külpolitika
Mi lesz Észak-Koreával, ha Kim Dzsongun valóban meghal?
Körülbelül egy hónapja folynak találgatások a harmincas évei közepén lévő Kim Dzsongun haláláról, romló egészségi állapotáról. Észak-Korea véres kezű kommunista diktátora, hivatalosan a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetője, folytatta apja, Kim Dzsongil és nagyapja, Kim Ir Szen útját, politikai ellenfeleit, köztük több rokonát is kivégeztette, ezért is lenne azonnal politikai és vezetési válság a kommunista országban, ha valóban meghal Kim Dzsongun. Fia még csak hétéves, nem reális, hogy ő vegye át a hatalmat, arra sincs túl nagy esély, hogy valamelyik tábornok kerüljön a legfelsőbb vezető pozíciójába, mert a Kim-dinasztia imádatára kondicionált lakosság nem biztos, hogy elfogadná. Ott van azonban Kim Dzsongun húga, aki az elmúlt években egyre jobban tört elő és meghatározó szerepe van a kommunista államban. Az ő gyenge pontja a neme, az ázsiai országban ugyanis a nőknek nincs akkora tekintélyük, azonban talán még így is a trónörökösök közül ő a legesélyesebb. Kim Jodzsong azonban még talán rosszabb és gonoszabb elődeinél is. De át kell-e egyáltalán adnia Kim Dzsongunnak a stafétabotot? Szombaton ugyanis az észak-koreai állami média három hét után először képeket közölt a vezetőről, amint az átadott egy gyárat. Áttekintés. A TöbbletTudás manifesztációja – Orbán Viktor megbukott
Vannak, akik mindig mindenről többet tudnak a politikában; és mily döbbenetes, ők azok, akik ettől az intellektuális többlettől vezérelve hétről-hétre tudni vélik azt is, hogy Orbán Viktor (terve, politikája, személye, kormánya, stb.) megbukott. Aktuálisan az Ursula von der Leyennel történt találkozó után sejtik azt – egy szűkszavú Twitter-bejegyzés, egy fotón látható gesztus, vagy egy kézcsók elmaradása láttán –, hogy a miniszterelnök pofára esett, mint a zsíros kenyér. És van olyan is, aki a nemzetközi sajtóra hivatkozva buktatja meg a magyar miniszterelnököt, pedig ha a hivatkozott cikkbe belepillantunk, akkor annyit mi – TöbbletTudásNélküliek – is megtudhatunk, hogy szerzője magyar, és véletlenül ex-népszabadságos újságírónő. És végül, vannak olyanok is, akik csupán azt írják le, amit a két politikus mondott, mert többet egyelőre tényleg nem tudunk, legfeljebb – TöbbletTudás hiányában – sejtünk...