjártó Péter: Kirgizisztán elnöke Európában elsőként Magyarországra látogat
Szadir Dzsaparov, Kirgizisztán elnöke az Európai Unióban elsőként Magyarországra látogat, két hét múlva – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán szerdán.
Megbomlott a Megbonthatatlan Testvériség – Kirgizisztán lemondta a hadgyakorlatot Oroszországgal
Kirgizisztán lemondta az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) hadgyakorlatát a területén – jelentette be vasárnap a kirgiz védelmi miniszter.
Kirgizisztán nem vesz részt a CSTO hadgyakorlatán
Hasadozni kezdett az orosz NATO-ként is emlegetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO). A szövetség történetében most először fordult elő, hogy az egyik tagállam lemondta a közös hadgyakorlaton való részvételt. Bár a kirgiz védelmi minisztérium nem részletezte a távolmaradás okait, azok hátterében minden valószínűséggel a tádzsik határon kialakult konfliktus áll, Tádzsikisztán ugyanis szintén a CSTO tagja.
Már harminchatan meghaltak a tádzsik–kirgiz határvillongásokban
Harminchatra emelkedett a kirgiz–tádzsik határon a héten kirobbant fegyveres összecsapás kirgiz halottjainak száma – jelentette vasárnap a kirgiz egészségügyi minisztérium. A tárca hozzátette, hogy a harcoknak kirgiz oldalon körülbelül 130 sebesültje is van. Jóllehet korábban a tádzsik hatóságok is tájékoztattak, hogy az összecsapásoknak tádzsik áldozata is van, Dusanbe hivatalos számot nem közölt.
Szijjártó: megszülettek a magyar–kirgiz együttműködés továbbfejlesztéséhez szükséges döntések
Szijjártó Péter kirgiz kollégájával, Zseenbek Kulubajevvel tartott közös sajtótájékoztatót, ahol kijelentette, hogy Magyarország és Kirgizisztán a stratégiai partnerség szintjére emelte együttműködését az elmúlt időszakban, amiből mindkét fél sokat profitált, és már megszülettek a kapcsolat további fejlesztéséhez szükséges döntések. A tárcavezető felszólalásában azt is kiemelte, hogy Közép-Ázsia a világ egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, így a továbbiakban is fontos helyet fog elfoglalni a magyar külgazdasági törekvésekben.
Mészáros Márta és a jó kommunisták legendája – Apját Kun Béláék hívták a Szovjetunióba, ahol Sztálin kivégeztette
Mészáros Márta szüleinek sorsa tipikus kommunista história: Mészáros László szobrász egy vöröskatona gyermekeként már fiatalon közel került a mozgalomhoz. Egy visszaemlékezés szerint Kun Béla segítségével a Szovjetunióba költözött, majd letelepedett Kirgizisztánban, ahová lányát és feleségét is kivitte. Itt épült fel az a „Keleti Éden”, amelyben Demszky Gábor nagyapja és annak testvére is tevékeny részt vállalt. A harmincas években ez már a feljelentések időszaka volt, Mészáros Lászlót is kivégezték, Mészáros Márta rendező szerint ismert művésztársa, Uitz Béla volt az antihős. Utóbbi mindenesetre túlélte, ahogyan az a Rákosi Mátyás és Nagy Imre, akik egy időben Mészárosék házában laktak. Ma már azt is tudjuk, hogy Nagy Imre az NKVD szorgos munkatársa volt, számtalan kivégzett ember ügyében eljátszotta a maga dicstelen szerepét. Ehhez képest érdekes, hogy Mészáros Márta később filmmel emlékezett Nagy Imrére, sőt, a róla elnevezett csoport ügyvezetője volt. Hiszen ez már a jó kommunisták legendájáról, a sajátos múltértelmezésről szól.
A Demszky-fivérek, Rákosiék és Mészáros Mártáék nevelőanyja: Wagner Anna ezredes – Az Interhelpo, avagy a Keleti Pokol
Kevesen tudják, hogy Mészáros Márta filmrendező nevelőanyja a Vörös Hadsereg politikai tisztje, propagandistája volt, aki Magyarországra visszakerülve az ÁVH-nak dolgozott. Ő is tagja volt annak a moszkvai társaságnak, amely 1945 után Rákosi vezetésével átvette a hatalmat Magyarországon. Wagner Anna 1941-ben azt a feladatot kapta, hogy kísérjen el egy Kirgizisztánba irányított evakuációs szerelvényt tele olyan kommunistákkal, akik valamiféle szebb világról álmodoztak. A cél az Interhelpo telepe volt, amelyet Demszky Gábor a könyve címében Keleti Édennek nevezett, de persze a Keleti Pokol volt. Demszky nem véletlenül írt róla, nagyapja és annak testvére az Interhelpo alapítótagjai közé tartoztak. Az egészet Sztálin egyik legfontosabb embere, Willi Münzenberg szervezte és egy volt a bolsevizmus nagy átverései közül. Az eredmény? A kisgyermekek már a „kaland” legelején meghaltak, majd Sztálin végzett tisztogatást az interhelpós „kémek” között.
