ksh
Erre mit talál ki az ellenzék? Már 4,4 millióan dolgoznak, pedig kevesebb a közmunkás
Idén januárra 198 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, ami 82 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliségi ráta 1,9 százalékponttal 4,3 százalékra csökkent, és 0,1 százalékponttal alacsonyabb a tavalyi negyedik negyedévinél – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn. A foglalkoztatottság eközben 3,8 százalékkal emelkedett, már 4,4 millióan dolgoznak, pedig a közfoglalkoztatottak száma 17 ezerrel csökkent. Ez egy újabb mélyütés az ellenzéknek, amely évek óta a közmunkával próbálja magyarázni az európai összehasonlításban is kiváló hazai munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adatokat. Eredményes a kormány szegénység elleni politikája
Bizakodóbbak az emberek mint korábban, nőtt a biztonságérzetük, már tudnak és mernek hosszabb távra tervezni -elemezte Rétvári Bence a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi évről készült átfogó vizsgálatát, amely évről évre monitorozza, hogyan változik Magyarországon az életszínvonal, illetve alakulnak az emberek életkörülményei. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint ugyanakkor a munka még közel sem ért véget, ugyanis bár három év alatt 12 százalékkal csökkent a nélkülözők száma, ennek tovább redukálása mellett kiemelt feladat az is, hogy a területek közti hézag minél kisebb legyen, majd megszűnjön. A kereszténydemokrata politikus kiemelte, a számok bizonyítják, hogy működik a kormány szegénység visszaszorításáért folytatott politikája. Októberben készül a társadalmi szelfi - Fél év múlva megtudjuk, milyenek is vagyunk
Októberben jön a mikrocenzus! A kissé riasztó elnevezés a KSH szűkebb körű népességösszeírását takarja, amely a társadalom 10 százalékát érinti, viszont ugyanúgy kötelező. Dr. Németh Zsolt, a KSH igazgatóhelyettese szerint a felmérés egyfajta társadalmi szelfi, amely olyan égető problémákra is rákérdez, mint a jóllét, vagy a fiatalok elvándorlása. Virágh Eszter, a mikrocenzus szóvívője portálunknak arról is beszélt, a felmérés jó alkalom arra, hogy megtudjuk, valóban nőtt -e, és milyen mértékben a társadalmi rétegek életszínvonalának különbsége, és mi befolyásolja azt. Ajánljuk még
Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni. Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)
Ps TV 2024 szeptember 22. Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás. Németországnak vége, de a magyarok még dönthetnek jól! - Budapestre emigrált német rendőr adott interjút
A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.