Pesti Srácok

Hogy ki a rossz és ki a jó fiú a Közel-Keleten, azt az analógiák és a költészet határozza meg, nem a valóság (Polbeat-videó)

Tulajdonképpen szerencse, hogy a két vendégünk közül csak egy jutott el végül az R56 sörözőbe az M0-ás autópálya közlekedési morálja miatt, így nem négyen foglaltunk el négyféle álláspontot, csak hárman háromfélét. De legalább a témához, a Közel-Kelethez illő bazári beszélgetés alakult ki, amiben a kurd-török konfliktus mellett megbeszéltük, hogy Sayfo Omar egy takiázó (alakoskodó – a szerk.) muszlim, a sörrel csak álcázza magát, és megválaszoltuk azokat a felvetéseket is, miszerint a PestiSrácok.hu eladta-e magát a muszlimoknak.

– adta meg az alaphangot Omar. Könnyebb kimondani, hogy túl sok fejkendőbe bújtatott nő van, mint azt, hogy túl sok nem európai van az utcákon. Omar azt is elárulta, hogy a fekete-afrikai keresztények szomszédságából ugyanúgy menekülnek az őslakosok Svédországban, mint a marokkóiak mellől, és kifejtette: vallástól függetlenül túlreprezentáltak a börtönökben a migránsok a bennszülöttek „kárára”.

A kötelező körök után Huth Gergely hirtelen egyedül maradt: nem akarta elhinni, hogy Afrikában a kannibalizmusba hajló vallásháborúkban az amerikai finanszírozású keresztények pont ugyanolyan véres akciókat folytatnak a muszlimok és a helyi hitűek ellen, mint amilyet a muszlimok folytatnak például Nigériában a keresztények ellen. Szóba került az is, hogy a korlátlan befogadás és a kritikátlan vendégszeretet kontraproduktív, mert egyrészt nem szűrik meg, kik érkeznek, másrészt a bevándorlókkal továbbra is úgy bánnak, mint a gyarmati időkben. Nem egyenjogúként tekintenek rájuk, hanem szolgaként, ami logikus módon indulatok vált ki.

PestiSracok facebook image

A migráció-iszlamizáció kérdései után végre a kurd-török viszály is szóba került, ami kapcsán csak annyira jutott az Omarral kiegészült PS-es csapat, hogy senkinek nincs igaza, de nagyon helyes, hogy nem ítélkezünk, mert államférfiak esetében a kimondott szavaknak következménye kell legyen; nekünk meg nincsenek B-52-es bombázóink, így szőnyegbombázás helyett csak a szánkból kijövő levegővel tudnánk érvényt szerezni az akaratunknak, azzal pedig nem sokat lehet elérni a térségben.

Nézze meg a teljes beszélgetést! Polbeat minden kedden este héttől élőben közvetítve a Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőből (II. kerület, Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél).

Készítette: László Petra és Susánszky Mátyás Pál/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.