Eredményes a kormány szegénység elleni politikája
Bizakodóbbak az emberek mint korábban, nőtt a biztonságérzetük, már tudnak és mernek hosszabb távra tervezni -elemezte Rétvári Bence a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi évről készült átfogó vizsgálatát, amely évről évre monitorozza, hogyan változik Magyarországon az életszínvonal, illetve alakulnak az emberek életkörülményei. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint ugyanakkor a munka még közel sem ért véget, ugyanis bár három év alatt 12 százalékkal csökkent a nélkülözők száma, ennek tovább redukálása mellett kiemelt feladat az is, hogy a területek közti hézag minél kisebb legyen, majd megszűnjön. A kereszténydemokrata politikus kiemelte, a számok bizonyítják, hogy működik a kormány szegénység visszaszorításáért folytatott politikája.
„2008-ban Magyarország volt az egyetlen válság érte állam, amely semmit, egyáltalán semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hogy a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen. Ilyen ország nem volt még egy, mindenütt legalább a munkanélküli ellátást, vagy a segélyezést, vagy valami mást kiterjesztettek. Ennek következtében nálunk különösen nagy volt a szegényeket érintő veszély.”
- ezt Ferge Zsuzsa fogalmazta meg egy 2015-ös szegénység elleni konferencián. Gyurcsány Ferenc kedvenc szociológusa a második Gyurcsány kormány alatti időszakról fogalmazott meg éles kritikát. A nem titkoltan baloldali szakember ugyan elismerte, hogy a szocialista kormányok nem tettek semmit, miközben a regnáló Fidesz-KDNP kormányt a 24.hu-nak adott korábbi interjújában úgy jellemezte: "szegényellenes", "kriminalizálja a szegényeket".
A számok mást mutatnak
Az EU "statisztikai hivatala", az Eurostat módszertana alapján készült KSH jelentés szerint 2012 óta folyamatosan javulnak az életkörülmények idehaza. A kormány szegénység elleni politikájának lényege, hogy "megerősítse a középosztályt, a számok tükrében visszaigazolódni látszik" - fogalmazott Rétvári Bence. Az EMMI miniszterhelyettese egy szerdai háttérbeszélgetésen kifejtette, a jövedelmek 2015-ös alakulásából kiderül, minden társadalmi rétegnél nőttek a keresetek, de a legkevésbé jól keresők fizetése emelkedett a legnagyobb ütemben, 5–6% körüli mértékben. Ugyanakkor a régiók között különbségek vannak, egyes országrészekben továbbra is nagyon sok nehéz helyzetű ember él, ennek csökkentésére további kormányzati intézkedésekre van szükség - szögezte le a kereszténydemokrata politikus. Kiemelte, hogy a nélkülözők száma 2012 és 2015 között jelentősen, 1,2 millióval csökkent.
Kevesebb háztartásban okoz problémát a hiteltörlesztés illetve a fűtés kifizetése. 26-ról 19 százalékra csökkent azok száma akik nem tudták törleszteni lakáshitelüket, és 15-ről 9 százalékra, akik nem tudták kifizetni a fűtést. Előbbi esetében több mint 700 ezer főt jelent, utóbbinál pedig 600 ezret. A politikus szerint a "mérséklődés a rezsicsökkentés illetve a devizahiteles mentőcsomag hatásának köszönhető".
2012 és 2015 között, minden évben kevesebbet költöttek az emberek lakásfenntartásra és rezsire. Az így megmaradó összeget pedig nem alapvető, hanem már egyéb szükségletekre fordították. Míg 2012-ben az emberek jövedelmének 60 százaléka ment el megélhetéssel kapcsolatos alapvető kiadásokra, addig 2015-ben ez a szám 57 százalékra csökkent.
Három százalékkal több háztartásban tehetik meg, hogy olyan dolgokat vegyenek, amire korábban nem futotta
- fogalmazott Rétvári Bence. Itt hozta példának a jelentésben szereplő adatot, miszerint nyolcszor annyit költünk étel házhoz szállításra, mint tíz éve. A politikus szerint ez egyrészt köszönhető az életforma változásának, illetve annak, hogy egyre többen tehetik meg, hogy rendeljenek. Tavaly fejenként 32 ezer forintot költöttünk "házon kívüli" étkezésre és egy év alatt - 2014 és 2015 között - nyolc százalékkal nőtt a lakosság fogyasztása. Tavaly száz háztartásra 186 mobiltelefon jutott, ami azt jelenti, hogy a társadalom 92,3 százaléka rendelkezett készülékkel. Az internet-hozzáférés is megugrott: míg 2010-ben 3,3 millió embernek volt, addig tavaly már a lakosság kétharmada rendelkezett vele. Egy százalékra csökkent azon háztartások száma, ahol anyagi okok miatt nincsen mosógép, színes televízió vagy telefon, viszont évről évre növekszik a mosogatógép használata: 2015-ben a családok 16,2%-a rendelkezett vele. Évről évre emelkedő tendenciát mutat az is, hogy mennyien mehetnek el egy egyhetes nyaralásra. Míg 2012-ben több mint 6,6 millió embernek kellett lemondani róla, tavaly ez a szám több mint 1,6 millióval csökkent. Ebben benne van az Erzsébet-program is, amelynek segítségével 2015-ben 800 ezren tudtak elmenni üdülni - tette hozzá a politikus. Az étkezési szokások változása is javulást mutatja, mert míg 2012-ben a lakosság 34 százaléka fogyasztott 2 naponta húst, 2015-ben ez a szám 19 százalékra csökkent, ami több mint 1,5 millió embert jelent.
Ennek alapja, hogy az elmúlt években nőtt a foglalkoztatás, egyre többen dolgoznak. 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest 138 ezerrel dolgoztak többen, miközben 77 ezerrel csökkent a munkanélküliek száma, 11 ezerrel pedig a közfoglalkoztatottak köre.
A foglalkoztatás bővülése, a közfoglakoztatása csökkenése mellett valósult meg 2015-ben. Magyarul, valós munkahelyek jöttek létre, amelyek azt igazolják, hogy jó intézkedéseket hajtott végre a kormány a gazdaság ösztönzés és adócsökkentés terén egyaránt
- hangsúlyozta a politikus.
Bizakodásra ad okot, hogy 2012 óta nagyjából 2,5 millióval nőtt azok száma, akiknek van egy nagyjából 60 ezer forintos tartalékuk, amelyből fedezni tudnak egy váratlan kiadást. A rászorulok, a napi pénzügyi nehézségekkel küzdők közül a biztonságosabb tervezni tudóbb, középosztályba kerülök száma a korábbi 600 ezerről 700-800 ezerre nőtt. Rétvári szerint mindez egyrészt azt jelenti, hogy a magyar emberek optimistábban látják a saját anyagi helyzetüket, illetve a saját anyagi biztonságukat, valamint a munkahelyteremtésre és adócsökkentésre épülő gazdaságpolitika visszaigazolást nyert a számokban.
Címlapfotó: Népszava/Vajda József
