magyar foci
Fejben másodiksággal küzd a magyar gógyi
Amikor Orbán mond valami szellemeset a magyaros észjárásról, gógyiról, magyar szellemi-lelki képességekről, akkor az a legfőbb baj, hogy nincs komolyan véve. Semelyik oldalról sem.
6:3-tól 8:1-ig – A magyar foci drámai története – Honi felderítés (Videó)
Hetven évvel ezelőtt vertük agyon a saját futballszentélyében a sportág tanítómesterének és világ legjobbjának tartott Angliát. A magyar foci filmre kívánkozó története mindig oda-vissza kölcsönhatásban volt a XX. századi történelmünkkel. Rendkívüli aranykor, majd drámai zuhanás a feneketlen mélységekbe – mindkét véglet annyira kilóg az átlagból, hogy magyarázatra szorul. A szerencsés csillagállás is kellett hozzá, ám alapvetően a magyar nyelv és gondolkodás különleges, az európai nyelvek nagy részétől markánsan különböző logikájának köszönhetően egy sajátos játékstílus, egy bivalyerős futballkultúra emelkedett fel a Duna völgyében. Az ezt az iskolát követő magyar, majd osztrák és csehszlovák foci egymást pallérozta, mindhárom országot a világélvonalba repítve. A „bennszülött”, önazonos futballiskola a magyarázat a magyar foci '50-es évekbeli elképesztő erejére. A csúcsról pár évtized alatt felfoghatatlan mélységbe zuhanásnak is megvan az oka: a magyar futballszakma az intézményi professzionalizálódással párhuzamosan elhagyta, sőt el is felejtette a saját stílusunkat, és tájidegen futballgondolkodást honosított meg helyette. Ez volt a kikövezett út az erőlködés, a tanácstalan vergődés és az egyre megalázóbb kudarcok felé. A mennyei magasságokba szárnyalás, majd a vert mezőnybe zuhanás történetét Ferenczi Attila futballhagyomány-kutató mutatja be, végül az is kiderül, hogy mi a különbség a magyar foci és Marco Rossi magyar válogatottja között.
Ki lehet fúrni tőlünk Marco Rossit?
Aggasztóan sokszor hozza szóba mostanság a szövetségi kapitány azokat az időket, amikor már nem lesz a válogatott élén. Mindez szöges ellentétben áll azzal a helyzettel, amiről mindenki tud: szeret itt lenni, szereti a csapatát, szereti Magyarországot, és a szurkolótábor, az ország viszontszereti őt. A magyar futballszurkolók elsöprő többségének nem esik nehezére elképzelni, hogy a mester majd innen menjen nyugdíjba, valamikor nagyon sokára. De akkor miért célozgat mégis a kelleténél gyakrabban a távozására? És miért beszélt nagy visszhangot kiváltva azokról, akik a válogatott ellen szurkolnak? Kikről lehet szó?
Stadion és pénz van, humán tőke és tudás nincs a magyar fociban
Szomorú az a pillanat, amikor annyira nem megy a magyar futballban az utánpótlásképzés, hogy gyakorlatilag már el is engedik a hozzá fűzött reményt, ám beismerés nem jön. Nem jön annak a beismerése, hogy nem értenek hozzá, miből és főleg hogyan keletkezik a minőségi foci és a jó focista. A Magyar Labdarúgó-szövetség nemrégiben közölte, hogy célja az új Orbán Willik és Callum Styles-ok megtalálása, és mindezt az eddigi honosítások fölött érzett szakmai elégedettség hangja kísérte a közleményükben, azt viszont nem bontották ki, hogy amíg újabb sikeres honosításokat bonyolítanak majd le, az utánpótlásképzésünk eközben mit csinál majd.
Orbán Viktor: most ki kell jutni az Eb-re és aztán jöhet a vb!
Azon az úton vagyunk, hogy 2030-ra a régi fényében ragyoghat a magyar futball – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Sport online kiadásában hétfőn megjelent interjúban, amelyben a magyar sport helyzetéről is beszélt. Orbán Viktor a katari világbajnoki döntő helyszínén adott interjúban úgy fogalmazott: a vita eldőlt, Lionel Messi a legnagyobb, méghozzá szó szerint a legkisebb fiúból lett a legnagyobb hős. Hozzátette: a döntőn látható volt az is, hogy ki az új trónkövetelő, sőt, a "szemünk előtt zajlott le a generációváltás".
Saját focit valaki másé helyett – Honnan jönnek a japán eredmények?
Nem állíthatjuk, hogy a japánok lefocizták volna a németeket vagy a spanyolokat, az viszont tény, hogy nemcsak az eredményeiken van mit nézni. Ugyanebben a felsorolásban említhetnénk Kanadát is, amely ugyan három vereséggel esett ki, de láthatóan ők is tudták, hogy mi a dolguk a pályán. Szerencsésebb országok sportvilágában tisztában vannak azzal, hogy önazonosság nélkül nincs siker. Úgy is mondhatnánk: ha valaki nem tudja, hogy mit és miért csinál, akkor nem is fog neki sikerülni. A japánok nyilvánvalóan tudják, mit és miért csinálnak, és ezért a hogyannal sincs különösebb gondjuk. Persze mindez nem azért érdekes számunkra, mert annyira lerágnánk a tíz körmünket a japán foci sorsáért...
Aki büszke arra, hogy magyarnak született: Szalai Ádám! Példakép vagy!
Fél órával a magyar–olasz meccs végét követően mintegy hatvanezer ember, majdnem minden szurkoló a helyén volt még, és együtt búcsúztatta, ünnepelte Szalai Ádámot, a magyar válogatott visszavonuló csapatkapitányát. Éppen két kisfiút mutatott a kamera, akik egy táblát tartottak a fejük fölé: Szalai Ádám! Példakép vagy! És ez a lényeg. Ez a képkocka mindent elmond az egyébként vesztes meccs utáni hangulatról és arról, hogy nemcsak a szerencsétlen tiktoksztárok és félőrült, deviáns nihilisták lebeghetnek példaként a gyerekek és a fiatalok előtt. Hanem itt van Szalai Ádám, aki büszke arra, hogy magyarnak született, egy hihetetlen sportember, aki óriási szívvel vitte a hátán a magyar labdarúgó válogatottat éveken át. Köszönjük, Ádám! Valóban példakép vagy!
Marco Rossi a magyar „futballszakma” valóra vált rémálma
A sikert nem kell megmagyarázni, a kudarcot pedig nem lehet – így szól Buzánszky Jenő híres mondása. Mezey György, a magyar futball legtekintélyesebb élő tudora most maga írta le ennek ellenkezőjét, ami egyben a magyar foci félévszázados mélyrepülésének szellemi háttere: a kudarcot nem kell megmagyarázni, a sikert pedig nem lehet. Abban az országban, ahol máig nem magyarázta meg senki, miért kellett eltérni a bevált, szervesen kifejlődött saját futballkultúránktól, hogy helyette néhány évente más európai futballkultúrákat másoljunk bénán és főleg sikertelenül. Ebben az országban most a futball doktora is érzi, hogy meg kéne magyarázni Marco Rossi csodatételét. Érzi, de sikerülni már neki sem fog.
De rossz lehet most stadionozónak lenni
Nemrég a magyar fociválogatott Németország ellen játszott a Puskás Stadionban, telt ház előtt. Ez 67 ezer embert jelent. A jegyárak 5 és 20 ezer között voltak. Szerda este Red Hot Chili Peppers-koncert volt ugyanitt, szintén közel telt házzal, 50 ezer emberrel. Az állójegy 25 ezer, a kiemelt állójegy (színpad előtti terület) 35 ezer, az ülőjegy 15 ezer, a kiemelt ülőjegy 35 ezer volt, és voltak 60, illetve 80 ezres VIP-jegyek is, korlátlan fogyasztással, fotózkodással, stb. (A különböző típusú jegyek árai a képen láthatóak.)
Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.
Riskó Judit: Legalább ne lenne bizonyított, hogy Portik gyilkos!
Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.
