látószög blog
Pokol Béla: az emberi jogok nevében a globális hatalmi körök nemzetállamok feletti ellenőrzése zajlik
Pokol Béla a Látószög blogon megjelent cikkében írt a Nyugat rejtőzködő világállamáról. A politológus professzor írásában azt elemezte, hogyan alakult ki a jurisztokrácia a hatalma az 1940-es években, és hogyan kezdte az emberi jogok védelmére hivatkozva átvenni az irányítást a nemzetállamok felett.
Békés Márton cikke a Látószög blogon: Államcsínytevők
Békés Márton a Látószög blogon írta meg, hogy a külföldről ispirált aktivistáskodás hogyan vezetett el Magyarországon is a hivatásos forradalmárkodáshoz és a külföldi beavatkozási kísérletekhez. A „színes forradalmak”, a „magyar Majdan” tematikája állandóan a politikai napirenden szerepel a magyarországi ellenzék esetében. Utóbbi alatt nem csupán a „civil” aktivistákat, a parlamenti és azon kívüli pártokat kell érteni, hanem a külföldről finanszírozott, jórészt Soros-forrásokból gazdálkodó nemkormányzati szervezeteket, a szintén ilyen pénzekből, valamint amerikai, holland és német kormányjuttatásokból élő médiákat, és a humánszférához tartozó területek (akadémia, egyetem, színház) „független” platformjait is, a legkülönfélébb jogvédő szervezetekkel együtt.
Lopakodó birodalomépítés, fojtogató bürokratizmus – Itt van, mi Brüsszel igazi célja!
„Az Európai Unió tartópilléréül szolgáló uniós jog valójában egy nemzetközi szerződéseken alapuló, szuverén nemzetek által működtetett jogrendszer, ami elviekben politikai okokból nem lehetne felhasználható a tagállamok ellen. Ennek ellenére az európai államok egységesítésére törekvő nemzetek feletti felépítmény gondolata egyre kendőzetlenebbül ölt testet, aminek deklaráltan célja a nemzetek, és ezáltal a nemzeti identitás elnyelése” – olvasható Biró András, a XXI. Század Intézet kutatójának a Látószög blogon megjelent, legújabb írásában.
Békés Márton: reaktivált veterán áll a baloldali kultúrpolitika élén
Vegyük el attól, akinek van, és adjuk olyanoknak, akikkel jóban vagyunk – ez a bolsevik tempó, amit nem csupán az anyagi javak esetében alkalmaznának. Békás Márton a Látószögön megjelent publicisztikájában fejtette ki, kinek a kezébe adná a baloldal a kultúrát. Gréczy Zsolt, akit levettek erről a posztról, Inkeihez képest ártatlan koszorúslány.
Schmidt Mária: Kis Jánosnak nincs mondanivalója az utókor számára
Egy gyáva élet címmel közölte írását a Látószögblogon Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója az SZDSZ alapító tagjáról, első elnökéről, Kis Jánosról, aki szerinte nem képes kiszabadulni a marxizmus fogságából, az utókor számára pedig nincs mondanivalója. Ezt annak apropóján írta a bejegyzés szerzője, hogy olvasta Kis Szabadságra ítélve című könyvét, amelynek szerinte jobb lett volna azt a címet adni, hogy Rabságra ítélve.
A gyengeelméjűek azt hitték, Afganisztánból egy ugrással a térség Hollandiáját lehet faragni
1963-ban a leköszönő Harold Macmillan brit miniszterelnök azzal a figyelmeztetéssel adta át fiatal utódjának a stafétabotot, hogy „mindaddig, amíg nem akarod elfoglalni Afganisztánt, minden rendben lesz” – idézte fel a Látószög blogon publikált írásában Schmidt Mária.
Frank Füredi: Kötelességünk, hogy megvédjük a klasszikus művészetet a liberális reformerektől
A nyugati előadóművészet és irodalom elleni keresztes hadjárat minden eddiginél magasabb szintre hágott. A keresztes vitézek azt vallják, hogy a klasszikus színdarabokat és zeneműveket vagy át kell írni az ő világszemléletük szellemében, vagy törölni kell őket. Így esett meg, hogy a Carousel című musical új feldolgozása egészen másként végződik, mint az eredeti – írja a Látószög blogon Frank Füredi publicista. A Carousel új feldolgozásban tehát Billy számára nincsen hely, bűneinek megváltásáról már nem is szólva. Helyette Louise-t a helyi nagyasszony – nyilván a helyi MeToo-szervezet vezetője – veszi kezelésbe, s igazgatja az üdvözülés felé vezető úton.
Őrjöngenek a globalisták, amiért Tucker Carlson felszámolta a hazánk köré épített médiakarantént
A Látószög blogon publikált legfrissebb írásában Frank Füredi arra keresi a választ, hogy miért jött oly nagy izgalomba a fősodorhoz tartozó angol–amerikai médiavilág attól, hogy Tucker Carlson Magyarországra látogatott? A New York Times-szal és a Washington Post-tal az élen a fősodrású médiumok csapatostul adnak hangot aggályaiknak, ha nem egyenesen rossz előérzetüknek, annak láttán, hogy egy ismert amerikai érdekesnek találja a magyar politikai kísérletet és van némi pozitív mondanivalója az ország kormányáról. A BBC weboldala nem véletlenül adta kommentárjának a következő címet: „Tucker Carlson: mit keres a Fox News műsorvezetője Magyarországon”. Első pillantásra kifejezetten bizarrnak tűnik, hogy ekkora sajtóhad ítéli el Carlsont – és persze a magyar kormányt. A Business Insider egyik cikke felhánytorgatja Carlsonnak, hogy „reklámot csapott Magyarország tekintélyelvű vezetőjének, éspedig úgy, hogy az USÁ-nál szabadabb országnak nevezte Magyarországot”. A felháborodott hangnemben íródott cikk szerzője egyszerűen nemigen képes felfogni, hogyan írhat valaki bármi jót Orbán Viktor kormányáról. John Haltiwanger sorai azt a meggyőződést közvetítik, hogy aki ez ügyben kétségbe vonja az ő véleményét, az gazember, sőt, a nemzetközi fasizmus ügynöke.
Schmidt Mária: a kommunizmus hazát váltott, és a Szovjetunió helyett Amerikába költözött
Schmidt Mária a Látószög blogon közzétett cikkében arról írt, hogy Orwell 1984 című művéről ma már a mai nyugati haladók által szorgalmazott szép új világra asszociál, mert a kommunizmus hazát váltott, és a Szovjetunió helyett Amerikába költözött.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
