kommunisták
Tizennyolc – Magyarország összeomlása
A kommunikációs csatornák uralása, a tömeg célzott felheccelése a köztük mozgó ügynökök által a törvényes kormány ellen, béke, szabadság, egyenlőség és jólét ígérgetése, áldozatpózba helyezkedés, majd az emberek további manipulálása a mártírkodással – ezek voltak a felfordulás előidézésének és a rend megdöntésének kulcsai. Miután mindezekkel sikerült a hatalomátvétel, a megdöntött törvényes rend emberei ugyanoda kerültek, mint a nép, amely hatalomba segítette a felforgatókat: a proletárdiktatúra elszenvedői közé. És kiderült, hogy az aktivisták, akik az egész mögött álltak, és hirtelen az ország irányítóivá váltak, kicsinyes, gonosz kóklerek, akik mindent tönkretesznek maguk körül, mert csak addig tart a tudományuk, amíg rombolni kell. Wittner Mária: Nem tűntek el a kommunisták, de pesti srácok is mindig lesznek (PS-interjú)
A kommunizmus áldozatainak emléknapján adja magát, hogy olyanokat szólaltassunk meg, akik szemtől-szembe találkoztak a kommunista terror dühöngésével. Sokuk éppen azért vált áldozattá, mert nem hódoltak be az embertelen ideológiának, illetve az ideológia kiszolgálóinak. Wittner Máriát alaposan meghurcolta 1956-os tevékenységéért a pártállam, tizenhárom évnyi börtön után, az utolsók között szabadult 1970-ben, amikor a közvélemény úgy tudta, már senki sincs börtönben a szabadságharcosok közül. Vele beszélgettünk arról, hogy miért kell emlékezni, és tényleg megszabadultunk-e a kommunista eszméktől és hordozóiktól. 
