magyar foci
Farkasházy Tivadar érdemtelen bírósági ítélete
Nem szép dolog Farkasházy Tivadartól, hogy beperelte azokat, akik azt híresztelték, hogy a magyar válogatott ellen drukkol. Egy haladó, demokratikus, européer közegben ennek nem ez a módja, hanem az, ahogy Horn Gábor rendezte el a közelmúltban az antiszemitizmus-vádat. Az agresszív érzelmeskedés helyett Teddy bácsinak is be kellett volna érnie annyival, mint a hazug módon megvádolt magyaroknak.
Fejben másodiksággal küzd a magyar gógyi
Amikor Orbán mond valami szellemeset a magyaros észjárásról, gógyiról, magyar szellemi-lelki képességekről, akkor az a legfőbb baj, hogy nincs komolyan véve. Semelyik oldalról sem.
6:3-tól 8:1-ig – A magyar foci drámai története – Honi felderítés (Videó)
Hetven évvel ezelőtt vertük agyon a saját futballszentélyében a sportág tanítómesterének és világ legjobbjának tartott Angliát. A magyar foci filmre kívánkozó története mindig oda-vissza kölcsönhatásban volt a XX. századi történelmünkkel. Rendkívüli aranykor, majd drámai zuhanás a feneketlen mélységekbe – mindkét véglet annyira kilóg az átlagból, hogy magyarázatra szorul. A szerencsés csillagállás is kellett hozzá, ám alapvetően a magyar nyelv és gondolkodás különleges, az európai nyelvek nagy részétől markánsan különböző logikájának köszönhetően egy sajátos játékstílus, egy bivalyerős futballkultúra emelkedett fel a Duna völgyében. Az ezt az iskolát követő magyar, majd osztrák és csehszlovák foci egymást pallérozta, mindhárom országot a világélvonalba repítve. A „bennszülött”, önazonos futballiskola a magyarázat a magyar foci '50-es évekbeli elképesztő erejére. A csúcsról pár évtized alatt felfoghatatlan mélységbe zuhanásnak is megvan az oka: a magyar futballszakma az intézményi professzionalizálódással párhuzamosan elhagyta, sőt el is felejtette a saját stílusunkat, és tájidegen futballgondolkodást honosított meg helyette. Ez volt a kikövezett út az erőlködés, a tanácstalan vergődés és az egyre megalázóbb kudarcok felé. A mennyei magasságokba szárnyalás, majd a vert mezőnybe zuhanás történetét Ferenczi Attila futballhagyomány-kutató mutatja be, végül az is kiderül, hogy mi a különbség a magyar foci és Marco Rossi magyar válogatottja között.
Ki lehet fúrni tőlünk Marco Rossit?
Aggasztóan sokszor hozza szóba mostanság a szövetségi kapitány azokat az időket, amikor már nem lesz a válogatott élén. Mindez szöges ellentétben áll azzal a helyzettel, amiről mindenki tud: szeret itt lenni, szereti a csapatát, szereti Magyarországot, és a szurkolótábor, az ország viszontszereti őt. A magyar futballszurkolók elsöprő többségének nem esik nehezére elképzelni, hogy a mester majd innen menjen nyugdíjba, valamikor nagyon sokára. De akkor miért célozgat mégis a kelleténél gyakrabban a távozására? És miért beszélt nagy visszhangot kiváltva azokról, akik a válogatott ellen szurkolnak? Kikről lehet szó?
Stadion és pénz van, humán tőke és tudás nincs a magyar fociban
Szomorú az a pillanat, amikor annyira nem megy a magyar futballban az utánpótlásképzés, hogy gyakorlatilag már el is engedik a hozzá fűzött reményt, ám beismerés nem jön. Nem jön annak a beismerése, hogy nem értenek hozzá, miből és főleg hogyan keletkezik a minőségi foci és a jó focista. A Magyar Labdarúgó-szövetség nemrégiben közölte, hogy célja az új Orbán Willik és Callum Styles-ok megtalálása, és mindezt az eddigi honosítások fölött érzett szakmai elégedettség hangja kísérte a közleményükben, azt viszont nem bontották ki, hogy amíg újabb sikeres honosításokat bonyolítanak majd le, az utánpótlásképzésünk eközben mit csinál majd.
Orbán Viktor: most ki kell jutni az Eb-re és aztán jöhet a vb!
Azon az úton vagyunk, hogy 2030-ra a régi fényében ragyoghat a magyar futball – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Sport online kiadásában hétfőn megjelent interjúban, amelyben a magyar sport helyzetéről is beszélt. Orbán Viktor a katari világbajnoki döntő helyszínén adott interjúban úgy fogalmazott: a vita eldőlt, Lionel Messi a legnagyobb, méghozzá szó szerint a legkisebb fiúból lett a legnagyobb hős. Hozzátette: a döntőn látható volt az is, hogy ki az új trónkövetelő, sőt, a "szemünk előtt zajlott le a generációváltás".
Saját focit valaki másé helyett – Honnan jönnek a japán eredmények?
Nem állíthatjuk, hogy a japánok lefocizták volna a németeket vagy a spanyolokat, az viszont tény, hogy nemcsak az eredményeiken van mit nézni. Ugyanebben a felsorolásban említhetnénk Kanadát is, amely ugyan három vereséggel esett ki, de láthatóan ők is tudták, hogy mi a dolguk a pályán. Szerencsésebb országok sportvilágában tisztában vannak azzal, hogy önazonosság nélkül nincs siker. Úgy is mondhatnánk: ha valaki nem tudja, hogy mit és miért csinál, akkor nem is fog neki sikerülni. A japánok nyilvánvalóan tudják, mit és miért csinálnak, és ezért a hogyannal sincs különösebb gondjuk. Persze mindez nem azért érdekes számunkra, mert annyira lerágnánk a tíz körmünket a japán foci sorsáért...
Aki büszke arra, hogy magyarnak született: Szalai Ádám! Példakép vagy!
Fél órával a magyar–olasz meccs végét követően mintegy hatvanezer ember, majdnem minden szurkoló a helyén volt még, és együtt búcsúztatta, ünnepelte Szalai Ádámot, a magyar válogatott visszavonuló csapatkapitányát. Éppen két kisfiút mutatott a kamera, akik egy táblát tartottak a fejük fölé: Szalai Ádám! Példakép vagy! És ez a lényeg. Ez a képkocka mindent elmond az egyébként vesztes meccs utáni hangulatról és arról, hogy nemcsak a szerencsétlen tiktoksztárok és félőrült, deviáns nihilisták lebeghetnek példaként a gyerekek és a fiatalok előtt. Hanem itt van Szalai Ádám, aki büszke arra, hogy magyarnak született, egy hihetetlen sportember, aki óriási szívvel vitte a hátán a magyar labdarúgó válogatottat éveken át. Köszönjük, Ádám! Valóban példakép vagy!
Marco Rossi a magyar „futballszakma” valóra vált rémálma
A sikert nem kell megmagyarázni, a kudarcot pedig nem lehet – így szól Buzánszky Jenő híres mondása. Mezey György, a magyar futball legtekintélyesebb élő tudora most maga írta le ennek ellenkezőjét, ami egyben a magyar foci félévszázados mélyrepülésének szellemi háttere: a kudarcot nem kell megmagyarázni, a sikert pedig nem lehet. Abban az országban, ahol máig nem magyarázta meg senki, miért kellett eltérni a bevált, szervesen kifejlődött saját futballkultúránktól, hogy helyette néhány évente más európai futballkultúrákat másoljunk bénán és főleg sikertelenül. Ebben az országban most a futball doktora is érzi, hogy meg kéne magyarázni Marco Rossi csodatételét. Érzi, de sikerülni már neki sem fog.Ajánljuk még
Rekviem egy magyar Nobel-díjért
Krasznahorkai László önként vonta ki magát a hazaszeretet fogalmából.
"Zsolti bácsi" valójában Dobrev Klára lenne?
Arató Gergely sikeresen kirobbantott egy rágalmazásokkal teli álhírbotrányt, és a jelek egyre inkább arra mutatnak, hogy az egészet azért csinálta, hogy a pártja előre meneküljön. Pedig ha a DK-s politikus tudni szeretné, hogy "ki az a Zsolti bácsi", egyszerűbb lett volna, ha megkérdezi Dobrev Klárát.
Kényszergyóntatná a papokat az új Állami Egyházügyi Hivatal
Feltárjuk, hogy ezeknek a büdös kommunistáknak miért lett a jelszava "a múltat végképp eltörölni".
Magyar Péter érzi a vesztét, a Békemenet sikerére ácsingózik, de mi kicsit átírtuk a nagyívű mondatait
