kultúrháború
„Nagyképűség és semmibe vétel” – Vitézy László nem érti, hogyan lophatják el Hajdu Szabolcsék filmtörténeti művének a címét (PS-interjú!)
Nem érti Vitézy László filmrendező, hogy fiatalabb kollégája, Hajdu Szabolcs hogyan lehet annyira nemtörődöm és tiszteletlen, hogy filmjének a Békeidő címet adja. Ez ugyanis Vitézy Lászlóék legendás filmje, amit a Kádár-diktatúrában az egyik legbátrabb alkotásnak tartottak. A címadás nem csupán etikai, de jogi problémát is felvet: ugyanis nem csak a film, hanem minden eleme, így a címe is jogvédett. A Duna Tv annyiban már állást foglalt, hogy szerdán 21.55-től levetíti a régi alkotást, megváltoztatva a műsorát. Vitézy a PS-nek elmondta, hogy ez nem generációs harc, hanem a művészethez való liberális és konzervatív viszony szemben állása. „Nyíltan és leginkább durván politizálnak, olyan színészekkel dolgozik [a provokátor Schilling Árpád], akik a legszélsőségesebb akcióktól sem riadnak vissza, én ezzel semmilyen közösséget nem vállalok – mondja portálunknak. – Szabolcs szerint megfér a két Békeidő egymás mellett, de ez üres szólam a számomra.” Tény, hogy Hajdu már a 2002-es választás idején politizálni kezdett, amikor liberális társaival megzavarták Káel Csaba filmjének bemutatóját az Urániában. Ezzel nemcsak rendező-társukat bántották élete egyik legfontosabb pillanatában, de nyíltan részt vettek a Fidesz elleni kampányban. „Erdélyből jön a frissítő szél” – Sok konzervatív filmes még mindig fél, hogy kiutálják a szakmából (Vitézy László-interjú, 2. rész)
„Erdélyből jön a frissítő szél. Az ott szocializálódó fiatalok találtak rá arra a hangra, amely elég bátor, kritikus és fájdalmas igazságokat hordoz” – mondja Vitézy László filmrendező az örök, de most feléledő kultúrharcról. „Az én álmom, amit elmondtam, hogy minden pénteken le legyen vetítve egy magyar tévéfilm. Friss alkotás minden második héten, közöttük a tavalyi darabok ismétlése. Ez azt jelentené, hogy huszonnégy film kellene. De legalább ilyen fontos, hogy végre felmutassunk sztártanárokat, sztárművészeket és sztárorvosokat a nemzeti oldalon. Olyanokat, akik nagyon magas szakmai színvonalat értek el, Magyarországon dolgoznak, és nem tudunk róluk.” Kultúráról, a rendszerváltásról, filmekről beszélgettünk Vitézy Lászlóval – 2. rész. Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi. Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről. Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.