közel-kelet
Hogy ki a rossz és ki a jó fiú a Közel-Keleten, azt az analógiák és a költészet határozza meg, nem a valóság (Polbeat-videó)
Tulajdonképpen szerencse, hogy a két vendégünk közül csak egy jutott el végül az R56 sörözőbe az M0-ás autópálya közlekedési morálja miatt, így nem négyen foglaltunk el négyféle álláspontot, csak hárman háromfélét. De legalább a témához, a Közel-Kelethez illő bazári beszélgetés alakult ki, amiben a kurd-török konfliktus mellett megbeszéltük, hogy Sayfo Omar egy takiázó (alakoskodó – a szerk.) muszlim, a sörrel csak álcázza magát, és megválaszoltuk azokat a felvetéseket is, miszerint a PestiSrácok.hu eladta-e magát a muszlimoknak. Mit tehetünk a kurdokért?
A kurdok lakta területeken nemzedékek óta irtóhadjárat folyik a kurdok ellen. Az azonban, hogy mi is folyik ott valójában, kik a kurdok, hogyan élnek és hogyan akarnak élni, miként kerültek jelenlegi helyzetükbe, közép-európai ésszel megérthetetlen és felfoghatatlan. A kurdok fele Törökországban él, gyakorlatilag egy tömbben, tehát akár azt is mondhatjuk, hogy török megszállás alatt. A modern Törökország persze – egész véletlenül – szintén a Nyugat bűne, mint ahogy az is, hogy az I. és a II. világháborút lezáró rendezkedések során a figyelemre méltó ostobaságról tanulságot tevő nagyhatalmak nem békét akartak teremteni, nem igazságot akartak tenni, hanem a legrövidlátóbb módon csak a saját közvetlen érdekeiket követték.