magyar foci
Stadion és pénz van, humán tőke és tudás nincs a magyar fociban
Sport 2023 szeptember 19. Szomorú az a pillanat, amikor annyira nem megy a magyar futballban az utánpótlásképzés, hogy gyakorlatilag már el is engedik a hozzá fűzött reményt, ám beismerés nem jön. Nem jön annak a beismerése, hogy nem értenek hozzá, miből és főleg hogyan keletkezik a minőségi foci és a jó focista. A Magyar Labdarúgó-szövetség nemrégiben közölte, hogy célja az új Orbán Willik és Callum Styles-ok megtalálása, és mindezt az eddigi honosítások fölött érzett szakmai elégedettség hangja kísérte a közleményükben, azt viszont nem bontották ki, hogy amíg újabb sikeres honosításokat bonyolítanak majd le, az utánpótlásképzésünk eközben mit csinál majd. Saját focit valaki másé helyett – Honnan jönnek a japán eredmények?
Nem állíthatjuk, hogy a japánok lefocizták volna a németeket vagy a spanyolokat, az viszont tény, hogy nemcsak az eredményeiken van mit nézni. Ugyanebben a felsorolásban említhetnénk Kanadát is, amely ugyan három vereséggel esett ki, de láthatóan ők is tudták, hogy mi a dolguk a pályán. Szerencsésebb országok sportvilágában tisztában vannak azzal, hogy önazonosság nélkül nincs siker. Úgy is mondhatnánk: ha valaki nem tudja, hogy mit és miért csinál, akkor nem is fog neki sikerülni. A japánok nyilvánvalóan tudják, mit és miért csinálnak, és ezért a hogyannal sincs különösebb gondjuk. Persze mindez nem azért érdekes számunkra, mert annyira lerágnánk a tíz körmünket a japán foci sorsáért... Aki büszke arra, hogy magyarnak született: Szalai Ádám! Példakép vagy!
Sport 2022 szeptember 27. Fél órával a magyar–olasz meccs végét követően mintegy hatvanezer ember, majdnem minden szurkoló a helyén volt még, és együtt búcsúztatta, ünnepelte Szalai Ádámot, a magyar válogatott visszavonuló csapatkapitányát. Éppen két kisfiút mutatott a kamera, akik egy táblát tartottak a fejük fölé: Szalai Ádám! Példakép vagy! És ez a lényeg. Ez a képkocka mindent elmond az egyébként vesztes meccs utáni hangulatról és arról, hogy nemcsak a szerencsétlen tiktoksztárok és félőrült, deviáns nihilisták lebeghetnek példaként a gyerekek és a fiatalok előtt. Hanem itt van Szalai Ádám, aki büszke arra, hogy magyarnak született, egy hihetetlen sportember, aki óriási szívvel vitte a hátán a magyar labdarúgó válogatottat éveken át. Köszönjük, Ádám! Valóban példakép vagy! Marco Rossi a magyar „futballszakma” valóra vált rémálma
A sikert nem kell megmagyarázni, a kudarcot pedig nem lehet – így szól Buzánszky Jenő híres mondása. Mezey György, a magyar futball legtekintélyesebb élő tudora most maga írta le ennek ellenkezőjét, ami egyben a magyar foci félévszázados mélyrepülésének szellemi háttere: a kudarcot nem kell megmagyarázni, a sikert pedig nem lehet. Abban az országban, ahol máig nem magyarázta meg senki, miért kellett eltérni a bevált, szervesen kifejlődött saját futballkultúránktól, hogy helyette néhány évente más európai futballkultúrákat másoljunk bénán és főleg sikertelenül. Ebben az országban most a futball doktora is érzi, hogy meg kéne magyarázni Marco Rossi csodatételét. Érzi, de sikerülni már neki sem fog. De rossz lehet most stadionozónak lenni
Nemrég a magyar fociválogatott Németország ellen játszott a Puskás Stadionban, telt ház előtt. Ez 67 ezer embert jelent. A jegyárak 5 és 20 ezer között voltak. Szerda este Red Hot Chili Peppers-koncert volt ugyanitt, szintén közel telt házzal, 50 ezer emberrel. Az állójegy 25 ezer, a kiemelt állójegy (színpad előtti terület) 35 ezer, az ülőjegy 15 ezer, a kiemelt ülőjegy 35 ezer volt, és voltak 60, illetve 80 ezres VIP-jegyek is, korlátlan fogyasztással, fotózkodással, stb. (A különböző típusú jegyek árai a képen láthatóak.) Letérdeltek az angolok a magyar csapat előtt! Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője lesz a Polbeat vendége
Hihetetlen és történelmi győzelmet aratott kedden este Angliában a magyar labdarúgó-válogatott, de ez az este sem csak a fociról szólt, hanem a politika és az álságos liberális propaganda brutális térhódításáról, az új orwelli világ nyugat-európai valóságáról. A politikai felhangok mellett a magyar foci rögös útjáról, a hihetetlen magyar szurkolókról, a sok ellendrukkerről és az angolok méltatlan gyalázkodásáról is beszélget majd Szalai Szilárd, Vésey Kovács László és Huth Gergely a Polbeat csütörtök esti vendégével, Szöllősi Györggyel, a Nemzeti Sport főszerkesztőjével. Természetesen szóba kerül a múlt heti, angolok elleni Nemzetek Ligája-mérkőzés is, miután a magyar gyerekeket is teljes pályás letámadással találta meg az angol sajtó, akiket nácinak, rasszistának neveztek. Szalai Szilárdék beszélgetnek a magyar foci múltjáról, az utóbbi bő tíz év szakmai fejlődéséről, az elért és elvárt eredményekről is, és természetesen nem maradhat ki a magyar szurkolólélek elemzése sem. Jöjjön el este hétre a Revolution ’56 Szabadságharcos Sörözőbe, és nézze meg a felvételt, szóljon közbe, kérdezzen! Csibész a pályán – Már azt sem tudjuk, miért volt aranykora a magyar focinak (VIDEÓ)
A legeredményesebb magyar egyéni és csapatsportágak titkát és módszereit kutatjuk a Pesti TV új sorozatában. Minden részben egy-egy sportág szakavatott ismerőjét faggatjuk ki arról a tudásról, amely megvan benne, csak nem nagyon szokták kérdezni róla. Keressük a kapcsolódási pontokat, az azonos motívumokat a különböző területeken, és azt a gondolatvilágot, szellemiséget, mentalitást, amely sikerre viszi a magyar sportolót. Ha úgy tetszik, a magyar sportoló szuperképességét keressük. Vésey Kovács László szurkoló és Ferenczi Attila futballhagyomány-kutató közös műsorában elsőként a magyar foci múltját és jelenét dolgozták fel. Az adás még a tízmillió szövetségi kapitány számára is sok újdonságot tartogathat, hiszen a futballunk dicső múltja nemcsak a 6:3-ból és a helsinki olimpiai aranyból áll, hanem már az 1938-as világbajnoki döntőbe jutásunk is egy komoly szellemi és gyakorlati érés eredménye volt. A magyar futballkultúra a '20-as évektől kezdve iskolateremtő volt, a trianoni csapás miatt külföldre ment edzőink sokfelé elterjesztették, és egészen az '50-es évekig az egész játékra kiható innovációkkal járultunk hozzá a világ labdarúgásához. Mindezek fényében még drámaibb, hogy később milyen mélységekbe szakadt le a futballunk. Az akkori tudásunkat a holland, a spanyol és az olasz futballiskola továbbgondolta, máig fejleszti, mi pedig nemhogy elfelejtettük, de már fel sem ismerjük, ha valaki külföldről visszacsempész hozzánk valamicskét ebből a tudásból. Van-e kiút, és csinálhatnánk-e olyan jól, mint egykor? Nézze meg a teljes adást!